„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„

Korábbi díjazottak 2016

Magyar irodalom
Prima
Rónay László
irodalomtörténész, tanár
Rónay László irodalomtörténész, tanár
, kategóriában

Arany János-, József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár. 1962-ben végzett az ELTE magyar-latin szakán. 1970-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumba került, ahol Gellért Oszkár és Füst Milán hagyatékának feldolgozásában vett részt. 1973-ban MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa lett, majd főmunkatársa és a Nyugat Irodalmi Osztályának vezetője. 1990-től 2007-ig az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézetének egyetemi tanára, előadásainak és szemináriumainak témája a 20. századi irodalom. 1990 és 1999 között az Új Ember c. hetilap főszerkesztője. Számos könyvében tekintette át a modern magyar irodalom értékeit.  Ifjúsági regényeket és az unokáiról szóló történeteket is írt.

Prima
Ács Margit
író, műkritikus
Ács Margit író, műkritikus
, kategóriában

Füst Milán-, József Attila-, Kölcsey- és Babérkoszorú-díjas magyar író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakán diplomázott. Az egyetem elvégezése után a Szépirodalmi Kiadó lektoraként került az irodalmi élet fősodrába. 1975 óta jelennek meg saját szépprózai művei, novellái, elbeszélései és kisregényei. Pszichológiai érzékenységgel ábrázolja a kiszolgáltatottság, az elmagányosodás és a bizalmatlanság légkörét. A személyes, a társadalmi és a történelmi lét tényeinek, igazságainak elévülésével és értékvesztésével szemben érzett tiltakozás hatotta át mindig írói munkásságát. A nyolcvanas években ez a hatás kiegészült a népi mozgalom eszmeiségének az elsajátításával, erőteljesebbé vált érdeklődése a társadalom, a közélet jelenségei iránt. Kontárok ideje című elbeszéléskötetében a rendszerváltozás sors- és lélektani történetét dolgozza fel, amelynek leírása mindeddig igen hiányos prózairodalmunkban: a pártállami korszak etikus ellenzéki magatartását a változásba beépítő, majd félretolt, leselejtezett értelmiségi réteg jelenik meg e könyvben. A Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Prima Primissima
Vámos Miklós
író, műsorvezető
Vámos Miklós író, műsorvezető
, kategóriában

József Attila-díjas író. 1975-ben a jogi diploma megszerzése után nem jogászként, hanem az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként dolgozott. 1991-ben megalapította az Ab Ovo könyvkiadót. 1995 és 2003 között televíziós műsorvezetőként is megismerhette a közönség. 2005-től az Alexandra Könyvesházban a Vámos Klub keretén belül neves írókkal és költőkkel beszélgetett. 35 kötete jelent meg, ebből néhányat 24 nyelvre fordítottak le. Legismertebb regényei: Zenga zének, A New York–Budapest metró, Anya csak egy van, Apák könyve. Magyarországon 4 drámáját mutatták be (például Asztalosinduló, Világszezon). Filmforgatókönyveket is írt (Csók anyu, Szamba, Gondolj rám). Műveiben elsősorban a család és a történelem összefüggéseit ábrázolja. 2016. október elején jelenik meg egy új, vastag regénye, a Hattyúk dala, öt év munkája.

Magyar Színház és Filmművészet
Prima
Kútvölgyi Erzsébet
színművésznő
Kútvölgyi Erzsébet színművésznő

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. 1973-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Egyetemet úgynevezett vörös diplomával, azaz színtiszta kitűnő osztályzatokkal. 1971-től a Vígszínház tagja. Filmben 1973-ban volt látható először, a Mészáros Márta által rendezett Szabad lélegzet című alkotásban. Színházi szerepei mellett több mint 40 filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást. Alakításait gyengéd líraiság és drámai erő jellemzi, de a komikum és a groteszk ábrázolás sem idegen tőle. Gyakran látható énekes szerepekben és musicalekben is. 1975-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt kapott. Ötször nyerte el az Ajtay Andor-emlékdíjat. 1990-ben Érdemes Művész lett. 1996-ban elnyerte a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, valamint megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét. 2004-ben és 2016-ban is Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal tüntette ki a Vígszínház, 2012-ben Páger-gyűrűt kapott, a Halhatatlanok Társulatának tagja.

Prima
Andorai Péter
színművész
Andorai Péter színművész

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze. 1972–1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanulója volt. Friss diplomával a zsebében a Nemzeti Színház társulatához került, de pár hónap múlva visszatért Kecskemétre, ahol a főiskola előtt segédszínészként játszott. A budapesti Várszínházba Ruszt József hívta 1978-ban, majd annak megszűnte után, 1980-ban a Magyar Filmgyártó Vállalathoz (Mafilm) szerződött. Tagja volt a József Attila Színház, a Radnóti Miklós Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a Pécsi Nemzeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház társulatának, majd szabadúszóként dolgozott. 2003-tól ismét a József Attila Színházban játszott. Az elmúlt évtizedekben több mint húsz játékfilm és közel félszáz tévéprodukció fő-, illetve mellékszereplője volt. Olyan filmekben láthatta a közönség, mint a Mephisto, a Bizalom, az Egymásra nézve, a Redl ezredes, a Csók, Anyu, a Hajnali háztetők, az Eldorádó, A legényanya, a Roncsfilm, A napfény íze, A temetetlen halott, A Nap utcai fiúk, a Simon mágus, Az ajtó, a Falfúró, a Nem érsz a halálodig, vagy a Csinibaba.

Prima Primissima
Marton László
színházi rendező
Marton László színházi rendező

Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakának elvégzése után, 1968-ban egyenesen a Vígszínházba vitte az útja, ahol később főrendező lett, majd 24 éven át igazgatta a Vígszínházat. 2009-től újra főrendezőként dolgozik a teátrumban. Legendás rendezései: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Padlás, Össztánc, Harmincéves vagyok, Őfelsége komédiása, Nóra, A varázsfuvola. Meghatározóak Shakespeare-rendezései is, és sokat tett a kortárs magyar dráma sikeres színpadi bemutatása érdekében. Magyarországi előadásai mellett számos külföldi színház hívta vendégrendezőnek, így nagy sikerrel dolgozott Helsinkiben, Londonban, Weimarban, Dublinban, Tel Avivban, Atlantában, Louisville-ben, Santa Fe-ben, Torontóban, Chicagóban, valamint Kanada és az USA több más városában is. Rendezéseit több mint 30 városban játszották világszerte, de legalább ennyire fontos magyar és külföldi színésztanári, professzori munkássága is.

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET
Prima
Olasz Ferenc
fotográfus, filmrendező
Olasz Ferenc fotográfus, filmrendező

Balázs Béla-díjas fotográfus, filmrendező. 1970. szeptember 1-jétől a Magyar Televízióban asszisztensként, szerkesztőként, majd a Filmművészeti Főiskolán végzett tanulmányai után 1972-től 2002-ig rendezőként dolgozott. Első filmjét (Fejfák) a református temetők sírjeleiről készítette 1973-ban. Az elmúlt évtizedekben több mint száz képzőművészeti (zenei, irodalmi) filmet készített a Nagyszentmiklósi kincstől a középkori magyarországi művészet legszebb emlékein át (A Szent Korona, Szent László herma, Halotti beszéd) Csontváry-ig. Ezek mellett a népi vallásosság tárgyi emlékeinek bemutatását tekintette legfontosabb feladatának. Filmjeiben a zenei és képzőművészeti alkotások vizuális megjelenítési lehetőségeit, az alkotó interpretáció formáit kereste. Az elmúlt negyven évben mintegy félszáz kiállítása volt a Vigadó Galériától Krakkóig, Tihanytól Párizsig, Rómától Alsópáhokig. Első könyve, a Fejfák 1975-ös megjelenése óta mostanáig 12 fotóalbuma jelent meg. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Prima
Bukta Imre
képzőművész
Bukta Imre képzőművész

Munkácsy Mihály-díjas képzőművész. Szakközépiskola után barátjával kétszemélyes autodidakta művésztelepet alapított a Tisza-parton. 1975-ben fölvették a Fiatal Képzőművészek Stúdiójába. Szentendrére került, ahol bekapcsolódott a Vajda Lajos Stúdió munkájába. Alkotói időszakában diplomázott Pécsett, majd habilitált a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Művészetének témája a mezőgazdaság, a falusi élet. Sokoldalú művészeti tevékenysége során a paraszti munka eszközeit és anyagait is felhasználja szobraihoz, képeihez, installációihoz. Művei finom iróniával, szeretetteljes groteszkséggel jelenítik meg azokat az abszurditásokat, amelyeket a vidéki létforma felemás kelet-európai modernizációja hozott magával. Budapesten 1978-ban rendezte első kiállítását – azóta folyamatosan jelen van hazai és külföldi tárlatokon. Háromszor szerepelt a Velencei Biennálén, részt vett a Párizsi és a Sao Paulo-i biennálén is. Alkotásai számos külföldi és hazai közgyűjteményben megtalálhatóak. Egyetemi docensként oktat a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

Prima Primissima
Benkő Imre
fotográfus, fotóriporter
Benkő Imre fotográfus, fotóriporter

Balázs Béla-díjas fotográfus, fotóriporter. 1963-tól kezdett ismerkedni a fényképezéssel. 1968-1986: a Magyar Távirati Iroda fotóriporter-munkatársa. 1987-től kilenc éven keresztül az ózdi kohászat leépülését dokumentálta, s ezzel a fotósorozatával 1992-ben elnyerte a W. Eugene Smith Memorial Fund (New York) ösztöndíját. A való világ vizuális értelmezése, az ember és környezetének sajátos dokumentatív ábrázolása érdekli képei alkotásakor. 1975-ben és 1978-ban aranyérmet nyert a World Press Photo pályázatán. 1991-ben Pulitzer Emlékdíjat, 2004-ben Érdemes művész és Magyar Fotográfia Nagydíjat, 2016-ban Kiváló művész díjat kapott. 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Több száz csoportos kiállításon szerepelt alkotásaival Kínától Indiáig, Amerikától Esztergomig; egyéni tárlatainak a száma meghaladja az hatvanat – Pozsonytól New Yorkig. Hét fotóesszé albuma jelent meg. Számos jelentős közgyűjtemény és galéria őrzi a műveit.

MAGYAR TUDOMÁNY
Prima
Prof. Dr. Perner Ferenc
sebész, professzor emeritus, az orvostudományok doktora
Prof. Dr. Perner Ferenc sebész, professzor emeritus, az orvostudományok doktora
, kategóriában

Széchenyi-, Batthyány-Strattmann-, Szentgyörgyi Albert- és Magyar Örökség-díjas sebész. 1962-ben szerzett orvosi diplomát a budapesti Orvostudományi Egyetemen. Szakvizsgát tett általános sebészetből, baleseti sebészetből és nephrológiából. 1972–1973-ban Párizsban tanulmányozta a veseátültetés klinikumát és sebészi technikáját. 1973-ban a szegedi 1962-es úttörő kezdeményezés után ő végzete az első sikeres és tartós túlélést biztosító veseátültetést, és munkatársaival megszervezte a hazai szervdonációs és szervátültetési programot. Eddig a Semmelweis Egyetemen több mint 4400 veseátültetést végeztek. 1990–2002-ig volt a Transzplantációs és Sebészeti Klinikának alapító tanszékvezető igazgatója. Nevéhez fűződik az 1995-ben induló hazai májátültetési program, amelyet 800-nál több májátültetés fémjelez. A vezetése alatt a klinika az általános sebészet mellett több speciális sebészi profilt is művelt (máj-, endokrin, colorectális, onkologia). Ötven éve oktat orvostanhallgatókat és részt vesz a szakorvos és orvos továbbképzésben. Több mint 230 tudományos közleménye jelent meg, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, alapító tagja és tisztségviselője volt. Több folyóirat szerkesztőségi tagja, a Szervátültétés könyv egyik szerkesztője és számos könyvfejezet írója.

Prima
Dr. Bihari Mihály
Jogász, politológus, Professor Emeritus, az MTA doktora
Dr. Bihari Mihály Jogász, politológus, Professor Emeritus, az MTA doktora
, kategóriában

Jogász, politológus, professor emeritus, az MTA doktora, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán és a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán, a politikatudományok akadémiai doktora. 1971-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, azóta az ELTE oktatója. Állam-és jogelméletet oktatott. 1974-ben az ELTE Bölcsészettudományi Kar szociológia szakán szerzett másoddiplomát. 1984-től az ELTE ÁJTK-n a Politológia Csoport, majd a Politológia Tanszék vezetője. 1986-tól 1989-ig az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese és a Politikai Rendszer Kutatócsoport vezetője. 1989-től az MTA Politikatudományi Intézetében a Pártszociológiai Kutatócsoportot vezette és politikaelméletet tanított a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Politikaelméleti Tanszékén is. Megalakulása óta tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak. A győri Széchenyi István Egyetem Jog- és Államtudományi Intézetének alapító igazgatója 1995-től a jogászképzés megszervezője, az Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék tanára. 1999 és 2008, valamint 2010 és 2013 között az Alkotmánybíróság tagja, 2005 és 2008 között pedig elnöke. A magyar politológia-oktatás egyik megszervezője, a politikai rendszerek neves kutatója.

Prima Primissima
Maróth Miklós
klasszika-filológus, orientalista
Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista
, kategóriában

Széchenyi-díjas klasszika-filológus, orientalista. 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar arab–latin–görög szakán szerzett diplomát, majd 1972-ben az ELTE asszirológia kiegészítő szakát is elvégezte. Az MTA Ókortudományi Kutatócsoportjának munkatársa, majd vezetője. 1991-ben kezdte megszervezni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát, amelynek alapító dékánja, illetve a klasszika-filológia és az arab tanszék vezetője lett. Jelenleg az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója. Eleinte az ugariti és a görög epika viszonyát vizsgálta, később áttért a görög és az arab tudományok közti kapcsolatok kutatására, mindenekelőtt a földrajz, a logika és a retorika terén. Nevéhez fűződik a berlini Trufan-gyűjtemény több szír kéziratának kiadása, de ő adta ki a legelső arab nyelvű prózai mű, egy görögből arabra fordított levélregénynek a kéziratát is. Az ókori görög és arab kultúra kapcsolatát kutatja, többek között a hasonlóságokat, illetve a görög retorika és az arab logika közötti kapcsolatokat vizsgálja, valamint értékes, még kiadatlan arab szövegeket publikál, illetve Közép-Ázsia történeti földrajzának számos vitás kérdésének tisztázásán dolgozik. Az MTA rendes tagja.

MAGYAR OKTATÁS ÉS KÖZNEVELÉS
Prima
Szarka Attila
gyógypedagógus, pszichopedagógus, szupervizor
Szarka Attila gyógypedagógus, pszichopedagógus, szupervizor

Munkásságához köthető a javítóintézeti nevelés megreformálása – az Aszódi Javítóintézetben a fiatalok képzésében a szociokulturális hátrányok leküzdése érdekében filmes eszközöket (táborokat), a művészetterápiát is beemelte a nevelés eszköztárába. A több évtizedes nevelőközösségi munka eredményeként az Aszódra nagy számban funkcionális analfabétaként bekerülő fiatalok megismerhették a betűvetés tudományát és jelentős részük végül szakmával a zsebében térhetett vissza a polgári életbe. A jövő szakembereinek képzésében tereptanárként, illetve az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Kar oktatójaként vett részt. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Szupervizor Szakirányú Továbbképzésének oktatója. Szupervizorként sokat tett és tesz a szociális szférában dolgozó szakemberek szakmai kompetenciafejlesztéséért, kiégésének megelőzéséért. Évtizedek óta részese a jogalkotásnak, szakmai szabályok megalkotásának. A pedagógus életpálya modellnek a gyermekvédelmi szakellátás és a javítóintézeti nevelés területére való adaptálását végző munkacsoport tagja. Bábáskodott a Váci Egyházmegye által létrehozott Szegletkő Speciális Gyermekotthon szakmai felépítésénél, szupervizorként kísérte a Kék Vonal Krízis Telefonszolgálatot, a Kék Pont, az Art Éra Alapítvány és számos civil szervezet munkáját. Az intézményének otthont adó városban az Aszódi rákellenes futás és kerékpározás rendezvény egyik ötletadójaként hagyományt teremtett.

Prima
Földes Imre
zenetörténész, zenepedagógus, ny. egyetemi tanár
Földes Imre zenetörténész, zenepedagógus, ny. egyetemi tanár

Erkel Ferenc- díjas zenetörténész, zenepedagógus 1960-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán diplomázott. Zeneelméletet, zenetörténetet tanított az Iparművészeti Főiskolán, a Zeneakadémia Tanárképző Intézetében és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol ma is – nyugalmazott egyetemi tanárként – speciális kollégiumokat vezet. Előadásokat, előadás-sorozatokat tart, illetve tartott a Magyar Rádióban („Mindenki zeneiskolája”, „Zenetörténet mindenkinek”) és szerte az országban és külföldön is. A TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) József Attila Szabadegyetemén idén tartja 54. előadássorozatát. A zenét a kultúrtörténetbe ágyazva tanítja, és nagy súlyt fektet arra, hogy egy adott kor zenei irányzatai mellett bemutassa a kor képzőművészeti, építészeti irányzatait, filmművészetét is. Munkájának elismeréseként számos kitüntetésben részesült, 1995-ben Az Alkotóművészek Országos Egyesülete Zenei Tagozatának „Nagydíj”-át, 2010-ben Moholy-Nagy-Díjat, 2011-ben Artisjus-Díjat kapott.

Prima Primissima
Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola
hátránykompenzáló pedagógiai módszert használó iskola
Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola hátránykompenzáló pedagógiai módszert használó iskola

Mottója: Mindenki jó valamiben. A Borsodban található iskola a Miskolci Egyetem bázisintézménye, Géniusz tehetségpont és a Komplex Instrukciós Program vezető iskolája. Az iskola tanulói létszáma 230 körül mozog. Az intézmény fő célkitűzései között szerepel a szülőkkel való kapcsolat ápolása, szorosabbá tétele, amelynek egyik útja, hogy az iskola olyan programokat kínáljon, ahol a diák-szülő-pedagógus hármas harmonikus együttléte biztosítható, és amely közös élmények a családok és az iskola közötti kapcsolatot erősítik és a különböző generációkat közelebb hozzák egymáshoz. Feladatuknak tekintik tanulóik iskolai sikerhez juttatását, ezzel alapozva meg azt a törekvésüket, hogy az életben boldogulni tudó, sikeres diákokat bocsássanak ki az iskola falai közül. Az iskola célja, hogy az eredményes oktató-nevelő munka szolgálatába állítsa az egyéni bánásmód különböző formáit, úgy a tehetséges, mint a felzárkóztatást igénylő gyermekeknél. Arra törekednek, hogy minden gyermek a neki megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljön. Cél, hogy a hejőkeresztúri általános iskolában a gyerekek optimista életszemléletű, egymásra odafigyelő, toleráns, az új iránt fogékony, a természetes környezetet védő, a nemzeti és helyi hagyományokat ápoló, szilárd ismeretekkel rendelkező fiatalokká váljanak.

MAGYAR ÉPÍTÉSZET ÉS ÉPÍTŐMŰVÉSZET
Prima
Winkler Barnabás
építész
Winkler Barnabás építész

Ybl Miklós-díjas építész. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Jelentősek ipari-, egészségügyi es kereskedelmi épületei. Többek között a Campona Szórakoztató- és Bevásárlóközpont Budafokon, vagy a 24 tantermes általános iskola, hat csoportszobás óvoda, zeneiskola, hangversenyterem és sportcsarnok együttese Szigetszentmiklóson. Számos családi- és társasház színesíti építészeti tevékenységét. 2003-ban alapította meg a HAP Galériát, amelyben több mint száz kiállításon mutatta be a múlt század legjelentősebb hazai építészeinek és Sopron jelentős képzőművészeinek munkásságát. Tizenkettedik éve adjak át a Galériában az általa alapított Molnár Péter-emlékdíjat fiatal építészeknek. Építészeti értékeink megmentésében és megismertetésében való folyamatos tevékenységéért 2005-ben Kós Károly-díjjal jutalmazták. 2010-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjává választotta.

Prima
Pelényi Margit
építész
Pelényi Margit építész

Ybl-díjas építész. 1975-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. Számos középületet tervezett: Pécsváradra tanuszodát és sportcsarnokot, Siklósra könyvtárat. Gyakran vállal feladatot nehéz sorsú, bajban lévő közösségek megsegítésére, így Mánfára a Collegium Martineum, Sajókazára a Dr. Ámbédkár iskola új épületét tervezte. A délszláv háború után templomrekonstrukciókban vett részt, az Ormánságban református fiatalok, Pécs környéki falvakban fiatal roma házaspárok számára alakított át pusztuló parasztházakat. Legtöbb munkája és élete Pécshez köti. Szemléletét egyszerre jellemzi a modernista hagyomány tiszta és pontos logikája és az egyedi helyzet iránti empátiából születő, poétikus megfogalmazás. Különleges családi házai, a belvárosban található belsőépítészeti munkái, az Uránvárosi Laterum munkásszálló átalakítása, avagy a lakótelep szélén megépült 120 lakásos szociális bérház-komplexum a kritika által ünnepelt alkotások. Műemléki környezetben is több munkája valósult meg: legújabban a hosszúhetényi malom megmentésével létrehozott vendéglő vonzott nemzetközi figyelmet.

Prima Primissima
Tima Zoltán
okleveles építészmérnök
Tima Zoltán okleveles építészmérnök

1989-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán. 1992-94 között végezte el a Mesteriskola XII. ciklusát. A diploma megszerzése óta a Középülettervező Vállalatnál (jelenleg KÖZTI Zrt.) dolgozik, kezdetben Marosi Miklós munkatársaként, 2000-től stúdióvezetőként. Jelentősebb megvalósult munkái közé több irodaház, lakóház, a Liszt Ferenc Repülőtér SkyCourt épülete, valamint a Kossuth tér felszíni rendezése, az Országházi Látogatóközpont és Múzeum tartozik. Tervezői tevékenysége mellett számos szakmai szervezetben vállal feladatot. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karának meghívott előadója, diploma bizottsági elnöke. 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Eddigi munkásságát többek között Pro Architectura és Ybl díjjal ismerték el.

MAGYAR SAJTÓ
Prima
Végh Alpár Sándor
tárcaíró, publicista
Végh Alpár Sándor tárcaíró, publicista
, kategóriában

Táncsics Mihály-díjas tárcaíró, publicista. A geodétából lett újságíró hosszú pályafutása során dolgozott a Magyar Hírlap, a Népsport, a Képes 7, a Magyar Nemzet szerkesztőségében. Főszerkesztette a Szabad Föld című újságot. Több évtizednyi riporterkedés után félrehúzódott a Dunakanyarba, és hét közben szerzett benyomásait osztotta meg a hétvégi olvasókkal a Magyar Nemzet Köznapló című sorozatában. Napjainkban a Heti Válasz tárcaírója és publicistája, és hétről hétre Zsilip című rovatával jelentkezik. 1988 őszén végigjárta az országot, negyvenöt nap alatt ezer kilométert tesz meg gyalog. Erről írt Legyél vándor! című riportkönyve tette ismertté a nevét.

Prima
Baraczka Eszter
újságíró, a közmédia brüsszeli tudósítója
Baraczka Eszter újságíró, a közmédia brüsszeli tudósítója
, kategóriában

Újságíró. Pályáját 1984-ben sportriporterként kezdte a Magyar Rádióban, a Népsportnál, majd a Sport Plusz sporthetilapnál. 1989–1996 között szerkesztő-műsorvezető volt a Nap TV-ben. 1999-től a Magyar Televízió Híradójának külpolitikai szerkesztője. 2004, tehát hazánk uniós csatlakozása óta a Duna TV, majd az MTVA brüsszeli tudósítója. Munkája során elsősorban hír- és háttérműsorokban láthatjuk és hallhatjuk, a Magyarország számára két legfontosabb nemzetközi szervezet, az Európai Unió és a NATO eseményeiről tudósít, de emellett készített tudósításokat agrárműsoroknak, kulturális, határon túli és életmódmagazinoknak, továbbá dolgozott vallási- és sportműsoroknak is. Szakmai pályafutásának szomorú, de meghatározó eseményei voltak a Párizsban és Brüsszelben elkövetett terrortámadások, amelyeket élőben tudósított mindkét városból.

Prima Primissima
Oplatka András
történész, újságíró, műfordító
Oplatka András történész, újságíró, műfordító
, kategóriában

Történész, újságíró, műfordító. Az 1956-os forradalom leverését követően családjával Svájcba emigrált. 1962-ben felvették a Zürichi Egyetemre, ahol germanisztikát, történelmet és pedagógiát hallgatott. 1968-ban védte meg doktori disszertációját. Ezt követően az egyik legnagyobb svájci napilap, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatának munkatársa, szerkesztője lett. Újságírói pályafutása alatt négy országban volt kiküldött tudósító. Három évet Stockholmban, ahol Észak –Európáért felelt tudósítóként. Hét évet töltött a lap párizsi, négy évet moszkvai, valamint 1996 és 2002 között hat évet budapesti tudósítójaként. A Közép- Európai régióért felelt, amikor Budapesten tartózkodott. A napilaptól 2004-ben vonult vissza. Cikkeiben és publicisztikáiban sokat foglalkozott Magyarország helyzetével és demokratikus átalakulásával. Újságírói munkássága mellett történészként és egyetemi oktatóként is tevékenykedik. 2003-tól az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem oktatója, ahol sajtótörténeti, valamint Kelet-Európa történelmét tárgyaló kurzusokat kezdett tartani. 2004-ben a Bécsi Egyetemen habilitált a Széchenyi Istvánról szóló életrajzi kötetével, ami később magyarul is megjelent. 3 könyvet írt Magyarországról és 10 kötet magyar klasszikus szépirodalmat fordított. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta.

MAGYAR Írott SAJTÓ

Nincs díjazott.

MAGYAR Elektronikus SAJTÓ

Nincs díjazott.

MAGYAR SPORT
Prima
Sákovicsné Dömölky Lídia
olimpiai bajnok vívó, szakedző, szakíró
Sákovicsné Dömölky Lídia olimpiai bajnok vívó, szakedző, szakíró
, kategóriában

Olimpiai és világbajnok vívó, kétszeres olimpiai ezüstérmes. 1953-tól-1970-ig szerepelt a magyar válogatottban. Tizenkilenc évesen, 1955-ben Rómában robbant be a nemzetközi élvonalba és nyert egyéni és csapat aranyérmet, még Elek Ilonáékkal. Ötszörös világbajnoknő (1953 Brüsszel csapat,1955 Róma egyéni és csapat,1959 Budapest,1967 Montreal). Négyszeres világbajnoki ezüstérmes. Hétszeres egyéni magyar bajnoknő. Négy olimpián versenyzett: 1956, 1960 (ezüst érem),1964 (aranyérem),1968 (ezüstérem). Főiskolai világbajnoknő 1963 Porto Alegre, Szenior Európa bajnok csapattag 1996. A Testnevelési Főiskolán szerzett szakedzői diplomát a Központi Sportiskolában és a Bp.Honvéd Sportiskolájában utánpótlás neveléssel foglalkozott. Oktatta a Harvard egyetem vívóit is. A Képes Sport munkatársaként, újságíróként dolgozott több éven keresztül – Berczik Sárával (mozdulatművész, mesteredző) három szakkönyvet írtak az esztétikus gimnasztikáról (Nő harmóniája, Gyermek harmóniája, Tartásjavító gimnasztika). Elhunyt házastársa Sákovics József az első magyar párbajtőr világbajnok. Az 1964-es Tokyo-i olimpián 4 aranyérmet szerző magyar vívócsapat szövetségi kapitánya. Sportpályafutásuk közben nevelték fel két gyermeküket: József (1962) és Lídia (1969). A MOB Első Női Bizottságának volt tagja, jelenleg a MOB Hagyományőrző Bizottságban tevékenykedik. Állandó zsűrije a Magyar Olimpiai Akadémia szellemi olimpiai vetélkedőinek. 2013-ban Fair Play-, 2016-ban Csík Ferenc díjas.

Prima
Kőbán Rita
kétszeres olimpiai bajnok kajakozó, kajakedző
Kőbán Rita kétszeres olimpiai bajnok kajakozó, kajakedző
, kategóriában

Kétszeres olimpiai bajnok magyar kajakos. Tizenkét évesen, nővére példáját követve kezdett sportolni. 24 évig kajakozott, ebből 20 évig volt a magyar válogatott tagja! 1984-ben a los angelesi olimpiára 3 számban szerzett indulási jogot, de sajnos nem utazott ki a magyar csapat. Az 1988-as szöuli olimpián négyesben ezüstérmet nyert, majd 1992-ben Barcelonában feljutott a csúcsra, tagja volt az olimpiai aranyérmet szerzett női kajak négyesnek, egyesben ezüstérmes, párosban bronzérmes lett. 1996-ban az atlantai olimpián állhatott fel másodszor a dobogó legfelső fokára, kajak egyesben. 2000-ben Sydneyben a négyesek versenyében ezüstérmet szerzett. Világbajnokságokon kilencszer állt a dobogó legfelső fokán, emellett tíz ezüst- és hat bronzérmet is gyűjtött. Európa-bajnokságokon három első és két második helyezést szerzett, 19-szeres magyar bajnok. Számos kajaktörténelmi elsőség fűződik a nevéhez: először a magyar női kajak sportban ifi világbajnok lett; ott volt a hajóban, amikor magyar nő először nyert felnőtt világbajnokságot; az első sprint világbajnoki aranyunkat is ő nyerte. Ott volt a négyesben, amikor magyar kajakos nő először olimpiai bajnoki címet szerzett; és az első kajakos hölgy volt, aki egyesben is olimpiai bajnokságot nyert Magyarországnak! Jelenleg az MTK-ban kajakedző.

Prima Primissima
Földi Imre
olimpiai bajnok súlyemelő, edző
Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelő, edző
, kategóriában

A „Nemzet Sportolója” címmel kitüntetett olimpiai bajnok súlyemelő, edző az ötvenes évek közepén került a Tatabányai Bányász Sport Club Súlyemelő szakosztályához. 1959-ben Varsóban a világbajnokságon mutatkozott be, ahol azonnal bronzérmet nyert. A magyar válogatottban 1977-ig szerepelt. Első magyar bajnokságát 1957-ben, az utolsót, a tizennyolcadikat, 1976-ban nyerte. Az évek során bebizonyította, hogy nemcsak a honi, de az egyetemes súlyemelés egyik legnagyobb alakja, aki – sportágában páratlan módon – öt olimpián képviselte Magyarországot. Első olimpiáján 1960-ban Rómában hatodik, majd 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikóban ezüstérmes lett. Münchenben valóra vált az álma, és megnyerte a magyar súlyemelősport első olimpiai bajnokságát az 56 kg-os súlycsoportban, világcsúccsal. Montrealban 1976-ban ötödik helyezést ért el és ekkor elbúcsúzott az olimpiai játékoktól. A versenyzéstől 1978-ban vonult vissza. Mindvégig kitartott szeretett klubja és városa, Tatabánya mellett. 2005.-ben az elmúlt 100 év legjobb súlyemelőjévé választották. 2009-ben a felújított tatabányai sportcsarnokot róla nevezték el és nevét viseli az önkormányzat által alapított kiváló helyi tehetségeket támogató sportösztöndíj is.

MAGYAR NÉPMŰVÉSZET ÉS KÖZMŰVELŐDÉS
Prima
Szokolay Dongó Balázs
népi hangszeres szólista
Szokolay Dongó Balázs népi hangszeres szólista

Népzenész, népi hangszeres szólista. Népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt magyar, román, szerb, horvát, szlovák és cigány kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek.1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere elismerő cím birtokosa. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 1990–től több élvonalbeli zenekarban játszott, a teljesség igénye nélkül: Békés Banda, Vasmalom, Csík zenekar, Etnofon Zenei Társulás, Sebestyén Márta, Palya Bea, Novák Péter együttesei. Legújabb munkáiban a népi hangszereket klasszikus zenei környezetben szólaltatja meg, hite szerint, kodályi utasításra, a Magyar Rádió Énekkarával, Szokolay Balázs zongoraművésszel, és a Szent Efrém Férfikarral.

Prima
Maczkó Mária
népdalénekes
Maczkó Mária népdalénekes

eMeRTon-, Magyar Örökség-, KÓTA Tanári-díjas népdalénekes. 1982-ben a Debreceni Zeneművészeti Konzervatóriumban végzett magánének szakon. Ezután hazatért Turára, mint a művelődési ház művészeti munkatársa. 1983-ban megnyerte a Pest megyei népdalversenyt, ugyanebben az évben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet. 1986-tól tíz éven át a Magyar Állami Népi Együttes szólóénekese volt. Évekig a Vasárnapi Újság hangjaként is felcsendült a Magyar Rádióban. A fehér foltnak számító Galga mentén elkezdte a népdalok gyűjtését, amelyből 1990-ben Rónai Lajossal könyvet jelentetett meg “Rózsát ültettem a gyalogútra” címmel. Közben óvodás-gyermekjátékkört és népdalkört vezetett Domonyban, tanított az aszódi népzenei műhelyben, táborokban, hat éven át a Kartali Asszonykórus, tíz éven át a Turai Énekmondók művészeti vezetője volt, mindig kiváló minősítéseket szerezve velük. Számtalan zenekarral dolgozott együtt, melyekkel több hangzóanyaguk is megjelent: a Tarisnyás népzenekarral énekelt Bagon, a Gajdos népzenei együttessel Egerben, duóban bejárta az országot Széles András citeraművésszel, Szabó András versmondó előadóművésszel. Életútjáról Lőrincz Sándornak vallott portrékönyvében. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének népi ének tanára. Népdalokból és főként egyházi népénekekből összeállított műsoraival koncertezik, jótékonysági esteken hirdeti kincset érő nemzeti örökségünket.

Prima Primissima
Mikulás Ferenc
stúdióvezető, producer, fesztiváligazgató
Mikulás Ferenc stúdióvezető, producer, fesztiváligazgató

1971-ben Mikulás Ferencet az akkor újonnan alapított Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetőjévé nevezték ki. Országjáró körúton gyűjtött össze egy csapatot, hogy legyenek grafikai tervezők, animátorok, operatőrök, vágók saját filmjeik és a budapesti Pannónia Filmstúdióban megálmodott rajzfilmek valóra váltásához. 1975-ben készítik el külföldi megrendelésre az Egér a Marson című első önálló rajzfilmsorozatot. Idővel a legkitűnőbb rajzolókat, rendezőket és „társművészeket” vonzó vállalat annyira sikeres lett, hogy munkatársainak megérte saját vállalkozásként – az önkormányzattal összefogva – működtetni. Így jött létre a Kecskemétfilm Kft. 1993-ban. Az általa kezdeményezett Magyar népmesék, Mondák a magyar történelemből, Mesék Mátyás királyról sorozatokon generációk nőttek fel. De itt készültek a Vízipók-csodapók epizódjai, valamint Arany János, Kormos István, Weöres Sándor, Lázár Ervin, Kányádi Sándor, Örkény István, Hunyady Sándor és más magyar írók műveiből készült animációs filmek is. A Mikulás Ferenc által 46 éve vezetett stúdióban készült filmek és rendezőik több mint 80 jelentős nemzetközi fesztiválon kaptak díjat. A kecskeméti alkotásokat a világ számos országában ismerik Japántól Kanadáig, Ausztráliától Finnországig. Mikulás Ferenc 1995-tól a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója. A fesztivált a világ 10 legjobb animációs fesztiválja között tartják számon. Több nemzetközi animációs filmfesztivál zsűrijének volt tagja (többek között: Szöul, Stuttgart, Hirosima, Lisszabon, Peking, Ankara, Pozsony). Mikulás Ferenc a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, a Balázs Béla-díj, a Magyar Örökség-díj, a Raoul Wallenberg-díj kitüntetettje, Bács-Kiskun Megye Prima-díjasa, Kecskemét díszpolgára.

MAGYAR ZENEMŰVÉSZET
Prima
Dr. Vigh Andrea
hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora
Dr. Vigh Andrea hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora
, kategóriában

Liszt-díjas hárfaművész. 1996-tól a Zeneakadémia tanára. 2013-ban a 140 éves Zeneakadémia első női rektorának választották. 1993 óta évente tart szólóestet a Zeneakadémián. 1994-ben a ZDF „Die Beste” című műsorába kapott meghívást „Hárfaversenyek” című lemeze nemzetközi sikerének jóvoltából. Néhány fontosabb koncert: 1997-ben Kocsis Zoltán dirigálásával, a Budapesti Fesztiválzenekarral, 2005-ben a Téli Ünnepi Esteken Tokody Ilonával, majd Marton Évával, 2012-ben Brüsszelben, 2014-ben Japánban, Szapporóban, a Kitara Hallban adott szólóestet. 2012-ben mesterkurzust tartott a Brüsszeli Zeneakadémián. A Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál alapítója és művészeti vezetője már 1999 óta. A walesi, az arles-i, a belgrádi, a gödöllői, a szegedi nemzetközi hárfaverseny zsűrijének tagja. Tíz szólólemeze jelent meg, többségében a német Capriccio Kiadó gondozásában.

Prima
Balázs János
zongoraművész
Balázs János zongoraművész
, kategóriában

Liszt-díjas zongoraművész. 2002-ben, 13 évesen felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába. Az egyetem befejezéséig hat nemzetközi zongoraverseny győztese. 2011-ben megkapta a fiatal művészeknek járó legnagyobb elismerést, a Junior Prima Díjat. 19 ország művészei közül az Európai Koncerttermek Szövetsége neki ítélte a Rising Star Díjat. Európa, Amerika és Ázsia legismertebb koncerttermeinek állandó vendége. A Snétberger Központ tanára. A Gramofon díjas művész munkásságát a lengyel állam is kitüntetéssel ismerte el. Gyerekeknek tartott ingyenes klasszikus zenei ismeretterjesztő koncertjeit már több mint 10 ezren látogatták, 2016-ban a Bazilika előtt egyedülálló szabadtéri zongoraestet adott, amely bebizonyította, hogy a klasszikus zene képes több mint 10 ezer ember számára maradandó élményt okozni. Példaképe szellemi hagyatékának ápolása céljából 2016-ban megalapította a Cziffra György Fesztivált, amelynek művészeti vezetője. Egyéni zenei látásmód jellemzi előadásait. Hitvallása, hogy a zene csakis a lélek legmélyebb és legőszintébb érzelmeiből születhet meg.

Prima Primissima
Medveczky Ádám
karmester, címzetes egyetemi tanár
Medveczky Ádám karmester, címzetes egyetemi tanár
, kategóriában

Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium növendékeként folytatta zenei tanulmányait, az ütőhangszer tanszéken. A középiskola elvégzése után felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. 1974-ben elnyerte a Magyar Televízió első alkalommal megrendezett karmesterversenyének második díját, ami országszerte ismertté tette a nevét. Még ebben az évben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola adjunktusa lett. Ebben az évben kezdte meg karmesteri működését a Magyar Állami Operaházban is. 1990 és 1993 között az intézmény főzeneigazgatójaként is működött. 1997-ben a Győri Filharmonikusok első karmestere lett, 2011-ig látta el ezt a feladatot. Az évek során számos kortárs magyar opera ősbemutatóját is eldirigálta. Közel hetven opera szerepel repertoárjában. Vendégkarmesterként Európa valamennyi országában megfordult, de több alkalommal fellépett az Amerikai Egyesült Államokban, Venezuelában, Japánban és Thaiföldön is.

KÖZÖNSÉGDÍJ
Olasz Ferenc
fotográfus, filmrendező
Olasz Ferenc fotográfus, filmrendező
, kategóriában

Balázs Béla-díjas fotográfus, filmrendező. 1970. szeptember 1-jétől a Magyar Televízióban asszisztensként, szerkesztőként, majd a Filmművészeti Főiskolán végzett tanulmányai után 1972-től 2002-ig rendezőként dolgozott. Első filmjét (Fejfák) a református temetők sírjeleiről készítette 1973-ban. Az elmúlt évtizedekben több mint száz képzőművészeti (zenei, irodalmi) filmet készített a Nagyszentmiklósi kincstől a középkori magyarországi művészet legszebb emlékein át (A Szent Korona, Szent László herma, Halotti beszéd) Csontváry-ig. Ezek mellett a népi vallásosság tárgyi emlékeinek bemutatását tekintette legfontosabb feladatának. Filmjeiben a zenei és képzőművészeti alkotások vizuális megjelenítési lehetőségeit, az alkotó interpretáció formáit kereste. Az elmúlt negyven évben mintegy félszáz kiállítása volt a Vigadó Galériától Krakkóig, Tihanytól Párizsig, Rómától Alsópáhokig. Első könyve, a Fejfák 1975-ös megjelenése óta mostanáig 12 fotóalbuma jelent meg. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Jubileumi Primissima díj

Nincs díjazott.