Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz szakán kezdte. 1955-től jelentek meg versei. Egy év börtön (’56) és öt év kihagyás után az egyetemet magyar szakon fejezte be, ezután tanárként dolgozott, majd a kecskeméti Forrás című folyóirat belső munkatársa lett. Költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is. Ismeretesek baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt, kazak és ujgur fordításai, melyek bevezetik az olvasót addig alig ismert népek kultúrájába. Kitüntették már többek között Kossuth-, Radnóti-, József Attila-, illetve Kölcsey-díjjal. Jelenleg Tiszakécskén él, hat gyermek édesapja.

Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor- és Krúdy Gyula-díjas erdélyi magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Művei alapján több film készült, melyek Fábri Zoltán és Gothár Péter nevéhez fűződnek. 1969-ben megjelent első novelláskötete is A tanú címmel, ettől kezdve az első Forrás-nemzedék tagjaként tartják számon. Az igazi áttörést a Holmi novellapályázatán nyert első díj, valamint a mély iróniával és fekete humorral fűszerezett Sinistra körzet (Magvető, 1992) című alkotás megjelenése jelentette, amit Bodor eddigi fő művének tartja az irodalomtörténet. Regényeit, elbeszéléseit eddig mintegy harminc nyelvre fordították le.

Kossuth-, Balázs Béla-, Emmy- és ACE-díjas magyar operatőr. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban szerzett operatőri diplomát. Az elmúlt 40 év során több mint 100 játékfilmet, minisorozatot, tévé- és dokumentumfilmet forgatott. Ez idő alatt saját stílust alakított ki, amely a dokumentarizmus és a stilizáció egyfajta ötvözete. Filmjei számos díjat nyertek, közöttük Oscar-díjat is. A Magyar Filmszemlén hatszor ítélték neki a Legjobb operatőr díját, ezen kívül érdemes- és kiváló művész. A filmszakma legnagyobbjaival (csak néhány név a sok közül: Antonio Banderas, Salma Hayek, Scarlett Johansson, Sir Ben Kingsley, Stanley Kubrick, Max von Sydow, Catherine Zeta-Jones) dolgozott együtt. Két játékfilmet is rendezett. Egy nyilatkozata szerint számára az operatőri munka foglalkozás, a rendezés pedig kaland. Fél szemmel akkor is azt nézi, amit az operatőr csinál, ha nem ő fényképezi a filmet.

A Színiakadémia elvégzése után 1972-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, de játszott már a József Attila Színházban, tagja volt Vígszínháznak, a Nemzeti Színháznak, a Művész Színháznak, illetve a Thália Társaságnak, a Kelemen László Színkörnek és az Új Színháznak. Játszott a Szigligeti Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban és a Budaörsi Játékszínben is. 2013-tól ismét a Nemzeti Színház tagja. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő alakította már Ilmát a Csongor és Tündében, Belisát a Tudós nőkben, Elmirát a Tartuffe-ben. Játszott Shakespeare darabokban – A makrancos hölgyben, a Sok hűhó semmiértben és a III. Richardban –, Nádas Péter Találkozás és Németh László Bodnárné című művében, de számos játékfilmben is szerepelt, mint például a Csók, anyu, a Bizalom, a Mephisto, a Kék Duna keringő, a Magyar Vándor vagy a Szabadság, Szerelem.  Továbbá a hangját kölcsönözte már olyan színésznőknek, mint Kirstie Alley, Helen Mirren vagy Meryl Streep.

Kossuth-díjas magyar neoavantgárd festő- és szobrászművész. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, itt Pap Gyula és Bernáth Aurél voltak a mesterei. Pályája kezdetén a hétköznapi élet tárgyait, motívumait festette a szürrealizmus festői nyelvén. Illusztrációkból, kézírásokból, nyomtatott szövegekből, könyvekből és a történelemből, a hírekből, a való életből merített ihletet. 1974-ben a berlini DAAD Künstler-programjának ösztöndíját nyerte el, majd 1976-ban a brémai Paula Modersohn-Becker Alapítvány díjával végleg letelepedett az NSZK-ban, ahonnan kijutott New Yorkba 1980-81-ben, ahol alkotott és kiállított. Napjainkban Berlinben és Budapesten él és dolgozik. Háromszor szerepelt a velencei biennále központi pavilonjában (1972, 1976, 1990), az 1977-es kasseli Documenta három részlegére is beválogatták műveit.

Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár. A 20. századi magyar történelem neves kutatója. A Szegedi Tanárképző Főiskola magyar-történelem, majd az ELTE történelem szakán tanult. 1974-77-ben a Bács-Kiskun megyei Levéltár levéltárosa, 1977-1985-ben az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa volt. 1978-ban egyetemi doktori, 1985-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1986-1991-ben a Magyarságkutató Intézet igazgatóhelyetteseként dolgozott. 1991-től 1997-ig az ELTE docense, majd 2008-ig professzora, s közben négy és fél éven át az Indiana Egyetem (USA) vendégtanára volt. 1994-ben „nagydoktori” fokozatot szerzett, majd 1996-ban habilitált. 2001-ben az MTA levelező, 2010-ben rendes tagjává választották. 2008-tól az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára, s 2010-től az ottani Történettudományi Doktori Iskola vezetője. Számos szakmai szervezet munkájában vett, illetve vesz részt. 1999 és 2007 között a Magyar Történelmi Társulat főtitkára volt, 2009-től az Atlantic Research and Publication Kiadóvállalat igazgatótanácsának elnöke és angol nyelvű  könyvsorozatának főszerkesztője. 2006-ban a Jyvaskyla-i Egyetem (Finnország), 2009-ben a párizsi Sorbonne, 2010-től minden évben a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem meghívott előadója. Fő kutatási területe a 20. századi magyar történelem, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra. Könyveinek jelentős része angol, német és szlovák nyelven is megjelent.

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa, A Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi docense, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának tanára. 1990-ben diplomázott a SOTE-n. 1995-ben neurológia, 2000-ben pedig idegsebészet szakvizsgát tett. 2007-ben az országban az elsők között szerezte meg a nemzetközi fájdalomterapeuta szakvizsgát (FIPP). 2010-ben szerzett PhD fokozatot a klinikai idegtudományok területén. Szakterülete az epilepsziasebészet, a fájdalom, a mozgászavarok és a spaszticitás sebészeti kezelése, valamint a neuromoduláció. Számos szakmai tanulmányúton vett részt nemzetközi idegsebészeti műhelyekben, többek között Londonban, Zürichben, Bethelben, Milanóban, Brüsszelben, Southamptonban, Innsbruckban, Nottinghamban, Nantesban. Tagja a Magyar Idegsebészeti Társaság vezetőségének és az European Association of Neurosurgical Societies-nek, European Society for Stereotactic and Functional Neurosurgery-nek, az International Neuromodulation Society-nek és a World Institute of Pain vezetőségének. Ugyancsak aktív tagja a Magyar Epilepszia Ellenes Ligának, a Magyar Ideg- és Elmegyógyászok Társaságának, a Magyar Parkinson Társaság vezetőségének és a Magyarországi Fájdalom Társaságnak. Hat magyar szakkönyvben jegyez fejezetet, 38 nemzetközi tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. Nevéhez fűződik több új neuromodulációs fájdalomcsillapító és epilepsziasebészeti kivizsgálási módszer hazai bevezetése, illetve egy új epilepsziasebészeti elektródaimplantációs technika kifejlesztése.

Szociológus, francia szakos tanár, 1986-ban végzett az ELTE-n. Munkatársaival a Gandhi Gimnázium, a mánfai kollégium, az alsószentmártoni Kis Tigris Gimnázium megalapításán dolgozott. Jelenleg a Dr. Ámbédkar középiskola (Sajókaza) vezetője. 2010-ben a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása, számos roma tehetséggondozó program elindítása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta. Alapelve az adott helyi közösség értékein alapuló bizalmi viszony kialakítása. A Dr. Ámbédkar Gimnázium egyfajta második esély iskola, mely Magyarország talán legszegényebb falvaiban, leszakadt közösségeiben élő, főként cigány fiatalok számára biztosítja az érettségi megszerzésének lehetőségét.

Ybl és Kós Károly-díjas építész, aki a kortárs magyar építészet egyik legismertebb, sokak számára példaképnek tekintett személyisége. Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Mélyen elkötelezett a vidéki életforma és annak építészeti környezete, a hagyomány jelentőségének újraértelmezése iránt. A Mesteriskola elvégzése után az Őrségbe, majd Vendvidékre költözött, építészeti tevékenységét azóta ott folytatja. Alkotásai közé tartozik közel ötven családi lakóház, nagyobb részük az Őrségben és Vendvidéken, illetve kisebb középületek, mint a Táncpajta és Teázó Őriszentpéteren, vagy a Füveskert és Teaház Orfaluban. Közel másfél évtizede oktat egyetemeken, jelenleg a soproni Alkalmazott Művészeti Intézet igazgatója és tanszékvezetője.

Czigány Tamás meghatá­rozó személyiség a kortárs magyar építészetben és építész-oktatásban. Az Ybl Miklós-díjas építészmérnök és egyetemi docens építészeti világa a csendről, a rendről és az apró részletekben rej­lő építészeti, anyag-és arányfinomságokról szól. Számos munkája kötődik a római katolikus egyházhoz, illetve a bencés szerzetesrendhez. Nevéhez több kiváló középület tervezése is fűződik, különösen Pannon­halma Bencés Apátságának legújabb kori épületei közül. Tervei alapján épült meg az az oltár, amely alatt a Győrbe látogató II. János Pál pápa misézett. Pannonhalmi zarándokháza a Cseider-völgyben (Papp Róberttel és Cseh Andrással közös munkája) bejárta a világsajtót és elnyerte az AIT Award Global díját, a magyarországi sajtó pedig a Média Építészeti Díjával jutalmazta.

Perjés Klára, az MTVA vezető szerkesztője, a Kossuth Rádió volt főszerkesztője már a kezdetektől járta az országot, elment a legeldugot­tabb helyszínekre is. Hírt adott „kihalásra ítélt” falvakról, beszélgetett parasztemberekkel, fizikai munkásokkal és értelmiségiekkel, írókkal, művészekkel egyaránt. Fáradhatatlanul utazik országhatárokon be­lül és kívül, mert nem országban, hanem nemzetben gondolkodik. Elmegy a határon túl élő magyarokhoz a Felvidékre, Kárpátaljára, Délvidékre és Erdélybe, de Csángóföldön is találkozunk vele. Hírt hoz és reményt visz magával. A klasszikus rádiózás tovább vivője 2014-ben 50 éve, hogy megszólalt a Magyar rádió­ban. Jellegzetes, mély tónusú hangjáról mindenhol felismerik. 1998-ban megkapta a legszebben beszélő rádiós díját, valamint 2012-ben a Magyar érdemrend lovagkeresztjét.

A Fölszállott a páva című népzenei és néptánc tehetségkutató versenyt 2014-ben másodszor is meghirdette az MTVA és a Duna Televízió Zrt., valamint a Hagyományok Háza – szakmai partnereivel, a Martin György Néptáncszövetséggel és a Táncház Egyesülettel közösen. A versenyt a népzene és a néptánc területén tevékenykedő szólisták és együttesek számára írták ki. A versenyre az autentikus magyar népzene, néptánc és nép­dal bármely tájegységéhez, illetve a magyarországi nemzetiségi régi­ók helyi hagyományaihoz kötődő produkciókkal lehetett jelentkezni, lakóhelyi és nemzetiségi megkötés nélkül. „Ez a műsor a közmédia kiemelt és a határokon átlépő brandje lett, hiszen a Fölszállott a páva döntősei is felléptek például a tavalyi washingtoni Smithsonian Folklife Festival magyar programjában.˝ – nyilatkozta Siklósi Beatrix projektvezető.

Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó, sportvezető. Az ISU (Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség) Sportigazgatója, a MOB Elnökségének tagja. Sallay András magyar jégtáncos, a legendás Regőczy–Sallay-jégtánckettős férfitagja. Az International Management Group (IMG) alelnöke, az ISU legrangosabb bajnokságainak egyik igazgatója. 1972-től 1980-ig megszakítás nélkül kilencszer magyar bajnokok, számtalan Európa- és világbajnoki bronz- és ezüstérem büszke tulajdonosai, de a legnagyobb eredményük az volt, hogy le tudták győzni a mostoha hazai edzéslehetőségeket, és így is felvették a versenyt a sport élmezőnyével.  Pályafutásuk csúcsára 1980-ban érkeztek, amikor a Lake Placid-i téli olimpián és a göteborgi Európa-bajnokságon ezüstérmesek, a dortmundi világbajnokságon aranyérmesek lettek. Ezt követen még kétszer nyertek hivatásos világbajnoki címet.  A Lake Placidben megrendezett olimpián szerzett második hely volt eddig az utolsó érem, amit Magyarország téli olimpián nyert.

Palotai Károly a magyar és a világ labdarúgó-játékvezetésének kiemelkedő alakja. A világon az egyetlen, aki játékosként olimpiai bajnok lett és játékvezetőként is eljutott a legszűkebb elitbe. Labdarúgóként az 1963-as őszi idényben a bajnokcsapat kapitánya, valamint az 1964-es olimpián az aranyérmes csapat kapitánya volt. 1970-1983-ig 143 nemzetközi mérkőzésen fújta a sípot. A mai napig emlegetik a teljesítményét, amelyet az Argentína-Brazília mérkőzésen nyújtott 1978-ban, és ugyancsak három Európa-bajnokságon foglalkoztatta az UEFA. Itthon a mai napig részt vesz az utánpótlás nevelésében, tekintélyével, tudásával és tapasztalataival segíti a ma játékvezetőinek képzését és továbbképzését.

A Jászság Népi Együttes 1971-ben alakult és a magyar néptánc egyik legkiválóbb képviselője, évtizedek óta meghatározó szereplői a magyar néptáncművészetnek.  Az első igazi sikert 1977-ben érte el, miután megnyerte az országos televíziós KI MIT TUD versenyt. Céljuk a magyar paraszti tánc és zenei folklór még élő hagyományainak felkutatása, megőrzése, feldolgozása. Ezt a fontos nemzeti értéket igyekszik a Jászság Népi Együttes a legalaposabban elsajátítani és színpadra állítani. Kutatói és alkotói munkájuk mellett nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésre, melyet a Viganó Alapfokú Művészeti Iskola testesít meg. Művészeti munkájuk egyik legnagyobb elismeréseként megkapták az „Örökös Kiváló Együttes” címet. A Jászság Népi Együttes szervezi 1981 óta a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, és főrendezője 1991 óta a Csángó Fesztivál, Kisebbségek Folklór Fesztiváljának. Alkotó műhelyükben számos remek koreográfia, műsor készült, készül, amit díjaik, elismeréseik is mutatnak. A Bartók-díjas Jászság Népi Együttes 2012-ben megnyerte a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő néptánccsoport kategóriáját, 2013-ban pedig Csokonai Vitéz Mihály közösségi állami kitüntetésben részesült. Az együttes fontosnak tartja a magyar paraszti tánc és zenei folklór hagyományainak leghitelesebben történő megismertetését, mely Európában egyedülálló színes, gazdag kulturális értéket jelent.

A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény, melyet a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere 2001. január elsején alapított. A Hagyományok Háza szolgáltatóközpont három nagy egysége, a Magyar Állami Népi Együttes, a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, valamint a Népművészeti Módszertani Műhely eltérő eszközökkel, de egyazon céllal és elkötelezettséggel várja a népi kultúra, a hagyomány iránt érdeklődő nagyközönséget és a szakmabelieket, akik útmutatásért, vagy segítségért keresik fel intézményüket. Gyermekeknek és felnőtteknek szervezett programjai mellett elévülhetetlen érdemeket szerzett a folklór dokumentálásában és a népművészeti műhelymunkában: képzéseken, konferenciákon, kiadványokkal, bemutatókkal őrzik a népi kultúrát.

A briliáns magyar zongorista-generáció egyik tagja, világszerte ismert zongoraművész. Hatalmas diszkográfiát mondhat magáénak, több mint 200 különböző CD van forgalomban a neve alatt, Bartók Béla és J. Haydn teljes zongorairodalmát és Liszt Ferenc műveinek nagy részét is felvette. Kossuth, Liszt, Bartók- Pásztory- díjas Érdemes művész, a standard klasszikus zeneirodalom egyik legkiválóbb előadója, Beethoven, Mozart és Schubert összes zongoraszonátája, Mozart 27 zongoraversenye van repertoárján. Játéka a partitúrához való hűségéről híres. Mégis, ahogy írták már róla: három hang után felismerhető, hogy ő ül a zongoránál. 1972-ben a versailles-i Cziffra György versenyen és 1975-ben a milánói Dino Ciani zongoraversenyen második díjat, 1973-ban a Magyar Rádió Zongoraversenyén és 1977-ben a sydney-i Nemzetközi Zongoraversenyen (kamarazene kategóriában) egyaránt első díjat nyert. Tanulmányait 1974-ben fejezte be, azóta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít, illetve a Filharmónia szólistája volt. Európa számos városában fellépett, de eljutott az Egyesült Államokba, Ausztráliába, Dél-Afrikába, Latin-Amerikába, Koreába és Japánba is. Olyan karmesterekkel dolgozott, mint Ferencsik János, Fischer Ádám, Fischer Iván, Kocsis Zoltán, Lamberto Gardelli, Ligeti András, Giuseppe Patané, Peskó Zoltán, Jurij Szimonov és Antoni Wit. Koncertjei mellett rendszeresen tart mesterkurzusokat. Nemzetközi zongoraversenyek zsűritagjaként is foglalkoztatják. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora.

Gráf Zsuzsanna diplomáit a Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte, zenetanár-karvezetői és zongora tanszakon. A Városmajori Gimnáziumban 25 éve zenetagozatot hozott létre, a gimnáziumnak azóta is szolfézs-, zeneelmélet és énektanára. Tanítványai közül több mint ezren választották a zenei pályát, közülük jeles operaénekesek, zeneszerzők, zenetörténészek és zenetanárok kerültek ki. Hatodik éve tanít a Zeneakadémián is, amellett külföldi zenei egyetemek állandó vendégprofesszora. 25 éve alapította meg az Angelica Leánykart (ugyancsak a Városmajori Gimnáziumban), mely kórussal 7 nemzetközi kórusverseny első helyezettje, számos különdíjjal. Nagy sikerrel szerepeltek az Egyesült Államokban, Japánban, Argentínában és Európa szinte minden országában, különféle fesztiválokon és hangversenyeken. Legfőbb feladatuknak tekintik a kortárs magyar zeneszerzők műveinek megismertetését és népszerűsítését határainkon innen és túl. Körülbelül 30 olyan kórusmű ősbemutatója fűződik a nevükhöz, melyeket a szerző kifejezetten az Angelica Leánykar számára komponált. Éneküket számtalan rádió- és tévéfelvétel, valamint 7 CD-lemez örökíti meg. Gráf Zsuzsanna karnagyot eddigi munkásságáért 3 Artisjus díjjal, Liszt Ferenc díjjal (2007) és Bartók-Pásztory díjjal (2013) ismerték el, kórusát, az Angelica Leánykart 2009-ben Magyar Örökség díjjal, 2013-ban pedig Junior Prima díjjal tüntették ki.