„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. December 13-án elhagyta az országot. 1969-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964–1970 között a Szomorú Vasárnap c. irodalmi lap kiadója, főszerkesztője. 1960-ban adják ki első francia nyelvű novelláskötetét. 5 évvel később Münchenben jelent meg első magyar prózakötete Futószalagon címmel. Budapesten 1988-ban kerül a polcokra első regénye. Könyveiben hangsúlyosan volt jelen az ’56-os forradalom, az életérzés krónikásaként az emberi helyzeteket, sorsokat, arcokat mutatta meg. Szépírói és műfordítói munkásságáért József Attila-díjban és több külföldi irodalmi díjban részesült. Magyarország Babérkoszorúja díjjal idén ismerték el. Ötvennél több kötet szerzője, művei francia, spanyol, német, bolgár nyelven is elérhetők.
Az 1956-os forradalom után menekültként Londonban telepedett le. A Londoni Egyetemen irodalomtörténetből diplomát szerzett. 1966-tól 1977-ig a BBC Rádió magyarnyelvű adásának szerkesztője, 1977-től külső munkatársa volt.1989 óta Magyarországon is publikál. Lapok és rádióadások londoni tudósítója. Több mint 25 kötete jelent meg, novellagyűjtemények, életrajzok. ‘Levelek Zugligetből’ című regénye az 1960-as évek magyar és angol világát írja le. József Attila-díjjal tüntették ki.
1968-ban az ELTE magyar-történelem szakán végzett. Szerkesztője volt a Kortársnak, a Mozgó Világnak és a Hitelnek. Három évig vezette a Magyar Távirati Irodát, évtizedekig tanított egyetemeken. Jelenleg az Életünk főszerkesztője. Számos tanulmánya, esszéje és tárcája mellett tizenegy könyvet adott ki. Az utóbbi években a művelődéstörténet felé fordult: azok a „kódok” érdeklik, amelyek a magyar nemzeti karaktert alakítják. Legutóbbi esszékötete Koldusállás címmel számol be elért eredményeiről. Évtizedek óta kétlaki életet él: Pestújhelyen és Kemenesalján. Egy történelmi regényen dolgozik, amelynek témája a pilisi Beleznay-gyilkosság (1818. július 5.).
1987-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Tíz évig a Vígszínházban, 1997-től a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. 2002-ben szerződött az akkor megnyílt Nemzeti Színházba, ahol azóta is társulati tag. A nyitó előadáson ő volt Ádám Az ember tragédiájában. Megformálta Jézust A Mester és Margaritá-ban vagy éppen a címszerepet az Oidipusz király-ban, Ahogy tetszik Vilije vagy a Rómeó és Júlia Lőrinc barátja mellett eljátszhatta a Két úr szolgája főszerepét. Sok fő- és még több karakterszerepet eljátszott, s saját életét is színre vitte. Pályáján sok mozgóképes munka is megtalálta. Láthattuk a Zimmer Feri, az Üvegtigris, a Sorstalanság, vagy az 1945 c. filmekben. 2007-ben családjával létrehozta Viszákon a Kaszás Attila Pajta Színház és Galériát és közreműködésével 2008-ben létrejött Kárpát-medence első őshonos gyümölcs hagyatékát mentő kis erdeje, a Tündérkert.
1973-ban a főiskola rendezői szakán szerzett diplomát. Szép Ernő Patika című darabjával vizsgázott a kaposvári Csiky Gergely Színházban, majd oda is szerződött. Neve összeforrott a kaposvári színházzal, s a Katona József Színház fénykorával. 1983-2003 a Csiky Gergely Színház főrendezője. A Katona József Színházban megalakulásától kezdve rendez, 2011-től főrendező. A Színház-és Filmművészeti Egyetem tanára, 2006-2014 között rektora is volt. Pályája során számos műfajban rendezett, Csehov összes fontos darabját színre vitte, néhány ezek közül vendégjátékok során aratott sikert szerte a világon.
1990-ben diplomázott a Színművészeti Főiskolán, Szinetár Miklós osztályában. Pályáját a Radnótiban kezdte, majd Székely Gáborral tartott az Új Színházba. Játszott a szombathelyi Weöres Sándor Színházban, a Thália Színházban, valamint a tatabányai Jászai Mari Színházban is. A Jászai Mari-díjas érdemes művész 2015 óta a székesfehérvári színház tagja. A finom lelki rezdülések színésznőjének tartják. Számára a „színházcsinálás” a legelevenebb művészeti ág, amely a leginkább élő módon tudja értelmezni azt a világot, amelyben élünk. Több, mint 20 filmben szerepelt, többek között láthattuk a Rokonok, Jadviga párnája, Felhő a Gangesz felett és az Aurora Borealis c. alkotásokban.
Nincs díjazott.
Kilenc éves korában kezdett el animációkat készíteni. Később festőként, illusztrátorként, fotográfusként dolgozott. Számítógépekkel 1983 óta dolgozik, a digitális művészet egyik úttörő és meghatározó magyarországi alkotója. 1992-ben meghívott művész volt a karlsruhei ZKM Vizuális Média Intézetében, majd később az intézet kutatócsapatának a tagja lett. Tanított és dolgozott Magyarországon, Németországban és Japánban. 2010 óta a School of Creative Media, City University of Hong Kong egyetemi tanára. 2013-tól a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2019-ben ő képviselte Magyarországot az 58. Velencei Biennálén.
1974-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán. A 70-es években kezdte pályafutását textilművészként. Egy idő után az iparművészet keretei szűknek bizonyultak számára, így később már konceptuális művészként más természetes anyagokkal is elkezdett dolgozni, sajátos formátumú szobrokat és installációkat alkotva. Napjainkban a performansz valamint a videóinstalláció is része a munkásságának. Tematikájukat illetően alkotásai leggyakrabban a természetre, az emberi lét kulcsfontosságú fogalmaira (élet-halál), illetve ennek lényegi mozzanataira reflektálnak. A Ferenczy Noémi- és Érdemes Művész díjas alkotó a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
1963-ban végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. A Kossuth-, Herder- és Munkácsy-díjas művész életművét a geometrikus absztrakció jellemzi. A 70-es évekig az amerikai minimalizmus jegyében hozta létre kompozícióit, majd a tengerentúli és az európai nonfiguratív hagyományokat ötvözve fejlesztette tovább festészetét. A 80-as években a posztmodern hatására szecessziós, barokkos, a népművészethez, a magyar festészeti hagyományokhoz kapcsolódó elemeket sem nélkülöző motívumkészletből építkezett. A 90-es évektől építészeti konstrukciókkal rokon kompozíciókat alkotott. Legújabb képein újra megjelennek a festészettörténeti utalásokkal gazdagított illuzórikus terek.
Nincs díjazott.
1964-ben szerzett diplomát az ELTE TTK matematikus szakán. Legrangosabb hazai és nemzetközi egyetemeken oktató és kutató, Széchenyi díjas, az MTA és az Academia Europaea tagja. 1971-től az MTA Matematikai Kutatóintézet munkatársa, 1993-tól 3 évig igazgatója. 1999-ben a Budapesti Műszaki Egyetemre hívták a Matematikai Intézet igazgatójává. Kiemelkedő kutatási eredményeket ért el a dinamikai rendszerek, a valószínűségszámítás és a statisztikus fizika területein. A tudományos utánpótlás-nevelésben végzett magas színvonalú oktatói, és a tudományszervezés több területére kiterjedő irányítói munkájáért Magyar Érdemrend középkeresztje elismerést vehette át 2018-ban.
1975-ben a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakán szerzett diplomát. Kutatási területe a szerves kémia, ezen belül a telített heterociklusok szintézise és konformációi, a ciklusos b-aminosavak szintézise, az önszerveződő b-peptidek szerkezete, alkalmazásai és a felfedező gyógyszerkutatás. 1998-tól az SZTE Gyógyszerkémiai Intézet vezetője. 2006-tól a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja volt. Diákjaitól 6-szor kapta meg az Év legjobb oktatója díjat. 380 idegen nyelvű tudományos közlemény, 22 összefoglaló, és 70 magyar nyelvű közlemény szerzője, 30 szabadalom társfeltalálója. A Széchenyi-díjas kémikus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2017-től a Kémiai Osztály elnöke.
A Semmelweis Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát és azóta az Orvosi Biokémiai Intézetben dolgozik, 24 évig az intézet vezetőjeként. A Széchenyi-díjas orvos kutatási területe az idegek oxidatív károsodásának tanulmányozása. Nevéhez fűződik annak kimutatása, hogy kulcsfontosságú metabolikus enzimek kóros körülmények között az agysejteket pusztító oxigénszármazékokat állítanak elő, ami hozzájárul neurodegeneratív betegségek (pl. Parkinson kór) és a stroke patomechanizmusához. Elsőként mutatta ki, hogy melyek az agyban az oxidatív stresszre legkorábban károsodó metabolikus enzimek, ezáltal közelebb került ennek a súlyos állapotnak a célzott gyógyszerterápiája. Szerzője több mint 150 angol nyelvű tudományos közleménynek és szerkesztője a négy kiadásban megjelent Orvosi Biokémia tankönyvnek.
Szakmai tevékenységet folytató civil szervezet, amelyet 1841-ben Magyar Természettudományi Társulatként alapítottak a tudományos ismeretek közérthető közvetítésére. 178 éve folyamatosan működik, jelenleg ismeretterjesztő egyesületek szövetsége formájában. Lapjai az Élet és Tudomány, az idén 150 éves Természet Világa és a Valóság. Csillagászati ismeretterjesztő intézményei közül legnagyobb a TIT Budapesti Planetárium.
Tehetséggondozó versenyeket, felnőttképzést, nyelvoktatást és nyelvvizsgáztatást, szakmai át- és továbbképzéseket szervez országos hálózatában. Természettudományos élményközpontokat működtet.
A kolozsvári alapítvány 1995 óta az erdélyi magyar gyermekekért, az igényes gyermekkultúráért dolgozik. Jövőmodellt épít a felnövekvő nemzedékeknek. Fő feladata a Kárpát-medence legnagyobb példányszámú magyar gyermeklapjainak, a 62 éves Napsugárnak és a 40 éves Szivárványnak a megjelentetése. A Napsugár hitünk, hagyományaink, klasszikus értékeink őrzője és pezsgő műhelye a minőségi gyermekirodalomnak, grafikának. A kis közösség a két gyermeklap köré a nemzeti identitást megerősítő, fejlesztő, komplex programot dolgozott ki, és tart fent évtizedek óta. Magyarságismereti táborokat, anyanyelvi, mesemondó- és sportversenyeket szervez kisiskolásoknak, szakmai fórumokat a pedagógusoknak, élő kapcsolatot ápolva olvasókkal és nevelőkkel egyaránt.
1965-ben a Debreceni Népi Együttes tagja, majd 1967-ben az utánpótlás csoport vezetője lett. 1969-ben Dr. Béres András együttes-vezető asszisztensévé nevezték ki. 1975-től Budapesten, a Bihari János Táncegyüttes asszisztenseként folytatta tevékenységét. 24 éven keresztül volt a Bihari János Táncegyüttes vezetője, de 2015-ben átadta a staféta botot a fiataloknak. Jelenleg a Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Kidolgozta (Foltin Jolánnal, Karcagi Gyulánéval, Salamon Ferencnével) azt a tananyagot és a hozzátartozó taneszközöket, amelyek megalapozták az iskolai néptánc-oktatást. Ennek a munkának eredménye, hogy a tánc 1995-ben beépült a Nemzeti Alaptantervbe. Nagyon sok koreográfiáját táncolják művészeti alapiskolákban illetve gyermekegyesületekben. 31 éve tanít a kispesti Ady Endre Általános Iskolában.
Az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Magasépítési, majd Tervező Szakmérnöki Szakát követően, a KKE Vándoriskoláját és a MÉSZ Mesteriskoláját is elvégezte, DLA fokozatot pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett. Fénnyel gazdagon átjárt, kortárs hangvételű épületeket tervez, a megbízó igényeire szabott, jól átlátható terekkel, tiszta térkapcsolatokkal. Minden tervezési munkájában az adott helyben gyökerező, arányos építészeti viselkedés meghatározása foglalkoztatja. Nevéhez olyan épületek fűződnek, mint a Pro Architectura díjjal jutalmazott Budaörsi Városháza vagy a Légiforgalmi Irányító Központ Ferihegyen, továbbá több borászat és számos lakóház. Az Ybl-díjas építész tervezési tevékenysége mellett a BME graduális és posztgraduális képzéseiben is részt vesz.
1977-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen. Tervezőnek készült, de már egyetemi évei alatt az építészettörténet volt a kedvenc tantárgya. Tíz éven át tervezőként dolgozott, előbb a Középülettervező Vállalat vári irodájában, majd az Általános Épülettervező Vállalatnál. 1986-tól a Magyar Építőművészet folyóiratot szerkesztette. 1990 óta a MOME Építészeti Tanszékének, majd Elméleti Intézetének tanára. Részt vesz az MTA Építészettörténeti- és Elméleti Bizottságának munkájában, 2003 óta pedig az MTA köztestületi tagja. 2015-ben a művészettörténeti tudomány doktora címet nyerte el az MTA-n. Az oktatás mellett fő tevékenysége az építészettörténeti és elméleti kutatás. Az Ybl-díjas építésztörténész a huszadik századi magyar építészet egyik legnagyobb ismerője.
1971-től a Műegyetemen építészetet tanult, majd az Iparművészeti Főiskola Belsőépítészet Szakán diplomázott 1977-ben. Ezután a Filmgyár látványtervezőjeként dolgozott. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar építész-tervezőművész a közép európai régiót a hatások gyűjtőhelye és kiindulópontjaként értelmezi építészeti alkotásaiban, törekedve a klasszikus-kortárs építészet ütköztetésére. A 80-as évektől tartják számon meghatározó, kiemelkedő építészként. 1990-ben megépült NA-NE Galéria építészeti munkájának egyike. 1996-ban ő képviselte Magyarországot a VI. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén, ahol a tradíciót radikálisan megújító építészetével kimagasló nemzetközi sikert ért el. Építészeti tervei elsősorban Kínában, az Egyesült Államokban és Németországban valósultak meg.
Nincs díjazott.
2011. augusztus 22-án Millásreggeli néven indult el a magyar rádiózás gazdasági kultműsora a 90.9 Jazzy rádióban. A korábban Milliók reggelire néven ismert műsor már több mint 15 éve jelentkezik változatlan stábbal minden hétköznap reggel. Az Ács Gábor, Gede Balázs, Kántor Endre és Mihálovits András nevével fémjelzett Millásreggelit készítői valódi “gazdasági muppet show”-ként írják le, ahol a gazdasági, pénzügyi és életmód témákat hitelesen, mégis könnyen emészthetően, mindenki számára érthető formában dolgozzák fel szakértők és a hallgatók segítségével. A műsort készítő négy szerkesztő-műsorvezető célja, hogy szórakoztatva juttassanak el fontos és hasznos információkat a közönséghez, miközben ők is jól érzik magukat.
1998 óta a Kossuth Rádió munkatársa. A mi időnk, a Napközben, a Családi Tükör riportere és szerkesztője volt, évekig vezette a Smink nélkül és a Szombat délelőtt c. magazinokat.
Számos téma között a család a legfontosabb számára. A Vendég a háznál című műsorban 2000 óta folyamatosan közreműködik riporterként, nyolc éve pedig felelős szerkesztőként irányítja a csapatot. Az adásokban szülőkkel, gyerekekkel és szakértő vendégekkel beszélgetnek a gyermeknevelés kérdéseiről, a családi élet szépségeiről és gondjairól. A műsoron belül 2012-ben létrehozta a VÁLASZ-UTAK c. diákrovatot, amelyben tizenévesek beszélgethetnek a stúdióban őket érintő kérdésekről.
1994-ben az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójában kezdte pályáját. 1997-től a közszolgálati televízió Híradójának parlamenti tudósítója, majd a Parlamenti Napló című műsor riportere, műsorvezetője, s a Szabadság tér című műsor szerkesztőjeként dolgozott. 2000-ben a TV2 Jó reggelt Magyarország c. műsornál folytatta munkáját. Az InfoRádió indulásától pedig a minden hétköznap jelentkező egy órás beszélgetőműsorban a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos közélet vezető szereplőit kérdezi. Az Aréna és az InfoRádió reggeli adásának műsorvezetése mellett a Paragrafus című magazin létrehozójaként, műsorvezető-szerkesztőjeként is tevékenykedik.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
Tízévesen már az újpesti Jutagyár csapatában igazolt játékos. Két évvel később átkerült a Bp. Vasas Izzóhoz. 1957-1972 játszott az Újpesti Dózsában, amelynek színeiben 339 mérkőzésen 109 gólt szerzett. A lila-fehérekkel ötszörös magyar bajnok és kétszeres kupagyőztes lett. Az 1961-1962-es KEK-kiírásban a sorozat gólkirálya címet nyeri el. A kiváló csatár a magyar válogatottal 1962-ben világbajnoki ötödik helyet, 1960-ban a római olimpián pedig bronzérmet szerzett. 1974-ben kezdte edzői pályafutását. Először Újpesten volt az ifjúsági csapat edzője. 1976-tól évekig Kuvaitban dolgozott utánpótlás edzőként. 1985-1988 az Újpesti Dózsa vezetőedzője. 2016-ban az MLSZ Életműdíját vehette át.
Tőrvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett. 1957-1976 mindkét fegyvernemben, összesen százhatvanszor szerepelt a magyar válogatottban. 1957-ben Magyarország férfitőrcsapata először világbajnok lett, amely sikernek Ő is részese volt. 1960 és 1976 között öt olimpián vett részt. Egyéni tőrvívásban két ezüstérmet szerzett. 5-szörös Universiade győztes, ebből négyszer egyéniben egymást követő Universiadekon.A hazai vívószövetség általános alelnöke, a Budapesti Sportszövetségek Uniójának elnöke. 2000 óta irányítja a Nemzetközi Fair Play Bizottságot. Tagja a MOB elnökségének; vezeti a MOB Fair Play Bizottságát is. 1996 és 2004 között az Európai Vívó Szövetség elnöke voltam.2017-től a Nemzet Sportolója. A Nemzetközi Vívó Szövetség /FIE/ örökös tiszteletbeli tagja. Sportpályafutása mellett elvégezte az orvosi egyetemet. A MÁV Kórházban segédorvosként kezdte, és kórház igazgatóként ment nyugdíjba. 30 éven át a FIE orvos bizottságának a vezetője
Ő volt mások mellett az a magyar röplabdázó, aki az ötvenes években megütötte a nemzetközi mércét. 1949-1957 között 26 alkalommal játszott a válogatottban. A női röplabda-edzősködés úttörője, az első női edző, aki több olimpián irányította csapatát. Edzősködni a Ganz Villanyban kezdett. Közben nem csak a Testnevelési Főiskolát végezte el, hanem pedagógiából és pszichológiából is diplomát és szakedző képesítést szerzett. Hazánkban ő írta és védte meg először doktori disszertációját röplabdázásból. S azóta is ő az egyetlen, akinek röplabdázásból sportdoktorátusa van. A felnőtt női válogatott szövetségi kapitányaként páratlan sikereket ért el a magyar röplabdasportban. Három olimpiára juttatta ki nemzeti együttesünket, két világ- és öt Európa-bajnokságon dirigálta legjobbjainkat. Annyira, eredményes volt, hogy a magyar válogatottat Európában kizárólag az oroszok, a Szovjetunió válogatottja győzte csak le, a nemzetközi versenyeken.
A Téka Alapítvány 1993-ban alakult Szamosújváron. A magyar népi kultúra értékeire alapozva kialakított közösség a mezőségi magyarság megmaradását szolgáló kulturális és oktatási intézményeket működtet. 26 év alatt Művelődési Központot, Szórványkollégiumot, közösségi központokat, tájházat, lovardát hozott létre. Az alapítvány több 100 gyereknek ad lehetőséget, hogy magyar nyelvű oktatásban vegyen részt. Ez a mezőségi szórványban csodának számít. Felépítették és létrehozták a régió legmodernebb magyar iskoláját, a Kemény Zsigmond Elméleti Líceumot. 26 év alatt a Téka nemcsak a Mezőség, hanem Erdély egyik legerősebb és legsokoldalúbb civil szervezete lett.
A nádudvari fazekasság több évszázados múltra tekint vissza, amely 1714-től a Fazekas családban apáról fiúra öröklődik. A népművészet mestereinek feladata volt, hogy az ősi forma és motívum kincseket úgy átalakítsák, hogy azok a modern háztartások szerves részévé válhassanak. Munkásságuk darabjai, a minták, formák változó gazdagsága, mint mérföldkövek jelzik a népi agyagedény készítés megtett útját napjainkig. Hazai és nemzetközi kiállításokon ismertetik meg az érdeklődőket a fekete kerámia szépségeivel, a dinasztia munkásságával. Jelenleg 7 fazekas dolgozik a Fazekas családban. Magyarországon ehhez hasonló szakmai örökséggel máshol nem találkozunk.
11 éves korában ismerkedett meg a cimbalommal. 1980-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd egyetemi szintű népi cimbalom tanár MA diplomáját 2013-ban szerezte. Szinte valamennyi magyar autentikus és feldolgozott népzenét játszó együttessel muzsikált, és rendszeresen koncertezik. A világ számos pontján fellép, a népzenei produkciókon kívül szimfonikus és dzsessz-zenekarokkal, valamint kortárs zenei együttesekkel is fellép. Pályafutásának évtizedei alatt több saját zenekart alapított, illetve a kiemelkedően gazdag előadóművészi pályája mellett nagy gondot fordít az oktatásra is. Tanít középfokon zeneművészeti szakgimnáziumokban, és alakulása óta a Zeneakadémia Népzene Tanszékén.
1978-ban szerezte operaénekesi és művésztanári diplomáját a Zeneakadémián. 1979-ben második díjat nyert a pármai “Giovani Cantanti Lirici” nemzetközi énekversenyen, 1982-ben megnyerte az első nemzetközi Luciano Pavarotti énekversenyt Philadelphiában. Énekelt Európa, Amerika dél Amerika és Ázsia szinte minden színvonalas operaházában és koncerttermében. A rendszerváltásig volt a Magyar Állami Operaház tagja, majd a Szegedi Nemzeti Színházban, a budapesti Nemzeti Színházban dolgozott, egy ideig a győri Kisfaludy Színház operatársulatát is vezette. 1995 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének tanszékén tanít. Operaénekesi munkásságát Liszt-díjjal, érdemes és kiváló művész kitüntetéssel és 2016-ban Kossuth-díjjal ismerték el.
1966-ban szerezte meg diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1972-1974 között Karlheinz Stockhausennél folytatta tanulmányait. Ebben az időben ismerkedett meg az elektronikus stúdiók új zenei lehetőségeivel, a legújabb hangkutatási eredményekkel, különböző komponálási technikákkal. Mindezek és a magyar zenei hagyomány egyesítésével alakította ki zenei stílusát. 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet tanszakán tanított 2012-ig. Szinte valamennyi zenei műfajban alkotott, operát, táncjátékokat, 35 szimfonikus zenekari-, 17 versenyművet, 12 fúvószenekari darabot, számos kamarazenei- szóló-, vokális-, elektroakusztikus és komputerzenei kompozíciót. Ezek jelentős része lemezen megjelent. Munkásságának elismeréseként 1985-ben Erkel-díjat, 1996-ban Bartók-Pásztory-díjat, 1999-ben Érdemes Művész címet, 2001-ben Magyar Művészetért Díjat, 2013-ban pedig Kossuth-díjat kapott, 2014 óta a Nemzet Művésze. 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Nemzetközi hírű jazz zenész, zenekaraival, Dimenzió, Trió Stendhal, Dés Szeptett a világ számos országában koncertezett, fiatalon több díjat nyert szólistaként külföldi fesztiválokon. Fő hangszere a szopránszaxofon, játékát az érzékeny és szubjektív hang, improvizációs dallamvezetés jellemzi. Több mint negyven filmhez írt zenét, pl. Egymásra nézve, Szerelem első vérig, Sose halunk meg. Musicaljeit – Valahol Európában, A dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk – nagy sikerrel játsszák a színházak. A vágy villamosa balettdrámáját az Erkel színházban mutatták be. A Kossuth és Liszt díjas Érdemes művész 45 éves pályafutása során 40 szerzői lemezt készített.
1998 óta a Kossuth Rádió munkatársa. A mi időnk, a Napközben, a Családi Tükör riportere és szerkesztője volt, évekig vezette a Smink nélkül és a Szombat délelőtt c. magazinokat.
Számos téma között a család a legfontosabb számára. A Vendég a háznál című műsorban 2000 óta folyamatosan közreműködik riporterként, nyolc éve pedig felelős szerkesztőként irányítja a csapatot. Az adásokban szülőkkel, gyerekekkel és szakértő vendégekkel beszélgetnek a gyermeknevelés kérdéseiről, a családi élet szépségeiről és gondjairól. A műsoron belül 2012-ben létrehozta a VÁLASZ-UTAK c. diákrovatot, amelyben tizenévesek beszélgethetnek a stúdióban őket érintő kérdésekről.
Nincs díjazott.