„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„

Korábbi díjazottak 2014

Magyar irodalom
Prima
Buda Ferenc
költő, műfordító
Buda Ferenc költő, műfordító
, kategóriában

Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz szakán kezdte. 1955-től jelentek meg versei. Egy év börtön (’56) és öt év kihagyás után az egyetemet magyar szakon fejezte be, ezután tanárként dolgozott, majd a kecskeméti Forrás című folyóirat belső munkatársa lett. Költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is. Ismeretesek baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt, kazak és ujgur fordításai, melyek bevezetik az olvasót addig alig ismert népek kultúrájába. Kitüntették már többek között Kossuth-, Radnóti-, József Attila-, illetve Kölcsey-díjjal. Jelenleg Tiszakécskén él, hat gyermek édesapja.

Prima
Bodor Ádám
író
Bodor Ádám író
, kategóriában

Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor- és Krúdy Gyula-díjas erdélyi magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Művei alapján több film készült, melyek Fábri Zoltán és Gothár Péter nevéhez fűződnek. 1969-ben megjelent első novelláskötete is A tanú címmel, ettől kezdve az első Forrás-nemzedék tagjaként tartják számon. Az igazi áttörést a Holmi novellapályázatán nyert első díj, valamint a mély iróniával és fekete humorral fűszerezett Sinistra körzet (Magvető, 1992) című alkotás megjelenése jelentette, amit Bodor eddigi fő művének tartja az irodalomtörténet. Regényeit, elbeszéléseit eddig mintegy harminc nyelvre fordították le.

Prima Primissima
Turczi István
író, műfordító, szerkesztő
Turczi István író, műfordító, szerkesztő
, kategóriában

József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő és művelődésszervező, irodalomtudós és egyetemi oktató. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje. Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója; verseskötetei, regényei, műfordításai és drámai művei folyamatosan jelennek meg itthon és külföldön. A maga nemében egyedülálló Parnasszus költészeti folyóirat és verskiadó alapító főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és publikációs lehetőséghez juttatását. Alkotói tevékenysége mellett az elmúlt két évtized egyik legaktívabb irodalomszervezője; a Magyar PEN Club főtitkára, a Magyar Írószövetség Költői szakosztályának háromszor újraválasztott elnöke, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Tagja továbbá itthon a Szépírók Társaságának és a MÚOSZ-nak, külföldön a norvég Irodalmi Akadémiának és az Európai Költészeti Akadémiának.

Magyar Színház és Filmművészet
Prima
Ragályi Elemér
operatőr
Ragályi Elemér operatőr

Kossuth-, Balázs Béla-, Emmy- és ACE-díjas magyar operatőr. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban szerzett operatőri diplomát. Az elmúlt 40 év során több mint 100 játékfilmet, minisorozatot, tévé- és dokumentumfilmet forgatott. Ez idő alatt saját stílust alakított ki, amely a dokumentarizmus és a stilizáció egyfajta ötvözete. Filmjei számos díjat nyertek, közöttük Oscar-díjat is. A Magyar Filmszemlén hatszor ítélték neki a Legjobb operatőr díját, ezen kívül érdemes- és kiváló művész. A filmszakma legnagyobbjaival (csak néhány név a sok közül: Antonio Banderas, Salma Hayek, Scarlett Johansson, Sir Ben Kingsley, Stanley Kubrick, Max von Sydow, Catherine Zeta-Jones) dolgozott együtt. Két játékfilmet is rendezett. Egy nyilatkozata szerint számára az operatőri munka foglalkozás, a rendezés pedig kaland. Fél szemmel akkor is azt nézi, amit az operatőr csinál, ha nem ő fényképezi a filmet.

Prima
Bánsági Ildikó
színművésznő
Bánsági Ildikó színművésznő

A Színiakadémia elvégzése után 1972-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, de játszott már a József Attila Színházban, tagja volt Vígszínháznak, a Nemzeti Színháznak, a Művész Színháznak, illetve a Thália Társaságnak, a Kelemen László Színkörnek és az Új Színháznak. Játszott a Szigligeti Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban és a Budaörsi Játékszínben is. 2013-tól ismét a Nemzeti Színház tagja. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő alakította már Ilmát a Csongor és Tündében, Belisát a Tudós nőkben, Elmirát a Tartuffe-ben. Játszott Shakespeare darabokban – A makrancos hölgyben, a Sok hűhó semmiértben és a III. Richardban –, Nádas Péter Találkozás és Németh László Bodnárné című művében, de számos játékfilmben is szerepelt, mint például a Csók, anyu, a Bizalom, a Mephisto, a Kék Duna keringő, a Magyar Vándor vagy a Szabadság, Szerelem.  Továbbá a hangját kölcsönözte már olyan színésznőknek, mint Kirstie Alley, Helen Mirren vagy Meryl Streep.

Prima Primissima
Csomós Mari
színművésznő
Csomós Mari színművésznő

Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Az érettségi után rögtön felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1965-ben végzett. A veszprémi Petőfi Színházban kezdte pályafutását zenés-táncos szerepekkel is, utána kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, majd a szolnoki Szigligeti Színházhoz, utána a Nemzeti Színházhoz. Ezt követően a Katona József Színház tagja, majd az Új Színházban játszott. Ezután a Radnóti Színházba szerződött, ahol a mai napig játszik. Olyan szerepek fűződnek a nevéhez, mint Shakespeare A makrancos hölgyének Katája és a Hamlet Gertrudja, Shaw Szent Johanna Johannája, vagy Csehov Sirály című művében Arkagyina. Számos játékfilmben szerepelt, mint például a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Cserepes Margit házassága, az Állítsátok meg Terézanyut! vagy a Sorstalanság. A több mint száz színpadi szerep, több tucatnyi játék- és tévéfilmszerep mellett számtalan vers is szerepel repertoárjában, és számos rádiós szerepben is hallhattuk.

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET
Prima
Lakner László
festő- és szobrászművész
Lakner László festő- és szobrászművész

Kossuth-díjas magyar neoavantgárd festő- és szobrászművész. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, itt Pap Gyula és Bernáth Aurél voltak a mesterei. Pályája kezdetén a hétköznapi élet tárgyait, motívumait festette a szürrealizmus festői nyelvén. Illusztrációkból, kézírásokból, nyomtatott szövegekből, könyvekből és a történelemből, a hírekből, a való életből merített ihletet. 1974-ben a berlini DAAD Künstler-programjának ösztöndíját nyerte el, majd 1976-ban a brémai Paula Modersohn-Becker Alapítvány díjával végleg letelepedett az NSZK-ban, ahonnan kijutott New Yorkba 1980-81-ben, ahol alkotott és kiállított. Napjainkban Berlinben és Budapesten él és dolgozik. Háromszor szerepelt a velencei biennále központi pavilonjában (1972, 1976, 1990), az 1977-es kasseli Documenta három részlegére is beválogatták műveit.

Karátson Gábor
festőművész, író
Karátson Gábor festőművész, író

Munkácsy Mihály-díjas, József Attila-díjas, Kossuth-díjas festő, író.
Egyetemistaként 1956-ban szerepet vállalt az ELTE forradalmi bizottságában, amiért a megtorlások idején börtönbüntetésre ítélték és kizárták az ország összes felsőoktatási intézményéből. Ezután bontakozott ki festői és irodalmi munkássága. Nagy hatással volt rá Klee, Vajda és Bálint festészete, majd önálló utakon járva a természet, a napi újsághírek képei és a Biblia ihlették táblaképeit, bibliai akvarelljeit.
A Corvina Könyvkiadó szerkesztője, a Magyar Festők Társaságának elnöke lett, és tevékenyen részt vett a Duna mozgalomban. Kínai filozófiát tanított több egyetemen. Sok kiállítása volt külföldön, Budapesten és vidéken, számos könyve, műfordítása jelent meg. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Prima Primissima
Konok Tamás
festő- és szobrászművész
Konok Tamás festő- és szobrászművész

Konok Tamás Kossuth-díjas magyar festő- és szobrászművész. A magyar festészetben és relief épületszobrokban a geometrikus absztrakció markáns képviselője. Felsőfokú tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere Bernáth Aurél volt. Konok Tamás egyike Magyarország világhírű festőinek. Tanulmányai befejezése utáni kezdő éveiben a tanult figuratív festészetet művelte, de nagyon hamar új fordulatot vett érdeklődése, és azóta konzekvensen halad a maga útján. 1958-ban, párizsi ösztöndíjának idején próbálta összeegyeztetni a természetelvű és az absztrakt stílust. 1959-60-ban újra kijutott Párizsba, s ettől kezdve főleg vonalra építő monotípiákat készített, melyek szerkezete a kollázsokéhoz hasonlatos. Egyéni és csoportos kiállításokon mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban újra és újra megmérettette művészetét, művei elismerésben részesültek. Egyéni kiállításait gyakran feleségével, Hetey Katalinnal rendezték.

MAGYAR TUDOMÁNY
Prima
Dr. Romsics Ignác
történész, egyetemi tanár
Dr. Romsics Ignác történész, egyetemi tanár
, kategóriában

Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár. A 20. századi magyar történelem neves kutatója. A Szegedi Tanárképző Főiskola magyar-történelem, majd az ELTE történelem szakán tanult. 1974-77-ben a Bács-Kiskun megyei Levéltár levéltárosa, 1977-1985-ben az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa volt. 1978-ban egyetemi doktori, 1985-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1986-1991-ben a Magyarságkutató Intézet igazgatóhelyetteseként dolgozott. 1991-től 1997-ig az ELTE docense, majd 2008-ig professzora, s közben négy és fél éven át az Indiana Egyetem (USA) vendégtanára volt. 1994-ben „nagydoktori” fokozatot szerzett, majd 1996-ban habilitált. 2001-ben az MTA levelező, 2010-ben rendes tagjává választották. 2008-tól az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára, s 2010-től az ottani Történettudományi Doktori Iskola vezetője. Számos szakmai szervezet munkájában vett, illetve vesz részt. 1999 és 2007 között a Magyar Történelmi Társulat főtitkára volt, 2009-től az Atlantic Research and Publication Kiadóvállalat igazgatótanácsának elnöke és angol nyelvű  könyvsorozatának főszerkesztője. 2006-ban a Jyvaskyla-i Egyetem (Finnország), 2009-ben a párizsi Sorbonne, 2010-től minden évben a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem meghívott előadója. Fő kutatási területe a 20. századi magyar történelem, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra. Könyveinek jelentős része angol, német és szlovák nyelven is megjelent.

Prima
Dr. Erőss Loránd
idegsebész
Dr. Erőss Loránd idegsebész
, kategóriában

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa, A Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi docense, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának tanára. 1990-ben diplomázott a SOTE-n. 1995-ben neurológia, 2000-ben pedig idegsebészet szakvizsgát tett. 2007-ben az országban az elsők között szerezte meg a nemzetközi fájdalomterapeuta szakvizsgát (FIPP). 2010-ben szerzett PhD fokozatot a klinikai idegtudományok területén. Szakterülete az epilepsziasebészet, a fájdalom, a mozgászavarok és a spaszticitás sebészeti kezelése, valamint a neuromoduláció. Számos szakmai tanulmányúton vett részt nemzetközi idegsebészeti műhelyekben, többek között Londonban, Zürichben, Bethelben, Milanóban, Brüsszelben, Southamptonban, Innsbruckban, Nottinghamban, Nantesban. Tagja a Magyar Idegsebészeti Társaság vezetőségének és az European Association of Neurosurgical Societies-nek, European Society for Stereotactic and Functional Neurosurgery-nek, az International Neuromodulation Society-nek és a World Institute of Pain vezetőségének. Ugyancsak aktív tagja a Magyar Epilepszia Ellenes Ligának, a Magyar Ideg- és Elmegyógyászok Társaságának, a Magyar Parkinson Társaság vezetőségének és a Magyarországi Fájdalom Társaságnak. Hat magyar szakkönyvben jegyez fejezetet, 38 nemzetközi tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. Nevéhez fűződik több új neuromodulációs fájdalomcsillapító és epilepsziasebészeti kivizsgálási módszer hazai bevezetése, illetve egy új epilepsziasebészeti elektródaimplantációs technika kifejlesztése.

Prima Primissima
Dr. Barabási Albert László
hálózatkutató
Dr. Barabási Albert László hálózatkutató
, kategóriában

Egyetemi tanulmányait 1986–1989 között a Bukaresti Egyetem fizika és mérnöki szakán kezdte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1991-ben ugyancsak fizikából végzett mesterképzést: fraktálelméletből diplomázott. Tudományos fokozatot 1994-ben a Bostoni Egyetemen szerzett. Ezután az IBM alkalmazta, itt került közelebbi kapcsolatba a később szakterületévé vált hálózatelmélettel. Az erdélyi származású világhírű tudós az Indiana állambeli Notre Dame Egyetem professzora volt 2007-ig. Jelenleg Bostonban dolgozik a Northeastern Egyetemen és a Harvardon. 2007 óta a Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának (Center for Complex Network Research) vezetője. 2003 óta az Amerikai Fizikai Társaság, 2004 óta a Magyar Tudományos Akadémia, 2007 óta pedig az Academia Europaea tagja. Könyve látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása. A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára.

MAGYAR OKTATÁS ÉS KÖZNEVELÉS
Prima
Derdák Tibor
szociológus, tanár
Derdák Tibor szociológus, tanár

Szociológus, francia szakos tanár, 1986-ban végzett az ELTE-n. Munkatársaival a Gandhi Gimnázium, a mánfai kollégium, az alsószentmártoni Kis Tigris Gimnázium megalapításán dolgozott. Jelenleg a Dr. Ámbédkar középiskola (Sajókaza) vezetője. 2010-ben a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása, számos roma tehetséggondozó program elindítása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta. Alapelve az adott helyi közösség értékein alapuló bizalmi viszony kialakítása. A Dr. Ámbédkar Gimnázium egyfajta második esély iskola, mely Magyarország talán legszegényebb falvaiban, leszakadt közösségeiben élő, főként cigány fiatalok számára biztosítja az érettségi megszerzésének lehetőségét.

Prima Primissima
Fővárosi Állat- és Növénykert
Fővárosi Állat- és Növénykert

Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található, területe 1986 óta természetvédelmi terület. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1-1,1 millió látogatója van. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. Műemléképületeit neves építészek, köztük Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Neuschloss Kornél, Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezték. Az állatkert 1008 állatfaj körülbelül 10 ezer egyedét mutatja be. Fajösszetételében széleskörű áttekintést nyújt a Föld élővilágának sokféleségéből, és a nagyszámú egyed miatt nemzetközi összehasonlításban is gazdag állatvilágot tudhat magáénak. Növénygyűjteménye mintegy 2000 különféle fajból, alfajból és változatból áll.

MAGYAR ÉPÍTÉSZET ÉS ÉPÍTŐMŰVÉSZET
Prima
U. Nagy Gábor
építész
U. Nagy Gábor építész

Ybl és Kós Károly-díjas építész, aki a kortárs magyar építészet egyik legismertebb, sokak számára példaképnek tekintett személyisége. Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Mélyen elkötelezett a vidéki életforma és annak építészeti környezete, a hagyomány jelentőségének újraértelmezése iránt. A Mesteriskola elvégzése után az Őrségbe, majd Vendvidékre költözött, építészeti tevékenységét azóta ott folytatja. Alkotásai közé tartozik közel ötven családi lakóház, nagyobb részük az Őrségben és Vendvidéken, illetve kisebb középületek, mint a Táncpajta és Teázó Őriszentpéteren, vagy a Füveskert és Teaház Orfaluban. Közel másfél évtizede oktat egyetemeken, jelenleg a soproni Alkalmazott Művészeti Intézet igazgatója és tanszékvezetője.

Prima
Czigány Tamás
építészmérnök
Czigány Tamás építészmérnök

Czigány Tamás meghatá­rozó személyiség a kortárs magyar építészetben és építész-oktatásban. Az Ybl Miklós-díjas építészmérnök és egyetemi docens építészeti világa a csendről, a rendről és az apró részletekben rej­lő építészeti, anyag-és arányfinomságokról szól. Számos munkája kötődik a római katolikus egyházhoz, illetve a bencés szerzetesrendhez. Nevéhez több kiváló középület tervezése is fűződik, különösen Pannon­halma Bencés Apátságának legújabb kori épületei közül. Tervei alapján épült meg az az oltár, amely alatt a Győrbe látogató II. János Pál pápa misézett. Pannonhalmi zarándokháza a Cseider-völgyben (Papp Róberttel és Cseh Andrással közös munkája) bejárta a világsajtót és elnyerte az AIT Award Global díját, a magyarországi sajtó pedig a Média Építészeti Díjával jutalmazta.

Prima Primissima
Pálfy Sándor
építész, urbanista
Pálfy Sándor építész, urbanista

Pálfy Sándor építész és urbanista az utóbbi évtizedek kiemelkedő alkotója, aki egyetemi tanárként is nagy hatással van a kortárs magyar építészetre. Jelentősebb munkái közé tartozik Budapest II. kerületében a Csejtei utcai lakópark három épülete, a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítése, a lágymányosi Infopark C jelű irodaépülete, a szombathelyi Arena Savaria, valamint Budapest I. kerületében található Alsó-Víziváros részletes rendezési terve. A MAB plénumának két cikluson keresztül tagja és a Műszaki Tudományok Bizottságának két évig vezetője is volt. A Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékét hét éven át irányította. 2013-ban a Magyar Építész Kamara tisztújító küldöttgyűlése az Ybl–díjas építészt elnökségi taggá választotta. 2014. március 15-én a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

MAGYAR SAJTÓ
Prima
Perjés Klára
rádiós újságíró
Perjés Klára rádiós újságíró
, kategóriában

Perjés Klára, az MTVA vezető szerkesztője, a Kossuth Rádió volt főszerkesztője már a kezdetektől járta az országot, elment a legeldugot­tabb helyszínekre is. Hírt adott „kihalásra ítélt” falvakról, beszélgetett parasztemberekkel, fizikai munkásokkal és értelmiségiekkel, írókkal, művészekkel egyaránt. Fáradhatatlanul utazik országhatárokon be­lül és kívül, mert nem országban, hanem nemzetben gondolkodik. Elmegy a határon túl élő magyarokhoz a Felvidékre, Kárpátaljára, Délvidékre és Erdélybe, de Csángóföldön is találkozunk vele. Hírt hoz és reményt visz magával. A klasszikus rádiózás tovább vivője 2014-ben 50 éve, hogy megszólalt a Magyar rádió­ban. Jellegzetes, mély tónusú hangjáról mindenhol felismerik. 1998-ban megkapta a legszebben beszélő rádiós díját, valamint 2012-ben a Magyar érdemrend lovagkeresztjét.

Prima
Fölszállott a páva – a Duna Tv műsora
televíziós tehetségkutató
Fölszállott a páva – a Duna Tv műsora televíziós tehetségkutató
, kategóriában

A Fölszállott a páva című népzenei és néptánc tehetségkutató versenyt 2014-ben másodszor is meghirdette az MTVA és a Duna Televízió Zrt., valamint a Hagyományok Háza – szakmai partnereivel, a Martin György Néptáncszövetséggel és a Táncház Egyesülettel közösen. A versenyt a népzene és a néptánc területén tevékenykedő szólisták és együttesek számára írták ki. A versenyre az autentikus magyar népzene, néptánc és nép­dal bármely tájegységéhez, illetve a magyarországi nemzetiségi régi­ók helyi hagyományaihoz kötődő produkciókkal lehetett jelentkezni, lakóhelyi és nemzetiségi megkötés nélkül. „Ez a műsor a közmédia kiemelt és a határokon átlépő brandje lett, hiszen a Fölszállott a páva döntősei is felléptek például a tavalyi washingtoni Smithsonian Folklife Festival magyar programjában.˝ – nyilatkozta Siklósi Beatrix projektvezető.

Prima Primissima
On the Spot
dokumentumfilm-sorozat
On the Spot dokumentumfilm-sorozat
, kategóriában

Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm sorozata a világ legfontosabb és legérdekesebb történeteit mutatja be szokatlanul közelről, a dél-afrikai gettóktól a Gázai övezetig. A műsor burmai riportjából vásárolt a BBC és a CNN is, az Európa Tanács pedig Press Freedom Awardot adott át Strasbourgban a két riporternek, akiket a BBC World élő adásban interjúvolt meg munkamódszerükről. Magyar újságírók közül elsőként nekik nyilatkozott Evo Morales elnök Bolíviában és Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár az Északi-sarkkörön. Forgattak eldugott törzsekkel Pápuától Amazóniáig és diktátorok gyermekeivel Ugandától Chiléig. A műsort idén Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki, az 50. Chicagói Filmfesztivál televíziós versenyében Arany Érmet kapott, legjobb külföldi rövidfilmként pedig megnyerte az Amerikai Dokumentumfilm Fesztivált. A Financial Times zsigerinek és lenyűgözőnek nevezte a két magyar filmes munkáját. „Takács és Cseke a történés sűrűjébe merítik kameráikat, olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek többnyire elfojtva maradnak” – írta a tekintélyes brit lap. Az alkotók tavaly Monte-Carlóban Albert hercegtől vehették át a legfontosabb európai díjat, amit televízió-műsor kaphat, az Arany Nimfát. Magyar riportfilm utoljára 30 éve részesült az elismerésben. A Forbes magazinban megjelent legismertebb élő magyarokról szóló toplistán, amelyet külföldi újságírók állítottak össze a legbefolyásosabb magyar sikertörténetekről, Cseke Eszter és S. Takács András a magyar sajtó egyedüli képviselői, közvetlenül Rubik Ernő, Szabó István és Kertész Imre után a rangsorban.

MAGYAR Írott SAJTÓ

Nincs díjazott.

MAGYAR Elektronikus SAJTÓ

Nincs díjazott.

MAGYAR SPORT
Prima
Regőczy Krisztina – Sallay András
jégtánckettős
Regőczy Krisztina – Sallay András jégtánckettős
, kategóriában

Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó, sportvezető. Az ISU (Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség) Sportigazgatója, a MOB Elnökségének tagja. Sallay András magyar jégtáncos, a legendás Regőczy–Sallay-jégtánckettős férfitagja. Az International Management Group (IMG) alelnöke, az ISU legrangosabb bajnokságainak egyik igazgatója. 1972-től 1980-ig megszakítás nélkül kilencszer magyar bajnokok, számtalan Európa- és világbajnoki bronz- és ezüstérem büszke tulajdonosai, de a legnagyobb eredményük az volt, hogy le tudták győzni a mostoha hazai edzéslehetőségeket, és így is felvették a versenyt a sport élmezőnyével.  Pályafutásuk csúcsára 1980-ban érkeztek, amikor a Lake Placid-i téli olimpián és a göteborgi Európa-bajnokságon ezüstérmesek, a dortmundi világbajnokságon aranyérmesek lettek. Ezt követen még kétszer nyertek hivatásos világbajnoki címet.  A Lake Placidben megrendezett olimpián szerzett második hely volt eddig az utolsó érem, amit Magyarország téli olimpián nyert.

Prima
Palotai Károly
labdarúgó, játékvezető
Palotai Károly labdarúgó, játékvezető
, kategóriában

Palotai Károly a magyar és a világ labdarúgó-játékvezetésének kiemelkedő alakja. A világon az egyetlen, aki játékosként olimpiai bajnok lett és játékvezetőként is eljutott a legszűkebb elitbe. Labdarúgóként az 1963-as őszi idényben a bajnokcsapat kapitánya, valamint az 1964-es olimpián az aranyérmes csapat kapitánya volt. 1970-1983-ig 143 nemzetközi mérkőzésen fújta a sípot. A mai napig emlegetik a teljesítményét, amelyet az Argentína-Brazília mérkőzésen nyújtott 1978-ban, és ugyancsak három Európa-bajnokságon foglalkoztatta az UEFA. Itthon a mai napig részt vesz az utánpótlás nevelésében, tekintélyével, tudásával és tapasztalataival segíti a ma játékvezetőinek képzését és továbbképzését.

Prima Primissima
Polgár Judit
sakknagymester
Polgár Judit sakknagymester
, kategóriában

Nemzetközi sakknagymester. 9 éves korában nyerte első nemzetközi versenyét, 12 évesen és 14 évesen korosztályos világbajnok lett a fiúk között. 12 éves volt, amikor nővéreivel, Zsuzsával és Zsófival, valamint Mádl Ildikóval a magyar sakktörténelem során első ízben női olimpiai bajnokságot nyertek. Ezt az eredményt 1990-ben is megismételték. A második olimpiai győzelem óta férfi versenyeken indul. 13 éves volt, amikor először teljesítette a férfi nemzetközi nagymesteri normát, 15 évesen pedig minden idők legfiatalabb férfi nemzetközi nagymestere lett. Hétszer a férficsapatban is képviselte Magyarországot Sakkolimpián, 2002-ben és 2014-ben ezüstérmet nyertek. 2011-ben férfi Európa-bajnokságon bronzérmet szerezett. Nyolcszor kapott sakk Oscar-díjat,az évszázad sakkozónőjének választották. 1989 óta megszakítás nélkül vezeti a női világranglistát.

MAGYAR NÉPMŰVÉSZET ÉS KÖZMŰVELŐDÉS
Prima
Jászság Népi Együttes
Jászság Népi Együttes

A Jászság Népi Együttes 1971-ben alakult és a magyar néptánc egyik legkiválóbb képviselője, évtizedek óta meghatározó szereplői a magyar néptáncművészetnek.  Az első igazi sikert 1977-ben érte el, miután megnyerte az országos televíziós KI MIT TUD versenyt. Céljuk a magyar paraszti tánc és zenei folklór még élő hagyományainak felkutatása, megőrzése, feldolgozása. Ezt a fontos nemzeti értéket igyekszik a Jászság Népi Együttes a legalaposabban elsajátítani és színpadra állítani. Kutatói és alkotói munkájuk mellett nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésre, melyet a Viganó Alapfokú Művészeti Iskola testesít meg. Művészeti munkájuk egyik legnagyobb elismeréseként megkapták az „Örökös Kiváló Együttes” címet. A Jászság Népi Együttes szervezi 1981 óta a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, és főrendezője 1991 óta a Csángó Fesztivál, Kisebbségek Folklór Fesztiváljának. Alkotó műhelyükben számos remek koreográfia, műsor készült, készül, amit díjaik, elismeréseik is mutatnak. A Bartók-díjas Jászság Népi Együttes 2012-ben megnyerte a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő néptánccsoport kategóriáját, 2013-ban pedig Csokonai Vitéz Mihály közösségi állami kitüntetésben részesült. Az együttes fontosnak tartja a magyar paraszti tánc és zenei folklór hagyományainak leghitelesebben történő megismertetését, mely Európában egyedülálló színes, gazdag kulturális értéket jelent.

Prima
Hagyományok Háza
Hagyományok Háza

A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény, melyet a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere 2001. január elsején alapított. A Hagyományok Háza szolgáltatóközpont három nagy egysége, a Magyar Állami Népi Együttes, a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, valamint a Népművészeti Módszertani Műhely eltérő eszközökkel, de egyazon céllal és elkötelezettséggel várja a népi kultúra, a hagyomány iránt érdeklődő nagyközönséget és a szakmabelieket, akik útmutatásért, vagy segítségért keresik fel intézményüket. Gyermekeknek és felnőtteknek szervezett programjai mellett elévülhetetlen érdemeket szerzett a folklór dokumentálásában és a népművészeti műhelymunkában: képzéseken, konferenciákon, kiadványokkal, bemutatókkal őrzik a népi kultúrát.

Prima Primissima
Dr. Sárosi Bálint
népzenekutató
Dr. Sárosi Bálint népzenekutató

Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora. Sárosi Bálint kiemelkedő személyisége a népzenekutatásnak: azt az ideális, manapság ritka típust személyesíti meg, amelyik sokoldalúan művelt, ugyanakkor a gyakorlatban is otthonos: valamennyi népi hangszer ismerője, tudója, előadója. Az első volt, aki Magyarországon tudományos elmélyedéssel tanulmányozta a teljes magyar írástalan hagyományos zenét, beleértve az ún. cigányzenét és a cigányzenészek szerepét is, és foglalta össze több kötetben az elért tudományos eredményeket. Emellett az Innsbrucki illetve a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora is volt. Több kitüntetést kapott, többek között a Munka Érdemrend Aranyfokozatát, a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét és az Elnöki Aranyérmet is.

MAGYAR ZENEMŰVÉSZET
Prima
Jandó Jenő
zongoraművész
Jandó Jenő zongoraművész
, kategóriában

A briliáns magyar zongorista-generáció egyik tagja, világszerte ismert zongoraművész. Hatalmas diszkográfiát mondhat magáénak, több mint 200 különböző CD van forgalomban a neve alatt, Bartók Béla és J. Haydn teljes zongorairodalmát és Liszt Ferenc műveinek nagy részét is felvette. Kossuth, Liszt, Bartók- Pásztory- díjas Érdemes művész, a standard klasszikus zeneirodalom egyik legkiválóbb előadója, Beethoven, Mozart és Schubert összes zongoraszonátája, Mozart 27 zongoraversenye van repertoárján. Játéka a partitúrához való hűségéről híres. Mégis, ahogy írták már róla: három hang után felismerhető, hogy ő ül a zongoránál. 1972-ben a versailles-i Cziffra György versenyen és 1975-ben a milánói Dino Ciani zongoraversenyen második díjat, 1973-ban a Magyar Rádió Zongoraversenyén és 1977-ben a sydney-i Nemzetközi Zongoraversenyen (kamarazene kategóriában) egyaránt első díjat nyert. Tanulmányait 1974-ben fejezte be, azóta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít, illetve a Filharmónia szólistája volt. Európa számos városában fellépett, de eljutott az Egyesült Államokba, Ausztráliába, Dél-Afrikába, Latin-Amerikába, Koreába és Japánba is. Olyan karmesterekkel dolgozott, mint Ferencsik János, Fischer Ádám, Fischer Iván, Kocsis Zoltán, Lamberto Gardelli, Ligeti András, Giuseppe Patané, Peskó Zoltán, Jurij Szimonov és Antoni Wit. Koncertjei mellett rendszeresen tart mesterkurzusokat. Nemzetközi zongoraversenyek zsűritagjaként is foglalkoztatják. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora.

Prima
Angelica Leánykar, karnagy: Gráf Zsuzsanna
Angelica Leánykar, karnagy: Gráf Zsuzsanna
, kategóriában

Gráf Zsuzsanna diplomáit a Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte, zenetanár-karvezetői és zongora tanszakon. A Városmajori Gimnáziumban 25 éve zenetagozatot hozott létre, a gimnáziumnak azóta is szolfézs-, zeneelmélet és énektanára. Tanítványai közül több mint ezren választották a zenei pályát, közülük jeles operaénekesek, zeneszerzők, zenetörténészek és zenetanárok kerültek ki. Hatodik éve tanít a Zeneakadémián is, amellett külföldi zenei egyetemek állandó vendégprofesszora. 25 éve alapította meg az Angelica Leánykart (ugyancsak a Városmajori Gimnáziumban), mely kórussal 7 nemzetközi kórusverseny első helyezettje, számos különdíjjal. Nagy sikerrel szerepeltek az Egyesült Államokban, Japánban, Argentínában és Európa szinte minden országában, különféle fesztiválokon és hangversenyeken. Legfőbb feladatuknak tekintik a kortárs magyar zeneszerzők műveinek megismertetését és népszerűsítését határainkon innen és túl. Körülbelül 30 olyan kórusmű ősbemutatója fűződik a nevükhöz, melyeket a szerző kifejezetten az Angelica Leánykar számára komponált. Éneküket számtalan rádió- és tévéfelvétel, valamint 7 CD-lemez örökíti meg. Gráf Zsuzsanna karnagyot eddigi munkásságáért 3 Artisjus díjjal, Liszt Ferenc díjjal (2007) és Bartók-Pásztory díjjal (2013) ismerték el, kórusát, az Angelica Leánykart 2009-ben Magyar Örökség díjjal, 2013-ban pedig Junior Prima díjjal tüntették ki.

Prima Primissima
Sztevanovity Dusán
dalszövegíró, zenész, dramaturg
Sztevanovity Dusán dalszövegíró, zenész, dramaturg
, kategóriában

A szerb származású magyar dalszövegíró, dramaturg, zenész a magyar könnyűzene történetének egyik legismertebb és legelismertebb szövegírója. Több száz dal szövegét írta, nemcsak Zoránnak, hanem az LGT-nek, Presser Gábornak és másoknak is. A zenével való kapcsolata azonban messze túlmutat a szövegíráson: nevével nem egyszer találkozhatunk zeneszerzőként is, de dolgozott dramaturgként, szerkesztő-műsorvezetőként, forgatókönyvíróként a Magyar Televízió több zenés műsorában is. Több zenés darabhoz írt vagy fordított szöveget és rendezett komolyzenei tévéműsorokat is. Presser Gáborral egy nagy sikerű musicalt is írt A padlás címmel, melyet a Vígszínházban mutattak be 1988-ban. Kitüntetései között szerepel a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010), melyet a kimagasló művészi értéket képviselő dalszövegeiért kapott.

KÖZÖNSÉGDÍJ
Jászság Népi Együttes
Jászság Népi Együttes
, kategóriában

A Jászság Népi Együttes 1971-ben alakult és a magyar néptánc egyik legkiválóbb képviselője, évtizedek óta meghatározó szereplői a magyar néptáncművészetnek.  Az első igazi sikert 1977-ben érte el, miután megnyerte az országos televíziós KI MIT TUD versenyt. Céljuk a magyar paraszti tánc és zenei folklór még élő hagyományainak felkutatása, megőrzése, feldolgozása. Ezt a fontos nemzeti értéket igyekszik a Jászság Népi Együttes a legalaposabban elsajátítani és színpadra állítani. Kutatói és alkotói munkájuk mellett nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésre, melyet a Viganó Alapfokú Művészeti Iskola testesít meg. Művészeti munkájuk egyik legnagyobb elismeréseként megkapták az „Örökös Kiváló Együttes” címet. A Jászság Népi Együttes szervezi 1981 óta a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, és főrendezője 1991 óta a Csángó Fesztivál, Kisebbségek Folklór Fesztiváljának. Alkotó műhelyükben számos remek koreográfia, műsor készült, készül, amit díjaik, elismeréseik is mutatnak. A Bartók-díjas Jászság Népi Együttes 2012-ben megnyerte a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő néptánccsoport kategóriáját, 2013-ban pedig Csokonai Vitéz Mihály közösségi állami kitüntetésben részesült. Az együttes fontosnak tartja a magyar paraszti tánc és zenei folklór hagyományainak leghitelesebben történő megismertetését, mely Európában egyedülálló színes, gazdag kulturális értéket jelent.

Jubileumi Primissima díj

Nincs díjazott.