„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
Tévéjátékok és hangjátékok szerzője, jelentős novellista. A Francia tanya, az Emberi üdvözlet, a Bolond madár és az Heloise című regények írója. Első színpadi műve, az Életem, Zsóka volt. Ezt követette az Ördöghegy, az Adáshiba, a Hongkongi paróka és más drámák. 1963-tól a Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a győri Kisfaludy Színház, a pécsi Nemzeti Színház és a debreceni Csokonai Színház dramaturgja volt. Rendkívül tevékenyen vesz részt a hazai irodalmi élet szervezésében. A Lyukasóra kiadója, szerkesztőségi tagja. Kossuth-díjas alkotó.
Írt regényt, novellát, drámát: A svéd király, a Legendárium, a Feltűrt Gallér, a Jézus újságot olvas – csak néhány a kötetei közül. Számtalan korszakos magyar film forgatókönyvírója. A tanítványok, Az Eldorádó, a Hídember írója és rendezője. E filmek közül az Eldorádó elnyerte a Legjobb európai film díját. Cseh Tamásnak több mint 1000 dalszöveget írt. Dalszerzői munkásságáért 1997-ben Huszka Jenő-díjban részesült. 12 színdarabját mutatták be magyarországi színházakban. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja. József Attila-díjas és Kossuth-díjas művész.
Számtalan verseskötet, gyermekregény, mesekönyv, verses mese szerzője. Ő Süsü, Mirr-Murr, Gombóc Artúr, Pom Pom és aNagy Hohohorgász megálmodója. Színpadi szerzőként Ágacska című darabjával aratta első sikerét. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a regényéből készült Keménykalap és krumpliorr című játékfilm elnyerte a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
Tagja volt a 25. Színháznak, a Várszínháznak és a kaposvári Csiky Gergely Színháznak. 1991-ben alapította meg a Merlin Színházat Budapesten, melynek 2003-ig vezetője is volt. 2008-ban a Weöres Sándor Színházat alapította meg Szombathelyen. 2003 és 2008 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Emlékezetes színpadi alakítást nyújtott Don Quijote, Sade márki, Szókratész, II. Richard, Willy Loman szerepeiben. Fassbinder, Goldoni, Móricz, Madách darabjait állította színpadra. Kiemelkedő sikert aratott József Attila verseinek tolmácsolásával. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
A főiskola után a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, közben Budapesten is játszott. 1967-től a Nemzeti Színház, 1969-től a Vígszínház, 1984 és 2000 között a Nemzeti Színház, 2000 és 2011 között a Pesti Magyar Színház tagja volt, jelenleg szabadúszó. Rosalinda, Sen-Te, Warrenné, Médeia, Ranyevszkaja, Alexandra del Lago, Máli néni szerepeiben láthattuk. Emlékezetes alakítást nyújtott az Álmodozások kora, az Aranyember és a Kőszívű ember fiai című filmekben. Kiemelkedő sikert aratott a Theomachia-ban, a Görög-ben, a Borisz Godunov-ban. A Nemzeti Színház örökös tagja. Kossuth-díjas művész.
Közel 32 évig volt a Vígszínház tagja, 4 év megszakítással a Madách Színházban. A veszprémi Petőfi Színház rendezője, a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője, a Budapesti Kamaraszínház főrendezője volt. Láthattuk IV. Károlyként a Királyi vadászatban, valamint Tuzenbach, Rippafratta, Willy Loman, Porfirij vizsgálóbíró, Lear Király, és Saleri szerepeiben. Shakespeare, O’Neil, Dosztojevszkij, Füst Milán és Jókai műveit rendezte. Olyan filmekben játszott, mint a Külvárosi legenda, a Fűre lépni szabad, a Kőszívű ember fiai és a 80 Huszár. A Nemzet Színésze. Kossuth-díjas.
Nincs díjazott.
1975 és 1979 között a Szőnyi István nyári szabadiskolán, 1991 és 1992 között a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 1994 és 1995 között a Magyar Iparművészeti Egyetemen oktatott. Mintegy 54 hazai és 34 külföldi kiállítása volt. A nyolcvanas években Zsidó temető sorozatával aratott sikert. Az utóbbi időkben műtermét ábrázolja képein. Munkáit csak közszereplések alakalmával engedi ki külföldre. Több kötet fűződik nevéhez, köztük a C. Napló és a Tanú ez a kőhalom. Több képelemzése jelent meg a Mozgó Világ folyóiratban. A róla szóló monográfia 1997-ben látott napvilágot. Munkácsy-díjas.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem professzora. Nemzetközileg elismert alkotó, egyéni kiállításai itthon és külföldön kerültek megrendezésre. Fontos korai műve a Részlet a Nagy Gilles-ből. A II. Iparterv kiállításon mutatatta be a Fekvő figura címűszobrát. 1974-ben készítette el a Liza Wiathruck: HOLOS GRAPHOS konceptuális fotósorozat-fénymontázsát. Jelentős köztéri alkotása a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában álló 1956-os Mártírok Emlékműve. A hasonlóan nagyszabású Trójai papírgyár a szöuli Olimpiai Parkban található. Több szakmai tárgyú cikk szerzője. Kossuth-díjas.
1945 és 1963 között a Ludas Matyinak dolgozott. Később a Tükör, az Új tükör, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap karikaturistája. A Lyukasóra, aMagyar Tudomány, a Népszabadság, az Új Írás, a Filozófiai Szemle állandó alkotója. Az elmúlt évtizedekben számos képét állították ki itthon és külföldön. Több kötete jelent meg, köztük a Kaján Lexikon és a Rajzolok, tehát vagyok. Munkácsy-díjas alkotó, Érdemes és Kiváló Művész, Pulitzer- és Táncsics-díjas, Opus-és Hazám-díjas. A Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje, illetve a Magyar Köztársaság Középkeresztje kitüntetéseket nyerte el.
Nincs díjazott.
A Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A Magyar Ortopéd Társaság volt elnöke, a Traumatológiai Szakmai Kollégium elnöke. Legfőbb kutatási területei: a porcfelszínképzés, a szalagsebészet és a protézis beültetés. Az általa kidolgozott módszerrel megakadályozható a későbbi ízületromlás, elkerülhető a protézis-beültetés. A mozaikplasztikás Hangody-módszert ma már világszerte alkalmazzák. Számos hazai és nemzetközi szaklap szerkesztőségi tagja. 183 cikk és könyvfejezet szerzője. A nemzetközi hírű orvos munkásságát Jendrassik-díjjal is elismerték.
Egyebek mellett a pszichoterápia, a szociálpszichológia, az orvosi szociológia, a személyközi kommunikáció, a függőségek, az önsegítés, a deviancia kutatásával foglalkozott. Több fontos szakmai intézménynek volt vezetője. 2004 óta az Országos Addiktológiai Intézet megbízott igazgatója. A Psychiatria Hungarica, a Pszichoterápia, a Szenvedélybetegségek és a Network című lapok alapító főszerkesztője volt. Az elmúlt évtizedekben közel 25 nemzetközi testület tagjává választották. Szerzőként és szerkesztőként több mint hetven kötet fűződik nevéhez.
Szakterülete a szilárdtestfizika, az optika és a neutronfizika. Kiemelkedő eredményeket ért el a lézerfizika területén. 18 évig a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai Kutatóintézetének igazgatójaként, majd az Akadémia főtitkáraként és alelnökeként vált az intézmény meghatározó vezetőjévé. 200-nál több publikáció és 40 szabadalom fűződik nevéhez. Az Európai Fizikai Társaság alelnöke és elnöke volt, jelenleg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke. Az Európai Tudományos Tanács tagja. 2008-ban megkapta a fizikus szakmán belüli legjelentősebb elismerést, a Willis E. Lamb-díjat.
Kodály Zoltán módszerének világszerte ismert folytatója és népszerűsítője. 1945 és 1981 között a Zeneművészeti Egyetem tanára volt. 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság társelnöke volt, jelenleg elnöke. Operák, oratóriumok, zenekari és kamaraművek, kórusok, ifjúsági művek szerzője. Módszertani könyvét kilenc nyelvre fordították le. A hartfordi Kodály Musical Training Institute tagja, a Nemzetközi Kodály Társaság és a varsói Chopin Társaság tiszteletbeli tagja, a Pittsburgh-i Duquesne Egyetem díszdoktora. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
A Semmelweis Egyetem professzora. Fő kutatási területei a stressz és az öregedés. 15 könyve és 250 tudományos cikke jelent meg. 1996-ban alapította meg a Kutató Diák Mozgalmat, 2006-tól a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke. Vezetésével a Kárpát-medence világszerte egyedülállóan sikeres tehetséggondozó hálózata jött létre. A tudomány népszerűsítéséért adható legmagasabb kitüntetéseket vehette át 2003-ban az Európai Molekuláris Biológiai Szervezettől, 2004-ben pedig az Európai Uniótól. Mestertanár. Tehetséggondozó munkássága a magyar örökség része lett.
A száz éves jubileumát ünneplő intézmény 1985 óta viseli Weiner Leó zeneszerző, zenepedagógus nevét. Az iskola munkáját az amatőrképzés és a zenei pályára való felkészítés határozza meg. Fontos céljuk a tehetségkutatás és a tehetséggondozás. Számos világhírű hangszeres művész és operaénekes kezdte itt pályáját. Bauer Istvánné igazgató meghatározó 22 éve után is folyamatos a fejlődés, aktív zenei időszakok, kimagasló eredmények hirdetik az iskola sikerességét. A névadóhoz hűen kamaracsoportok, vonós- és fúvószenekarok működnek. Jelenleg 1400 zeneiskolás és 140 szakközépiskolás diák tanul az intézményben.
A Budapesti Műszaki Egyetemen és az Építész Mesteriskolában is tanított. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora. Több budapesti lakóházat, irodaházat és közösségi épületet tervezett. Nevéhez fűződik az óbuda-újlaki plébánia bővítése hittantermekkel, a visegrádi Erdei iskola és a herendi Porcelánium. 1994-ben az Expo magyar pavilonjával nyert pályázatot. Első jelentős műve egy badacsonytomaji üdülő, melynek tervezéséért Ybl Miklós-díjat kapott. Munkáival szerepelt a 2002-es velencei Építészeti Biennálén. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
1964 óta magántervező. Műtermében kulturális, oktatási, igazgatási, egyházi és egészségügyi nagyberuházások tervezésével foglalkozott: a pécsi Klinikákkal, a Nyíregyházi Művelődési Központtal, a Nemzeti és a Néprajzi Múzeummal, a Vadászati Világkiállítás pavilonjaival. A Nyugat-magyarországi Egyetem Professor emeritusa. Főszerkesztője a Magyar Iparművészet folyóiratnak, alapító elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. Mintegy félszáz magyar kiállítást tervezett és rendezett külföldön. 14 kötet szerzője, Munkácsy-díjas Érdemes Művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
A magyar építőművészet iskolateremtő egyénisége. A Budapesti Műszaki Egyetem építész karán szerzett diplomát. 1985 óta címzetes egyetemi tanár. Jelentősebb munkái: a Gellérthegyi víztároló, a Budai Vár Koldus-kapuja, a mohácsi Nemzeti Emlékhely, a Hannoveri Világkiállítás Magyar Pavilonja, Zalaegerszeg, Pásztó és Baja városközpontja, a Millennium Tower, a RaM, lakóparkok, valamint családi házak és templomok, köztük a nemzetközi zarándokhellyé lett sényei kápolna. Idei két nagy műve: a RaM és a Mohácsi Nemzeti Emlékhely új üvegkupolája. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
Nincs díjazott.
Ötven éve van a pályán. Vidéki lapoknál kezdte, dolgozott a Magyar Rádió hírszerkesztőségénél, majd a Petőfi Népénél lett a lap budapesti tudósítója. Az Ifjúsági Magazin olvasószerkesztője, a Képes Hét magazinrovatának szerkesztője, a Képes Vasárnap főmunkatársa volt. Írásai rendszeresen megjelentek a Magyar Ifjúság, a Képes Újság, a Népszava, a Rádióújság, a Taps színházi magazin és az Elite hasábjain. Húsz esztendeje a Nők Lapja egyik meghatározó szerzője. A La Femme magazin főmunkatársa. Két könyve jelent meg: az Úti dilik – 40 év a világ körül, és a Tuti dilik: 50 év a sajtó körül.
Nevéhez fűződik a Magyar Rádió Gondolatjel című műsorának elindítása. A Magyar Televízió Stúdió ’80 című magazinjának alapító-főszerkesztőhelyettese és egyik műsorvezetője volt. Számos rangos nemzetközi kulturális eseményről tudósított. Az ő mikrofonja előtt szólaltak meg először magyar képernyőn világsztárok. A közszolgálati televízió és a kereskedelmi csatornák egyik legsikeresebb alkotója: az Apropó, a Desszert, a Világfalu, a Különös történetek csak néhány a műsorai közül. Több népszerű riportkönyv és egy regény szerzője. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola dékánja.
Az elmúlt években húsz országból, köztük a világ számos háborús övezetéből tudósította a Magyar Televízió hírműsorait. Riportjai kétszer is bejutottak a rangos Monte Carlo Televíziós Fesztivál döntősei közé. Dokumentumfilmeket is forgatott, többek között Ugandában a gyerekhalandóság okairól és Afganisztánban a nemzetközi segélyezés nehézségeiről. A frontvonalon szerzett élményeiről könyvet írt. Tanít a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán és rendszeresen hívják konferenciákra, egyetemekre előadni. Riportjaival kétszer is Kamera Hungária díjat nyert.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
A Nemzet Sportolója. A világon elsőként pillangózott végig 200 métert. 32 egyéni bajnokságot nyert, 36 országos és 6 világrekordot állított fel. Gyémántdiplomás gyógyszerész. Mesteredző. Tanítványai, köztük lánya is, olimpiákon szereztek érmeket. Több könyvet írt. Első könyve, ”Az én módszerem”, mindmáig egyetemi tankönyv. ”Sírni csak a győztesnek szabad” című műve nagy sikert aratott. Tagja az amerikai és a magyar Halhatatlanok Klubjának. Nemzetközi Fair Play díjas. A Kenguru című rádióműsor vezetéséért Gyerekekért díjat kapott. Ő az úszás rajongóinak pillangókisasszonya.
Az Alapítvány ötletgazdája és elnöke 2002 óta Kű Lajos olimpiai ezüstérmes, Széchenyi-díjas labdarúgó. Az alapítvány hívta életre a Kárpát – medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokságot. Dél-Afrikában, a futball világbajnokság ideje alatt megrendezésre került Hessequa Cup-on az alapítványdiákválogatottja aranyérmet szerzett. A labdarúgás mellett az alapítvány számos más sportágban is szervez versenyeket, ilyen az asztalitenisz, a birkózás, a női kézilabda és a sakk. Fontos célkitűzésük, hogy a nemzetet egyesítsék hittel, sporttal és kultúrával, valamint a legendás Aranycsapat emlékét ápolják.
1964 óta a Spartacus SC úszószakosztályának vezető edzője. A Magyar Úszó Szövetségnek 1991 óta válogatott női szövetségi, 1996 óta női és férfi szövetségi kapitánya. A sportújságírók hatszor választották meg az év edzőjének. 2009-ben az év szövetségi kapitánya volt. A Time magazin szerint ő a XX. század legkreatívabb úszóedzője. Tanítványai – köztük Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Güttler Károly és Batházi István – 6 olimpiai arany, 3 ezüst, 2 bronz, 4 világbajnoki arany, 18 Európa bajnoki arany birtokosai. A Magyar Olimpiai Bizottság érdemérmének arany fokozatú kitüntetettje.
Királyok hegedűse: virtuozitásával hercegeket, közjogi méltóságokat, hollywoodi sztárokat bűvölt el. 2011-ben Őszentsége, XVI. Benedek pápa meghívására a Vatikánban játszott. Zenéje egyedien ötvözi a komoly, a nép, a könnyű és a cigány zenét. A nemzetközileg is elismert Budapesti Újévi Koncert megálmodója, házigazdája. Nevéhez fűződik a hazánkban és határainkon túl élő rászorulók megsegítését szolgáló 100 templomi koncertsorozat. Jótékonysági tevékenységéért Máltai Lovaggá avatták. A Budapestért díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének tulajdonosa.
A Népművészeti Intézet munkatársaként, néptánckutatóként kezdte szakmai munkáját 1955-ben. A határon túli magyar néptánc és tárgyi kultúrát kutatja Erdélyben, Szlovákiában és a Vajdaságban. 1972-től a kézműves szakterületet irányította a Népművelési Intézetben. Nevéhez kötődik az Élő Népművészet országos népművészeti kiállítás elindítása. A kezdetektől részt vett a táncházmozgalom szellemiségének kialakításában, s folyamatosan segíti a hagyományőrző mozgalmat. Több szakmai testület vezetőségi tagja, számtalan tanulmány szerzője. Munkásságát Bessenyei György-díjjal is elismerték.
Az 1949-ben alakult együttes több tagozatú művészeti intézmény, amelyet a Táncszínház, a Férfikar, a alkot. Számtalan híressé lett művész pályája innen indult és ide kötődik ma is. Az Hegedős együttes és a kisHamlet műhely egyedülálló művészi közösség páratlan műfaji sokszínűségével látványos produkciókat kínál a hazai és külföldi közönségnek. A saját színházépülettel nem rendelkező, 140 tagú társulat az elmúlt évtizedekben mintegy 26 ezer előadást tartott, s csaknem 53 országban, 400 alkalommal vendégszerepelt. A társulat érdemeit a Magyar Művészetért és a Magyar Örökség Díjjal ismerték el.
Takács Klára Kossuth-díjas magyar operaénekesnő, mezzoszoprán.
Bogányi Gergely Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.
Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója, Budapest díszpolgára, a brit Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagja.
Királyok hegedűse: virtuozitásával hercegeket, közjogi méltóságokat, hollywoodi sztárokat bűvölt el. 2011-ben Őszentsége, XVI. Benedek pápa meghívására a Vatikánban játszott. Zenéje egyedien ötvözi a komoly, a nép, a könnyű és a cigány zenét. A nemzetközileg is elismert Budapesti Újévi Koncert megálmodója, házigazdája. Nevéhez fűződik a hazánkban és határainkon túl élő rászorulók megsegítését szolgáló 100 templomi koncertsorozat. Jótékonysági tevékenységéért Máltai Lovaggá avatták. A Budapestért díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének tulajdonosa.
Nincs díjazott.