„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
A Magyar Televízió szerkesztő-riporter és műsorvezető képző iskolájában végzett. 1995-2002 bemondó. A Játék határok nélkül c. vetélkedőműsor háziasszonyként láthattuk, a Naprakész és a Főtér c. országjáró magazin műsorvezetője. Ezután a Hír TV-ben az Egy nap c. országjáró műsort, a Családmese sorozatot és a Vörös és Fehér borászati műsort készítette. Az MTVA-nál a Gasztroangyal c. saját műsort, illetve a Négy szellem c. éjszakai társadalmi problémákról szóló műsort forgatta. Borbás Marcsi szakácskönyve kötetben és főzőműsorként is megelevenedik a képernyőn. 2020-ban elindította az Egy.hu internetes oldalát, ahová a Kertem c. sorozatot forgatja.
1997-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. 2000-2006 a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. Makrogazdaság rovata a magyar és külföldi gazdaság legfontosabb feladatairól és történéseiről számol be. Elfogultságok nélkül, közérthetően mutatja be a magyar gazdaság előtt álló kihívásokat és értékeli az azokra adott gazdaságpolitikai válaszokat. Elemzései tudományos megalapozottsággal, gyakran kutatóintézetekkel való együttműködésben készülnek. A Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes docense.
Pályáját sport- majd kulturális újságíróként kezdte, rádiós karrierje a Magyar Rádióban indult. 1988-tól a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt, majd később program- és hírigazgatója. Először a Magyar Televízió popzenei műsoraiban tűnt fel, majd műsorvezetőként 1991-től magazinműsorokban is láthatta a közönség. 2000-től 10 évig a Sport TV műsorvezetője. 2011-től az ATV különböző politikai és közéleti műsorait és saját portréműsorát, a Húzós címűt vezeti. Ennek portrébeszélgetései könyvekben is megjelentek. 2017 januárjától az ATV Egyenes beszéd egyik műsorvezetője.
Nincs díjazott.
2011. augusztus 22-án Millásreggeli néven indult el a magyar rádiózás gazdasági kultműsora a 90.9 Jazzy rádióban. A korábban Milliók reggelire néven ismert műsor már több mint 15 éve jelentkezik változatlan stábbal minden hétköznap reggel. Az Ács Gábor, Gede Balázs, Kántor Endre és Mihálovits András nevével fémjelzett Millásreggelit készítői valódi “gazdasági muppet show”-ként írják le, ahol a gazdasági, pénzügyi és életmód témákat hitelesen, mégis könnyen emészthetően, mindenki számára érthető formában dolgozzák fel szakértők és a hallgatók segítségével. A műsort készítő négy szerkesztő-műsorvezető célja, hogy szórakoztatva juttassanak el fontos és hasznos információkat a közönséghez, miközben ők is jól érzik magukat.
1998 óta a Kossuth Rádió munkatársa. A mi időnk, a Napközben, a Családi Tükör riportere és szerkesztője volt, évekig vezette a Smink nélkül és a Szombat délelőtt c. magazinokat.
Számos téma között a család a legfontosabb számára. A Vendég a háznál című műsorban 2000 óta folyamatosan közreműködik riporterként, nyolc éve pedig felelős szerkesztőként irányítja a csapatot. Az adásokban szülőkkel, gyerekekkel és szakértő vendégekkel beszélgetnek a gyermeknevelés kérdéseiről, a családi élet szépségeiről és gondjairól. A műsoron belül 2012-ben létrehozta a VÁLASZ-UTAK c. diákrovatot, amelyben tizenévesek beszélgethetnek a stúdióban őket érintő kérdésekről.
1994-ben az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójában kezdte pályáját. 1997-től a közszolgálati televízió Híradójának parlamenti tudósítója, majd a Parlamenti Napló című műsor riportere, műsorvezetője, s a Szabadság tér című műsor szerkesztőjeként dolgozott. 2000-ben a TV2 Jó reggelt Magyarország c. műsornál folytatta munkáját. Az InfoRádió indulásától pedig a minden hétköznap jelentkező egy órás beszélgetőműsorban a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos közélet vezető szereplőit kérdezi. Az Aréna és az InfoRádió reggeli adásának műsorvezetése mellett a Paragrafus című magazin létrehozójaként, műsorvezető-szerkesztőjeként is tevékenykedik.
A Rubicon történelmi ismeretterjesztő lap első példánya 1990. február 1-én jelent meg. Alapelve: Sine ira et studio (harag és elfogultság nélkül). Tematikai skálája magában foglalja az egyetemes és a magyar történelmet az őskortól napjainkig. A tematikus szerkesztésű kiadvány szerzői az éppen feldolgozott téma történész szakértői. A szerkesztők tudatosan nem pusztán arra törekednek, hogy eljuttassák az olvasókhoz a történelem legfrissebb tudományos eredményeit, de arra is, hogy az értő és érdeklődő olvasók a legújabb információkkal és felismerésekkel történő szembesülés mellett egy izgalmas beavatás részesei is legyenek
A Magyar Nemzetnél zenekritikusként, a Magyar Televízióban riporterként kezdte pályáját. Számos klasszikus zenei koncert televíziós és rádiós házigazdája. 2008-tól a Bartók Rádió Muzsikáló reggel című adásainak műsorvezetője, a New York-i Metropolitan Operaházból, illetve a Bayreuthi Ünnepi Játékok előadásairól sugárzott élő operaprodukciók és a hagyományos bécsi Újévi Koncert magyarországi kommentátora. A közmédia számos kulturális műsorának és a 2014-ben indult Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsorvezetője. Több hazai klasszikus zenei fesztivál házigazdája.
Magyarország gazdasági, üzleti, pénzügyi portálja. Az 1999 óta működő portál 30 szakértő elemzővel állít elő napi 70, többségében originális hírt és elemzést. A tőzsdén jegyzett cégek teljes körű hazai elemzését csak a portfolio.hu végzi. Fókusz témái közé tartoznak a tőzsdei, makrogazdasági, pénzügyi, befektetési, fejlesztési, ingatlanpiaci, energiapiaci, mezőgazdasági, Telekom- és FMCG szektor hírei. A portál nem csak abban hozott forradalmit, hogy ingyenesen szolgáltat professzionális színvonalú információkat, hanem komoly szerepet játszik az edukációban. A hagyományos online tevékenység mellett konferenciát is szervez.
Az induló Magyar Televízió Telesport műsoránál felvételizett, ahová a rengeteg jelentkező közül 1960 októberében beválogatták. Az első közvetítésére 1960. október 23-án került sor a Népstadionban. Ettől kezdve dolgozott a sportnál, közvetített sporteseményeket, meccseket. 20 évig a Televízió Híradójának sportkommentátora volt. Végzettségét tekintve kézenfekvő volt, hogy építészeti műsoroknak, zenei vetélkedőnek, gazdasági adásoknak lett a gazdája, riportere, műsorvezetője. Nevéhez fűződik pl. az Erzsébet híd avatásának egyenes közvetítése, a Muzsikus fiatalok zenei vetélkedő vezetése, az Unokáink is látni fogják első adásainak műsorvezetése. 1995-től nyugdíjasként a Budapest Tvnél dolgozott.
„Elindulni és hazatérni”- Ez a mottója a honismereti magazinműsornak. A stáb hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig – megannyi magyar emlék kíséri a „Hazajáró” soha véget nem érő útját.
Angol-német szakos diploma után az MTV Híradójánál, majd a külpolitikai szerkesztőségnél dolgozik; a Panoráma, a Stúdió és a Hírháttér szerkesztő-műsorvezetője. Több kontinensen készít filmeket és sok neves politikussal interjúkat. A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének társelnöke, majd a MUOSZ elnöke. 1990-ben az MTV 2-es igazgatója és a Napzárta, majd a választási műsorok főszerkesztője. 1997-99 a TV3 vezérigazgatója, az Esti gyors főszerkesztője és műsorvezetője. 2000-ben visszatér a Magyar Televízióhoz: kulturális igazgató, majd az Este, a Szólás szabadsága, a Kassza szerkesztője és műsorvezetője. 2009 nyarától öt hónapon át a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorát vezeti. 2015-től az RTL Magyarul Balóval című műsorának főszerkesztője.
Táncsics Mihály-díjas tárcaíró, publicista. A geodétából lett újságíró hosszú pályafutása során dolgozott a Magyar Hírlap, a Népsport, a Képes 7, a Magyar Nemzet szerkesztőségében. Főszerkesztette a Szabad Föld című újságot. Több évtizednyi riporterkedés után félrehúzódott a Dunakanyarba, és hét közben szerzett benyomásait osztotta meg a hétvégi olvasókkal a Magyar Nemzet Köznapló című sorozatában. Napjainkban a Heti Válasz tárcaírója és publicistája, és hétről hétre Zsilip című rovatával jelentkezik. 1988 őszén végigjárta az országot, negyvenöt nap alatt ezer kilométert tesz meg gyalog. Erről írt Legyél vándor! című riportkönyve tette ismertté a nevét.
Újságíró. Pályáját 1984-ben sportriporterként kezdte a Magyar Rádióban, a Népsportnál, majd a Sport Plusz sporthetilapnál. 1989–1996 között szerkesztő-műsorvezető volt a Nap TV-ben. 1999-től a Magyar Televízió Híradójának külpolitikai szerkesztője. 2004, tehát hazánk uniós csatlakozása óta a Duna TV, majd az MTVA brüsszeli tudósítója. Munkája során elsősorban hír- és háttérműsorokban láthatjuk és hallhatjuk, a Magyarország számára két legfontosabb nemzetközi szervezet, az Európai Unió és a NATO eseményeiről tudósít, de emellett készített tudósításokat agrárműsoroknak, kulturális, határon túli és életmódmagazinoknak, továbbá dolgozott vallási- és sportműsoroknak is. Szakmai pályafutásának szomorú, de meghatározó eseményei voltak a Párizsban és Brüsszelben elkövetett terrortámadások, amelyeket élőben tudósított mindkét városból.
https://www.traditionrolex.com/27
Történész, újságíró, műfordító. Az 1956-os forradalom leverését követően családjával Svájcba emigrált. 1962-ben felvették a Zürichi Egyetemre, ahol germanisztikát, történelmet és pedagógiát hallgatott. 1968-ban védte meg doktori disszertációját. Ezt követően az egyik legnagyobb svájci napilap, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatának munkatársa, szerkesztője lett. Újságírói pályafutása alatt négy országban volt kiküldött tudósító. Három évet Stockholmban, ahol Észak –Európáért felelt tudósítóként. Hét évet töltött a lap párizsi, négy évet moszkvai, valamint 1996 és 2002 között hat évet budapesti tudósítójaként. A Közép- Európai régióért felelt, amikor Budapesten tartózkodott. A napilaptól 2004-ben vonult vissza. Cikkeiben és publicisztikáiban sokat foglalkozott Magyarország helyzetével és demokratikus átalakulásával. Újságírói munkássága mellett történészként és egyetemi oktatóként is tevékenykedik. 2003-tól az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem oktatója, ahol sajtótörténeti, valamint Kelet-Európa történelmét tárgyaló kurzusokat kezdett tartani. 2004-ben a Bécsi Egyetemen habilitált a Széchenyi Istvánról szóló életrajzi kötetével, ami később magyarul is megjelent. 3 könyvet írt Magyarországról és 10 kötet magyar klasszikus szépirodalmat fordított. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta.
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészeti Karának magyar–francia szakán végzett. Újságíróként dolgozott, majd a József Attila Színház, 1981-től pedig a Vidám Színpad dramaturgja. Cikkei, riportjai jelentek meg különböző kulturális folyóiratokban. 1985-től a Stúdió című tv-magazin, később a Helló, világ!, az Exkluzív című televíziós műsorok szerkesztő-műsorvezetője. A Heti Válasz gasztronómiai rovatát írja, a Magyar Konyha főszerkesztője. Szellem a fazékból címmel rádióműsort készít. Több kötete jelent meg.
2004-ben Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett német-kommunikáció szakon. A diploma után a Heti Válasz munkatársa lett, majd 2015 márciusában a Mandinerhez érkezett, ahol főmunkatársként számítanak munkájára. Főleg címlapos interjúi és publicisztikái tették ismertté az olvasóközönség számára. Televíziós vitaműsorok gyakori szereplője, zenei érdeklődéséből fakadóan az MTV Dob+Basszus című műsorának is állandó szakértője volt. Szörényi Leventével készített sok – sok órányi beszélgetés alapján írta és szerkesztette meg Szörényi – Rohan az idő című könyvét, amely idén jelent meg. 2009-ben Junior Prima Díjjal ismerték el munkáját. A Minőségi Újságírásért-díjat 2013-ban vette át.
Már gyermekkorában központi szerepe volt a sportnak az életében. Hétévesen már sportújságot olvasott és barátainak kommentálta a gombfocimérkőzéseket. 25 éve jelentkezett az első sportriporter stúdióba, amelynek elvégzése után szakmai pályafutása az MTV sportosztályán kezdődött. Több televíziós és rádiós csatornánál dolgozott az elmúlt negyed század során, tudósított többek között 5 nyári és 2 téli olimpiáról, járt labdarúgó világ- és Európa bajnokságon, közvetített 12 Bajnokok Ligája döntőt.
Perjés Klára, az MTVA vezető szerkesztője, a Kossuth Rádió volt főszerkesztője már a kezdetektől járta az országot, elment a legeldugottabb helyszínekre is. Hírt adott „kihalásra ítélt” falvakról, beszélgetett parasztemberekkel, fizikai munkásokkal és értelmiségiekkel, írókkal, művészekkel egyaránt. Fáradhatatlanul utazik országhatárokon belül és kívül, mert nem országban, hanem nemzetben gondolkodik. Elmegy a határon túl élő magyarokhoz a Felvidékre, Kárpátaljára, Délvidékre és Erdélybe, de Csángóföldön is találkozunk vele. Hírt hoz és reményt visz magával. A klasszikus rádiózás tovább vivője 2014-ben 50 éve, hogy megszólalt a Magyar rádióban. Jellegzetes, mély tónusú hangjáról mindenhol felismerik. 1998-ban megkapta a legszebben beszélő rádiós díját, valamint 2012-ben a Magyar érdemrend lovagkeresztjét.
A Fölszállott a páva című népzenei és néptánc tehetségkutató versenyt 2014-ben másodszor is meghirdette az MTVA és a Duna Televízió Zrt., valamint a Hagyományok Háza – szakmai partnereivel, a Martin György Néptáncszövetséggel és a Táncház Egyesülettel közösen. A versenyt a népzene és a néptánc területén tevékenykedő szólisták és együttesek számára írták ki. A versenyre az autentikus magyar népzene, néptánc és népdal bármely tájegységéhez, illetve a magyarországi nemzetiségi régiók helyi hagyományaihoz kötődő produkciókkal lehetett jelentkezni, lakóhelyi és nemzetiségi megkötés nélkül. „Ez a műsor a közmédia kiemelt és a határokon átlépő brandje lett, hiszen a Fölszállott a páva döntősei is felléptek például a tavalyi washingtoni Smithsonian Folklife Festival magyar programjában.˝ – nyilatkozta Siklósi Beatrix projektvezető.
Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm sorozata a világ legfontosabb és legérdekesebb történeteit mutatja be szokatlanul közelről, a dél-afrikai gettóktól a Gázai övezetig. A műsor burmai riportjából vásárolt a BBC és a CNN is, az Európa Tanács pedig Press Freedom Awardot adott át Strasbourgban a két riporternek, akiket a BBC World élő adásban interjúvolt meg munkamódszerükről. Magyar újságírók közül elsőként nekik nyilatkozott Evo Morales elnök Bolíviában és Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár az Északi-sarkkörön. Forgattak eldugott törzsekkel Pápuától Amazóniáig és diktátorok gyermekeivel Ugandától Chiléig. A műsort idén Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki, az 50. Chicagói Filmfesztivál televíziós versenyében Arany Érmet kapott, legjobb külföldi rövidfilmként pedig megnyerte az Amerikai Dokumentumfilm Fesztivált. A Financial Times zsigerinek és lenyűgözőnek nevezte a két magyar filmes munkáját. „Takács és Cseke a történés sűrűjébe merítik kameráikat, olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek többnyire elfojtva maradnak” – írta a tekintélyes brit lap. Az alkotók tavaly Monte-Carlóban Albert hercegtől vehették át a legfontosabb európai díjat, amit televízió-műsor kaphat, az Arany Nimfát. Magyar riportfilm utoljára 30 éve részesült az elismerésben. A Forbes magazinban megjelent legismertebb élő magyarokról szóló toplistán, amelyet külföldi újságírók állítottak össze a legbefolyásosabb magyar sikertörténetekről, Cseke Eszter és S. Takács András a magyar sajtó egyedüli képviselői, közvetlenül Rubik Ernő, Szabó István és Kertész Imre után a rangsorban.
1963-tól dolgozik a Magyar Rádióban. Volt bemondó 3 évig, sportriporter mindörökké, a Petőfi Rádió vezetője 6 éven át.
Huszonhét éven át külsősként dolgozott a Magyar Televíziónál, többek között a Híradóban, az Ablakban, s különféle gyermekműsorokban. Aranytollas újságíró, a londonival együtt tizenkét nyári olimpiáról közvetített, emellett négy labdarúgó-világbajnokságról, s számos hazai és nemzetközi sporteseményről tudósított. 1985 óta a Magyar Olimpiai Bizottságnak tagja.
A televízió világához már 19 évesen közel került, a Magyar Televízió Telesport szerkesztőségében dolgozott egészen 1995-ig. Az itt tanultak adják az alapot a munkájához a mai napig. Sportriporterként számos világversenyről tudósított. Első játékvezetői munkája a Játék határok nélkül című műsor volt. A tévé mellett a rádiózásba is belekóstolt, a Rádió Bridge-nél és a Danubius Rádiónál dolgozott. Tehetségét a legkülönbözőbb műsorok házigazdájaként bizonyította már. 2007-ben tért vissza a Magyar Televízió képernyőjére, azóta is sportkommentátori munkái mellett több sikeres vetélkedő műsorvezetőjeként hallhatjuk és láthatjuk.
Magyarország első, 2000-ben alapított hírrádiója kizárólag híreket és információkat sugároz. A negyedóránkénti gyors és pártatlan hírszolgáltatás mellett a közélet legfontosabb és legfrissebb információit helyszíni tudósításokkal, rendkívüli híradásokkal és magazinműsorokkal egészíti ki. Aréna című egyórás műsora az ország egyik legtöbbet idézett rádióadása. 2001 óta a BBC szakmai partnere. 2006-ban indította el internetes hírportálját. Műfajteremtő tevékenységét számos egyéb elismerés mellett négyszer díjazták Superbrand címmel, 2008-ban pedig Joseph Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki.
A Duna Televízióban kezdte pályáját. 2001 óta a Magyar Televízióban többek között a Híradó, választási műsorok, a Nagy könyv, a Nap-kelte, a Ma Reggel műsorvezetője volt. Ma a közmédia három csatornáján négy műsort készít. Hetilapokban, magazinokban olvashatóak írásai, közéleti interjúi. Mesekönyv-sorozatot, interjúköteteket szerkesztett. Feleségével négy gyermeket nevelnek. Apa-kép-írás című népszerű tárcasorozata két könyvben jelent meg. Küldetésének tekinti, hogy felhívja a figyelmet a tudatosan megélt házasság, a családi értékek fontosságára. Pethő Tibor-emlékérem és Nívódíj birtokosa.
1973-tól a Magyar Rádió, 1978 és 2011 között a Magyar Televízió munkatársa volt. A 30 perc alatt a Föld körül című rádiós magazin alapító szerkesztője. Külpolitikai riportjai, dokumentumfilmjei tették ismertté. Közel 100 országból tudósított, Albániától Észak-Koreáig, Afganisztántól Vietnamig. Interjúalanyai között szerepelt Helmut Schmidt és Teréz Anya, Simon Peresz és Hamid Karzai. Főbb műsorai: Panoráma, Objektív, Úton, PoliTour. Több szakkönyve is megjelent. A Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda külpolitikai szerkesztője. Többek között Táncsics Mihály- és Pulitzer-emlékdíjjal is kitüntették.
Válogatott úszó, első osztályú vízilabdázó volt. Az 1976-os és 1992-es olimpiákról tudósított. A Csongrád Megyei Hírlap, a Pesti Műsor, az Esti Hírlap, a Népszava rovatvezetője, az általa alapított Pesti Hírlap, Színes Mai Lap és Napi Ász főszerkesztője, a Képes Sport, a Mai Nap lapigazgatója, a Szubjektív objektív, a Mai sport műsorvezetője volt. Korábban a Duna TV, ma az MTVA sportfőszerkesztője. Néhány könyve: Edda Művek Miskolc, Pege, Mai Visszhang. Nevéhez fűződik Az utolsó kettő…Grosics, Buzánszky című film. Kétszeres MOB Nívódíjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa.
Ötven éve van a pályán. Vidéki lapoknál kezdte, dolgozott a Magyar Rádió hírszerkesztőségénél, majd a Petőfi Népénél lett a lap budapesti tudósítója. Az Ifjúsági Magazin olvasószerkesztője, a Képes Hét magazinrovatának szerkesztője, a Képes Vasárnap főmunkatársa volt. Írásai rendszeresen megjelentek a Magyar Ifjúság, a Képes Újság, a Népszava, a Rádióújság, a Taps színházi magazin és az Elite hasábjain. Húsz esztendeje a Nők Lapja egyik meghatározó szerzője. A La Femme magazin főmunkatársa. Két könyve jelent meg: az Úti dilik – 40 év a világ körül, és a Tuti dilik: 50 év a sajtó körül.
Nevéhez fűződik a Magyar Rádió Gondolatjel című műsorának elindítása. A Magyar Televízió Stúdió ’80 című magazinjának alapító-főszerkesztőhelyettese és egyik műsorvezetője volt. Számos rangos nemzetközi kulturális eseményről tudósított. Az ő mikrofonja előtt szólaltak meg először magyar képernyőn világsztárok. A közszolgálati televízió és a kereskedelmi csatornák egyik legsikeresebb alkotója: az Apropó, a Desszert, a Világfalu, a Különös történetek csak néhány a műsorai közül. Több népszerű riportkönyv és egy regény szerzője. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola dékánja.
Az elmúlt években húsz országból, köztük a világ számos háborús övezetéből tudósította a Magyar Televízió hírműsorait. Riportjai kétszer is bejutottak a rangos Monte Carlo Televíziós Fesztivál döntősei közé. Dokumentumfilmeket is forgatott, többek között Ugandában a gyerekhalandóság okairól és Afganisztánban a nemzetközi segélyezés nehézségeiről. A frontvonalon szerzett élményeiről könyvet írt. Tanít a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán és rendszeresen hívják konferenciákra, egyetemekre előadni. Riportjaival kétszer is Kamera Hungária díjat nyert.
Az ELTE magyar-történelem szakán szerzett diplomát, itt végezte doktori iskoláját. A világ 155 országában forgatott útifilmet, készített tudósításokat. A Magyar Rádió riportere, a Magyar Televízió szerkesztője volt. Jelenleg egy golfmagazin és egy turisztikai kiadvány főszerkesztője. Több rangos lap turisztikai szakírója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszékén oktat. Számos könyve jelent meg. A Tv2 Világszám Magazinjának házigazdája, és az InfoRádió Világszám műsorának szerkesztő-műsorvezetője. Alkotóközösség tagjaként Pulitzer-emlékdíjas újságíró.
Filozófia-történelem szakon szerzett diplomát Kolozsváron. 1990–től az MTV-ben dolgozik műsorvezetőként, szerkesztőként, műsorigazgatóként, producerként. Többek között az Aktuális és a Záróra alapító főszerkesztője, a Feszti körkép, a KultúrházMa, a Körhinta producere. Az InfoRádió és a Budapesti Kommunikációs Főiskola egyik alapítója. Több könyv szerzője, kiadója. 1996-ban Pro Minoritate Díjat kapott. 2007-ben a Filmszemlén, Dér Andrással közös munkáját, A 7 főbűn-t tudományos-ismeretterjesztő kategóriában a legjobb rendezés díjával tüntették ki, a Kamera Hungárián pedig színes riport kategóriában kapott fődíjat.
A Gödöllői Református Líceumban szerzett érettségit, majd a Szegedi Egyetem kommunikáció szakán diplomát. A Klubrádióban kezdte a szakmát. 2004-ben riporterként dolgozott Az Este című műsorban. Később a Kultúrház, és a Miért? című történelmi magazin házigazdája lett. 2008-ban a Nyugat 100 vetélkedő, egy évvel később pedig a Radnóti 100 éve című sorozat műsorvezetőjeként láthattuk. 2006 nyarán indult portrésorozata, a Záróra, melyet az m2 ötödik éve sugároz. Munkásságát Junior Prima-díjjal is elismerték.
Pápai iskoláséveit a sors ajándékának tekinti – olyan tanárok tanították, akik a költő Nagy Lászlót, Csoóri Sándort. 1968-ban magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. Tanári állást sehol nem kapott, visszatért hát gyermekkori álmához: az újságíráshoz. A Magyar Nemzetnek 1973 óta a munkatársa, 1991 óta szerkesztője is. Televíziós jegyzetei és kulturális tárgyú írásai tették ismertté. Munkásságát Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal, Táncsics Mihály-díjjal jutalmazták, ám számára az is kitüntetés, hogy a Magyar Nemzet olvasói ma is ugyanúgy becsülik, mint három évtizeddel ezelőtt.
A Szabad Szó, 1947-től a Március Tizenötödike szerkesztője. 1956-ban az Írószövetség titkáraként tartóztatták le. 1966-tól hallhattuk az Egy korty tenger c. rádiós sorozatát. Vitáival a GYES bevezetését, a családok támogatását szorgalmazta. 1981-ben az Írószövetség alelnökévé választották, 1988-tól a Hitel munkatársa. Az MDF egyik alapítója. Itthon 58, külföldön 11 kötete jelent meg. Az orvos halála c. regényéből film készült. Közéleti tapasztalatainak összefoglalója a Naplóm a történelemnek c. műve. József Attila díjas, a Művészeti Akadémia aranyérmese.
Gyermekünk című lap után, lassan húsz éve a Nők Lapja főmunkatársa. Hétről-hétre napvilágot látó, irodalmi igénnyel megírt mini-esszéi, „embermeséi” a lap egyik legismertebb, legkedveltebb újságírójává tették. Hét könyve jelent meg, köztük a Pipacsvirágom, az Egyszer volt, a Lábujjhegyen, az Ómama és a főpincérek. Hangoskönyvei is sikert aratnak. Gyakori olvasó-találkozói lélektől lélekig tartó utazások. Lázár Ervin írta róla: „Olyan erővel árad belőle a bizalom, szabaddá teszi az embert…” Munkásságát Pulitzer-emlékdíjjal, a Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.