„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
Első kötete 1959-ben jelent meg Paradicsommadár címmel. Életművének négy könyve, Csillaganyám, csillagapám, ötven verseskötetét tartalmazza. Prózaíróként is kiemelkedő: kilenc esszékötete jelent meg, és ő a Vadmeggy, illetve három regény szerzője. Műfordítói munkásságának legszebb darabjai a Boldog látomások, a világ törzsi költészete, D. H. Lawrence Az érintés föltámadása és Baudelaire A Rossz virágai. 1976 és 1987 között a Kortárs versrovatvezetője, 1992 és 1995 között a Magyar Írószövetség elnöke volt. József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas, Balassi-emlékkarddal kitüntetett alkotó.
Az Alföld című folyóiratban mutatkozott be 1962-ben. Számtalan verseskötete jelent meg, köztük a Fabábu, Az éden íze, Az úrnő ezüst ujja, a Szélörvények vonulnak, a Jár nyomomban. A magyar gyermekirodalom egyik meghatározó alkotója. Gyermekkönyvei többek közt A holdnak háza van, A téli utak ördöge. Drámai művei, köztük A macskaprémkalapos hölgy, a Basarózsák és a gyermekeknek szóló Bolondmalom színpadon is jelentős sikert arattak. 1990 és 1993 között a Tekintet szerkesztője volt. Munkásságát a Babérkoszorú-díjjal is elismerték.
1985-ben látott napvilágot első műve, a Sátántangó. További fontosabb regényei: Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború, Az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó és a Seiobo járt odalent. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, s a regényeiből készült filmek is bejárták a világot. Egyike a legelismertebb magyar íróknak külföldön is. Munkásságát Németországban a Brücke Berlin-díjjal ismerték el. Az Amerikai Egyesült Államokban is óriási sikerrel szerepel. Itthon számos egyéb elismerés mellett Kossuth-díjjal tüntették ki.
187 művet rendezett 12 országban, 30 városban. Színház, film, opera és televízió rendezőként is jelentőset alkotott. Ismertebb rendezései: a Csárdáskirálynő, a Koldusopera, a Tartuffe, a Szent Johanna, A Sevillai Borbély, a Denevér, a Macbeth, Az Ember Tragédiája. Meghatározó televíziós sorozatok fűződnek nevéhez, köztük a Rózsa Sándor és a Liszt Ferenc. 1953 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Professzor Emeritus. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
A József Attila Színházban kezdte pályáját. 1982-ben szerződött a Vidám Színpadhoz, melynek 2001-ig vezetője, rendezője is volt. 2003 óta a Nemzeti Színház tagja. Láthattuk D’Artagnan, Napoleon, Peacock, II. Richárd, Seress Rezső, Henry Perkins, Willow atya, Willy Loman szerepében a színházban, valamint a Külvárosi legenda, a Házasságból elégséges, a Húsz óra című filmekben. A Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájáért a Legjobb férfialakítás díjával ismerték el Veveyben. A Linda című sorozat főszereplője volt. Az ő hangján szólalt meg Süsü, a sárkány. A Nemzet Színésze. Kossuth-díjas.
A tízezer nap című diplomafilmje 1967-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját. Azóta számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Filmjeit több mint 50 országban vetítették. Kiemelkedő művei: Ítélet, Nincs idő, Öngyilkosság, Hószakadás, A mérkőzés, Küldetés, Az utolsó szó jogán, Guernica, A másik ember… Legközelebbi alkotótársai: Csoóri Sándor, Sára Sándor, Nagy László, valamint Bessenyei Ferenc, Kozák András, Haumann Péter és Szilágyi Tibor. Kósa Ferenc a Magyar Mozgókép Mestere. Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas, Magyar Örökség-díjas, Hazám-díjas, Érdemes Művész.
Nincs díjazott.
Magyar nemzeti himnuszunk szoborba álmodója. Az egyházművészet megújításáért Magyar Örökség-díjat kapott. Alkotásaival kápolnák, templomok szakrális arculatát formálta meg. Monumentális kerámia domborművek, köztéri bronz szobrok, nagyszabású emlékművek fűződnek nevéhez Budapesttől Rómán át New Yorkig. Meghatott elismerés fogadta az Ima Magyarországért című nagyméretű alkotását, a Kitelepítettek drámai erejű emlékművét és az ’56-os áldozatok emlékére állított domborművét. Sokoldalúságára jellemző, hogy tanított, díjakat tervez, könyveket illusztrál.
A több mint négy évtizede Székesfehérváron alkotó képzőművész, Ujházi Péter munkáinak – legyenek azok festmények, dobozképek, kerámiák vagy kollázsok – egyik fő motívuma a mindennapi ember, aki megjelenhet egyedül vagy tömegesen, történelmi vagy mai környezetben, realisztikusan vagy látomásosan, de mindig ironikusan ábrázolva. Ujházi – egy jellegzetesen kelet-közép-európai szellemi áramlatnak – a groteszk látásmódnak egyik magyar képviselője. 1987-ben Munkácsy-, majd 2004-ben Érdemes Művész díjjal tüntették ki. Munkásságáról az idén egy közel kétezer alkotást bemutató kétkötetes album jelent meg.
A rádióújság rajzolótördelőjeként kezdte pályafutását, ahol tíz évet töltött. Majd 25 éven át a Ludas Matyi karikaturistájaként lett ismert. Több száz könyvillusztrációja jelent meg, többek között Arany János és Petőfi Sándor vidám költeményeihez készített rajzokat. Rajzfilmes munkái –köztük a Pom-Pom meséi, a Nagy Ho-Ho-Horgász, Gombóc Artúr, a tévétorna, és a Bontott csirke reklámfilm – hatalmas sikert arattak. Az utóbbi években kezdett táblaképeket festeni, melyből állandó kiállítás látható Vácon. Munkácsy-díjas, érdemes művész, Budapest Díszpolgára.
Nincs díjazott.
Kombinatorikával, számelmélettel, algoritmuselmélettel foglalkozik. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora. Párhuzamosan az amerikai Rutgers Egyetemen oktat. Bizonyította Erdős Pál és Turán Pál sejtését. E felfedezését Szemerédi-tételnek nevezték el. Nevéhez fűződik a regularitási lemma megalkotása is. Munkásságát több nemzetközileg rangos díj után 2012-ben a matematikai Nobel-díjként számon tartott Abel-díjjal is elismerték. Tagja a magyar, az amerikai és a norvég tudományos akadémiának.
A görög és római irodalmat, az antikvitás esztétikáját és az ókortudomány történetét kutatja. Professor emeritus. Az MTA ókortudományi tanszéki kutatócsoportjának tudományos munkatársa, főmunkatársa, az ELTE latin nyelv és irodalom tanszékének egyetemi tanára, tanszékvezetője, a Magyar Ókortudományi Társaság főtitkára, elnöke volt. Fontosabb munkái közül csak néhány: a Régi görög hétköznapok, a Színház és stadion, A görög énekmondók. 1993 és 2003 között az Acta Antiqua című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője volt. Nemzetközileg is elismert kutató. Széchenyi-, Bolyai, és Szent-Györgyi Albert-díjas.
1958 óta a Semmelweis Egyetem tudományos kutatója, 1980-tól kutató professzor, 1992-től vezeti a Semmelweis Egyetem Neuromorfológiai Kutatócsoportját és a Humán Agyminta Bankot. Számos agypályát irt le, munkatársaival megalapozta a neuroanatómia új ágát, a kémiai neuroanatómiát. Agyi mikrodisszekciós technikát vezetett be, melyet róla neveztek el. 8 könyv, 58 könyvfejezet, több mint 700 nemzetközi tudományos közlemény fűződik nevéhez, jelenleg Magyarország legtöbbet idézett kutatója. Tanítványai közül tizenketten lettek professzorok. Széchenyi-díjas. 1978-ban és 1997-ben Nobel-díjra jelölték.
Az iskola története az István Zenekar megalapításáig nyúlik vissza, melyet 58 éve egy kiváló muzsikus és elhivatott pedagógus, Záborszky József hozott létre az István Gimnázium tanulóiból. Ma 1500-an tanulnak zenét az intézményben, a zenekar pedig hivatásos együttesként Zuglói Filharmónia néven működik. A Záborszky Kálmán vezette Zenei Műhely pedagógiai alappillére a muzsikálás, a közösségépítés, a zenei oktatás és az előadó-művészet összefonódása. Az intézményben 13 különféle összetételű zenei közösség működik, amelyek az oktatás és kultúra példaértékű összhangját valósítják meg.
Liszt Ferenc, Weiner Leó, Richard Strauss zenéjét, valamint az osztrák-magyar operettek világát és a Zeneakadémia történetét kutatja. Közel ezer oldalas operakalauza eddig tíz nyelven látott napvilágot. A zenei ismeretterjesztés valamennyi ágát műveli. 1977 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2004 óta az intézmény rektora. Vezetése alatt integrálódott az egyetembe a Kodály Intézet, megalakult a népzenei tanszék, kibővült az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszere és támogatóinak köre. A Zeneakadémia uniós fejlesztési projektjének megálmodója és irányítója.
Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, majd osztályvezetője, valamint az ELTE TFK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője volt. Főbb munkái közül néhány: A szóhasadás, Anyanyelvünk játékai, Szaknyelvi kalauz, Anyanyelvi őrjárat. Mindmáig az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője, továbbá a Magyar Nyelvőr és több más lap szerkesztőbizottságának tagja. Nevét főleg számos nyelvészeti-nyelvművelő rádió- és tv-műsora – köztük a Vágó Istvánnal közös sorozat, az Álljunk meg egy szóra! – tette országosan ismertté. Munkásságát Magyar Örökség-díjjal is elismerték.
1966 és 1985 között az IPARTERV építésze. 1986 óta tanít a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol 18 évig tanszékvezető volt. 2002 és 2006 között az intézmény dékánja, ma professor emeritus. Több országos építészeti tervpályázat győztese. A Népligeti Buszpályaudvar a Táncművészeti Főiskola, a Műegyetem Q épülete, a Veszprémi Könyvtár és a Siemens Irodaház tervezője. Nevéhez fűződik a Szemétégetőmű és a Tüskecsarnok tervezése is. Könyvek, szakmai írások szerzője. 9 évig a Magyar Építőművészek Szövegségének főtitkára volt. Munkásságát Kossuth-, Ybl- és Pro Architektúra díjjal is elismerték.
1976 és 77 között a LAKÓTERV tervező építésze volt. 1977 óta tanít a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1992 óta a Rajzi és Formaismereti tanszék vezetője, 1995-2010 között az Építészkar idegen nyelvű képzésének dékán helyettese. Számos lakóépületet tervezett. Nevéhez fűződnek a kecskeméti SOS Gyermekfalu tervei, a Dunamenti Hőerőmű 10-11. blokk, a debreceni Kölcsey Központ és a miskolci Kemény Dénes Sportuszoda belsőépítészeti tervezése. Számos publikációja jelent meg a szaklapokban. 2001 óta a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének elnöke. Munkásságát Ybl Miklós-díjjal is elismerték.
Pályáját a VÁTI műemléki irodájában kezdte, 1997 óta önálló tervezőirodáját vezeti. 1987 óta oktat környezetépítészetet a Műegyetem Lakóépület-tervezési tanszékén. Utcák, terek, történeti városrészek és parkok tervezésével, szobrok környezetalakításával foglalkozik. Főbb munkái: a Nemzeti Színház parkja, a sárospataki várkert, Szeged belvárosa, a csákvári Esterházy, a hajósi érseki kastély kertjeinek újjáélesztése, a budapesti Szent István Bazilika környezete, a Holocaust Múzeum kertje. Dolgozott Pannonhalmán, Gödöllőn. Munkásságát Europa Nostra és Ybl Miklós-díjjal is elismerték.
Nincs díjazott.
A Duna Televízióban kezdte pályáját. 2001 óta a Magyar Televízióban többek között a Híradó, választási műsorok, a Nagy könyv, a Nap-kelte, a Ma Reggel műsorvezetője volt. Ma a közmédia három csatornáján négy műsort készít. Hetilapokban, magazinokban olvashatóak írásai, közéleti interjúi. Mesekönyv-sorozatot, interjúköteteket szerkesztett. Feleségével négy gyermeket nevelnek. Apa-kép-írás című népszerű tárcasorozata két könyvben jelent meg. Küldetésének tekinti, hogy felhívja a figyelmet a tudatosan megélt házasság, a családi értékek fontosságára. Pethő Tibor-emlékérem és Nívódíj birtokosa.
1973-tól a Magyar Rádió, 1978 és 2011 között a Magyar Televízió munkatársa volt. A 30 perc alatt a Föld körül című rádiós magazin alapító szerkesztője. Külpolitikai riportjai, dokumentumfilmjei tették ismertté. Közel 100 országból tudósított, Albániától Észak-Koreáig, Afganisztántól Vietnamig. Interjúalanyai között szerepelt Helmut Schmidt és Teréz Anya, Simon Peresz és Hamid Karzai. Főbb műsorai: Panoráma, Objektív, Úton, PoliTour. Több szakkönyve is megjelent. A Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda külpolitikai szerkesztője. Többek között Táncsics Mihály- és Pulitzer-emlékdíjjal is kitüntették.
Válogatott úszó, első osztályú vízilabdázó volt. Az 1976-os és 1992-es olimpiákról tudósított. A Csongrád Megyei Hírlap, a Pesti Műsor, az Esti Hírlap, a Népszava rovatvezetője, az általa alapított Pesti Hírlap, Színes Mai Lap és Napi Ász főszerkesztője, a Képes Sport, a Mai Nap lapigazgatója, a Szubjektív objektív, a Mai sport műsorvezetője volt. Korábban a Duna TV, ma az MTVA sportfőszerkesztője. Néhány könyve: Edda Művek Miskolc, Pege, Mai Visszhang. Nevéhez fűződik Az utolsó kettő…Grosics, Buzánszky című film. Kétszeres MOB Nívódíjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
1956 és 2000 között volt válogatott sakkozó. Mesteri címét 1955-ben szerezte, 1961-ben lett nemzetközi sakkmester. A hetvenes és a nyolcvanas években a világ tíz legjobb sakkjátékosának egyike volt, legsikeresebb éveiben, 1975 és 80 között a legjobb 5 között volt. 1958 és 1981 között kilencszer nyerte meg a magyar bajnokságot. 1964 és 1990 között nyolcszor volt világbajnokjelölt, 1977-ben és 1980-ban az elődöntőig jutott. Az 1978-as sakkolimpián Buenos Airesben aranyérmet szerzett. A Nemzet Sportolója. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetettje.
1965-ben lett a Ferencvárosi Torna Club tornásza. 1973 és 1980 között minden világversenyt megnyert. Kétszeres olimpiai bajnok. Lólengésben három világ- és három Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Pályafutása alatt 3 új elemet neveztek el róla, köztük a Magyar-vándort. Jelenleg a Magyar Torna Szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Akadémia és a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének birtokosa. 2012-ben Oklahomában beválasztották a torna halhatatlanjai közé.
A Dózsa, a Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club, a Vasas és az Orvosegyetemi SC színeiben szerepelt tőr- és párbajtőrözőként. Minden idők egyik legeredményesebb párbajtőrvívója. Négyszeres olimpiai bajnok. A vívó-világbajnokságokon 9 érmet – köztük 3 aranyérmet – nyert. 1980 és 1981 között a Magyar Vívószövetség főtitkára, 1981 és 1986 és 2005 és 2012 között a válogatott szövetségi kapitánya volt. Olaszországban a Pro Vercelli és az olasz válogatott vívóedzője volt. Nagy Tímea, Kulcsár Krisztián, Boczkó Gábor mestere. A Nemzet Sportolója. A MOB Olimpiai Érdemérem, NOB Érdemrend birtokosa.
1970-ben a TV Röpülj Páva népdalversenyén gitáros-énekes. A Sebő együttes alapító tagja, a Kalamajka együttes hegedűse. A táncházmozgalom egyik elindítója, első prímása. Népzenekutató, elkészítette az első zenekari monográfiát, a zenetudományok kandidátusa. Népzeneoktató több száz hazai és külföldi tanítvánnyal. Részt vett a népzeneoktatás megszervezésében, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára. Hanglemezek, TV műsorok és filmek szereplője, szerkesztője, zenei rendezője. Létrehozta a Táncház Archívumot. Gyula város díszpolgára, munkásságát Magyar Örökség díjjal is elismerték.
Az együttest 1954-ben alapította Novák Ferenc, a magyar néptáncművészet kiemelkedő egyénisége. Kétszáz tagú művészeti iskolájával a társulat mesterük, majd későbbi vezetőik Foltin Jolán és Neuwirth Annamária elképzeléseit megvalósítva a kezdetektől a néphagyományok tiszteletére, a néptánckincs korszerű, színpadi megjelenítésére neveli táncosait. Számos külföldi és hazai fesztivál díjazottjaiként valamennyien hisznek a folyamatos, magas színvonalú művészeti munkában, a mindenkori közösség megtartó erejében.
Az első magyar hegedűművész, aki Bach összes szólószonátáját egy koncerten előadta és Paganini 24 capricióját is eljátszotta. 1975-ben a Magyar Rádió Hegedűversenyén első díjat nyert. Fellépett Európa összes országában, valamint Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában és Afrikában. A Magyar Virtuózok Kamarazenekar alapítója, melynek szólistája, karmestere. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, ahol 1978 óta a különleges tehetségek osztályát vezeti. 20 szóló- és zenekari lemeze jelent meg. Liszt – és Kossuth-díjas, a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével kitüntetett művész.
A kórus – amelyet Gulyás György alapított 1955-ben – a kezdetekben a Zeneművészeti Szakiskola énekkaraként működött. Számos sikeres hazai és nemzetközi szereplést követően 1971-ben lett hivatásos együttes. Nem egy hazai és külföldi zeneszerző darabjának ősbemutatója fűződik nevéhez. Az együttes komoly diszkgráfiával büszkélkedhet. A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny házigazdája. Világhírű karmesterek sokasága vezényelte a kórust. Ma a Somogyi-Tóth Dániel által irányított Kodály Filharmónia Debrecen részeként működik, vezető karnagya 2009 óta Pad Zoltán. Munkásságát Magyar Örökség-díjjal is elismerték.
19 évesen – minden idők legfiatalabbjaként – lett a Magyar Állami Operaház magánénekese. Nemzetközi karrierje 20 éve Mannheimban az Éj királynője szerepével kezdődött, azóta fellépett a világ összes jelentős operaházában, a milánói Scala-tól a londoni Covent Gardenig, a Berlini Staatsopertől a New York-i Metropolitanig. Énekelt Placido Domingóval, Jose Carreras-szal. Művészi pályája mellett számos sporttal és tudatos életmóddal foglalkozó civil szervezet vezetője, aktivistája. Az Önkéntességi Nagyköveti cím birtokosa, nemzetközi Fair Play-díjas. Kossuth-díjas művész.
A József Attila Színházban kezdte pályáját. 1982-ben szerződött a Vidám Színpadhoz, melynek 2001-ig vezetője, rendezője is volt. 2003 óta a Nemzeti Színház tagja. Láthattuk D’Artagnan, Napoleon, Peacock, II. Richárd, Seress Rezső, Henry Perkins, Willow atya, Willy Loman szerepében a színházban, valamint a Külvárosi legenda, a Házasságból elégséges, a Húsz óra című filmekben. A Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájáért a Legjobb férfialakítás díjával ismerték el Veveyben. A Linda című sorozat főszereplője volt. Az ő hangján szólalt meg Süsü, a sárkány. A Nemzet Színésze. Kossuth-díjas.
Tagja volt a 25. Színháznak, a Várszínháznak és a kaposvári Csiky Gergely Színháznak. 1991-ben alapította meg a Merlin Színházat Budapesten, melynek 2003-ig vezetője is volt. 2008-ban a Weöres Sándor Színházat alapította meg Szombathelyen. 2003 és 2008 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Emlékezetes színpadi alakítást nyújtott Don Quijote, Sade márki, Szókratész, II. Richard, Willy Loman szerepeiben. Fassbinder, Goldoni, Móricz, Madách darabjait állította színpadra. Kiemelkedő sikert aratott József Attila verseinek tolmácsolásával. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán diplomázott. 1958-ban elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címmel. Számtalan klasszikus magyar film, köztük az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Szörnyek évadja, a Kék Duna keringő, az Isten hátrafelé megy, Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, és az Oda az igazság rendezője. Színházi rendezőként 1970-ben debütált a Fényes szelek című darabjával. 1988 óta címzetes egyetemi tanár. 1990 és 1992 között az amerikai Harvard Egyetemen tanított. Munkásságát a Cannes-i és a Velencei filmfesztiválokon többször elismerték. Kétszeres Kossuth-díjas művész.
1965-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd a Madách Színház, később a MAFILM társulatának tagja. 1985-től a Radnóti Színház színész-igazgatója. Fontosabb színházi szerepei: VI. Henrik, Tesmann, Antonius, Rosmer, Higgins, Az Ördög, Solness építőmester. Irodalmi esteket készített többek között Kosztolányi, Radnóti, Szép Ernő, Babits, Franz Kafka, Arany János és Márai műveiből. Számos magyar film főszereplője volt: Apa, Szerelmesfilm, Fényes szelek, Lila ákác, 141 perc, BUÉK, Eszterkönyv. Jászai díjas, érdemes művész, 2003-ban Kossuth díjat kapott.