„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„

Díjazottak magyar népművészet és közművelődés kategóriában

2019
Prima
Téka Alapítvány
közművelődést és szórványoktatást szervező civil szervezet
Téka Alapítvány közművelődést és szórványoktatást szervező civil szervezet

A Téka Alapítvány 1993-ban alakult Szamosújváron. A magyar népi kultúra értékeire alapozva kialakított közösség a mezőségi magyarság megmaradását szolgáló kulturális és oktatási intézményeket működtet.  26 év alatt Művelődési Központot, Szórványkollégiumot, közösségi központokat, tájházat, lovardát hozott létre. Az alapítvány több 100 gyereknek ad lehetőséget, hogy magyar nyelvű oktatásban vegyen részt. Ez a mezőségi szórványban csodának számít. Felépítették és létrehozták a régió legmodernebb magyar iskoláját, a Kemény Zsigmond Elméleti Líceumot. 26 év alatt a Téka nemcsak a Mezőség, hanem Erdély egyik legerősebb és legsokoldalúbb civil szervezete lett.

Prima
Fazekas Dinasztia
a nádudvari fekete kerámia mestere
Fazekas Dinasztia a nádudvari fekete kerámia mestere

A nádudvari fazekasság több évszázados múltra tekint vissza, amely 1714-től a Fazekas családban apáról fiúra öröklődik. A népművészet mestereinek feladata volt, hogy az ősi forma és motívum kincseket úgy átalakítsák, hogy azok a modern háztartások szerves részévé válhassanak. Munkásságuk darabjai, a minták, formák változó gazdagsága, mint mérföldkövek jelzik a népi agyagedény készítés megtett útját napjainkig. Hazai és nemzetközi kiállításokon ismertetik meg az érdeklődőket a fekete kerámia szépségeivel, a dinasztia munkásságával. Jelenleg 7 fazekas dolgozik a Fazekas családban. Magyarországon ehhez hasonló szakmai örökséggel máshol nem találkozunk.

Prima Primissima
Balogh Kálmán
cimbalomművész
Balogh Kálmán cimbalomművész

11 éves korában ismerkedett meg a cimbalommal. 1980-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd egyetemi szintű népi cimbalom tanár MA diplomáját 2013-ban szerezte. Szinte valamennyi magyar autentikus és feldolgozott népzenét játszó együttessel muzsikált, és rendszeresen koncertezik. A világ számos pontján fellép, a népzenei produkciókon kívül szimfonikus és dzsessz-zenekarokkal, valamint kortárs zenei együttesekkel is fellép. Pályafutásának évtizedei alatt több saját zenekart alapított, illetve a kiemelkedően gazdag előadóművészi pályája mellett nagy gondot fordít az oktatásra is. Tanít középfokon zeneművészeti szakgimnáziumokban, és alakulása óta a Zeneakadémia Népzene Tanszékén.

2018
Prima
Vujicsics Együttes
Vujicsics Együttes

A délszláv népzenét játszó, 45 éve alakult Vujicsics Együttes, a magyarországi táncházmozgalom meghatározó szakmai műhelye. Példaértékű munkásságukkal teljesítik ki a Kárpát-medence népeinek egymást gazdagító népművészetét, s e közös kincs hazai és határainkon túli felmutatását. A zenekar tagjai aktívak az ismeretterjesztés, a népzenekutatás és a zenepedagógia terén is, közülük négyen a Zeneakadémia tanárai. 2014-ben a Kárpát-medencei délszláv népzenei tradíciót közkinccsé formáló, egyedi hangzásvilágot kiérlelő művészi pályafutásuk, a zenei örökség áthagyományozása érdekében végzett tevékenységük elismeréseként vehették át a Kossuth-díjat.

Prima
Kiss János
balettművész
Kiss János balettművész

1979-ben balettművészként végzett az Állami Balettintézetben. Ugyan ebben az évben a Győri Balett egyik alapító tagja volt, majd vezető magántáncosa lett.  Markó Iván műveinek szinte minden főszerepét eltáncolta. 1987-től a Győri Balett Gombos Iskola balett-tagozatán tanít, 1991 óta a társulat igazgatója. 2000-2001 között a Magyar Táncművészek Szövetségének társelnöke, 2001-2007 között elnöke volt. 1993-tól különböző tisztségeket tölt be a Nemzeti Kulturális Alapnál (kollégiumi tag, elnök, bizottsági tag). A közönséget nem kiszolgálni, hanem szolgálni kell – vallja a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész.

Prima Primissima
Kallós Zoltán Alapítvány – Válaszút
Kallós Zoltán Alapítvány – Válaszút

1992-ben hozta létre az alapítványt Kallós Zoltán, Kossuth-díjas népzenekutató. A szervezet a Mezőség és a Kisszamosháti régió oktatási, kulturális, szociális életében jelentős szerepet tölt be. Felállása óta rendkívül fontos értékőrző, a hagyományos magyar kultúra alapjaira épülő tevékenységeket indított el oktatási, gyűjteményi, tudományos területeken, ezzel a mezőségi magyar szórványtelepülések központjává tette Válaszutat, és Erdély egyik kiemelkedő kulturális bástyájává vált. A Szórványoktatási Központok, a Népművészeti Központ, a kézműves ház, a Felsőtöki Tangazdaság évente több ezer embert vonzanak a településre.

2017
Prima
folkMAGazin
népművészeti folyóirat
folkMAGazin népművészeti folyóirat

1994 óta a népművészet iránt érdeklődők kedvelt folyóirata, amelyet egy szakmai társadalmi szervezet, a Táncház Alapítvány ad ki. A folkMAGazin kéthavonta – s évente egy-egy tematikus különszámmal – jelentkezik. A lap fő célja az egyetemes magyarság, valamint a magyarországi etnikumok élő népművészeti értékeinek, tudományos eredményeinek megjelenítése, mindez gazdag grafikai és fotóanyaggal, valamint irodalmi alkotásokkal kiegészítve. Tudósításaiban, riportjaiban sokoldalúan, alkalmanként kritikai jelleggel foglalkozik a táncházmozgalommal, a néptáncművészettel, a folkzene különböző irányzataival (autentikus népzene, etnojazz, world music) és a tárgyalkotó népművészettel.

Prima
Erdélyi Tibor
táncművész, koreográfus, népi szobrász
Erdélyi Tibor táncművész, koreográfus, népi szobrász

1952-1978 a Magyar Állami Népi Együttes táncosa, szólistája. 2006-tól örökös tagja. Kisbojtár és a Hajnalodik táncjáték főszereplője, az Ecseri lakodalmas násznagya, a Négy erdélyi karaktertáncosa, a Derecskei verbunk szólistája. 50 ország, 2500 előadás. Erkel díjas művészeti vezetőként neves néptáncegyütteseknél (Vadrózsák, Tisza, Duna stb.) 130 koreográfiát készített. A Zalai Kamaratánc-fesztiválon a Verbunk műve elnyerte a nagydíjat. Rendezett 3 cigány néptánc fesztivált, zsűrizett, dolgozott operában, színházban és nagy lélekszámot megmozgató táncművek koreográfusaként, (Cantus Hungaricus), társkoreográfusaként. (Magyar menyegző) Népművészet mestereként, több mint 100 zsűrizett és díjazott művet alkotott. Kiállítások, filmek, emlékművek és 3 könyv emlékezik róluk. 33 éven át, közel 5 ezer főt tanított Ausztráliában, Japánban magyar és nemzetiségi néptáncokra, ahol múzeumot alapítottak tiszteletére. Érdemes Művész, munkásságáról több film és állami díj is megemlékezik.

Prima Primissima
Dr. Bálint György
kertészmérnök
Dr. Bálint György kertészmérnök

1941-ben a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián kertészmérnöki oklevelet, majd a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett. 1949-től agrártankönyveket írt és szerkesztett, majd a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott, majd a Mányi Állami Gazdaság főagronómusaként dolgozott. 1967-től a Kertészet és Szőlészet című hetilap főszerkesztője. Ezzel egy időben szerkesztette a Kertgazdaságot, a Kertbarát Magazint és a Kerti Kalendáriumot. 1981-2009 a Magyar Televízió Ablak című magazinműsorának állandó munkatársa. Televíziós szerepvállalása óta „Bálint gazdaként” emlegetik. Az ország kedvence újságokban és az interneten napjainkban is népszerűsíti a kertészkedést. Unokája segítségével Facebook-oldalára naponta több poszt is kikerül.

2016
Prima
Szokolay Dongó Balázs
népi hangszeres szólista
Szokolay Dongó Balázs népi hangszeres szólista

Népzenész, népi hangszeres szólista. Népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt magyar, román, szerb, horvát, szlovák és cigány kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek.1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere elismerő cím birtokosa. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 1990–től több élvonalbeli zenekarban játszott, a teljesség igénye nélkül: Békés Banda, Vasmalom, Csík zenekar, Etnofon Zenei Társulás, Sebestyén Márta, Palya Bea, Novák Péter együttesei. Legújabb munkáiban a népi hangszereket klasszikus zenei környezetben szólaltatja meg, hite szerint, kodályi utasításra, a Magyar Rádió Énekkarával, Szokolay Balázs zongoraművésszel, és a Szent Efrém Férfikarral.

Prima
Maczkó Mária
népdalénekes
Maczkó Mária népdalénekes

eMeRTon-, Magyar Örökség-, KÓTA Tanári-díjas népdalénekes. 1982-ben a Debreceni Zeneművészeti Konzervatóriumban végzett magánének szakon. Ezután hazatért Turára, mint a művelődési ház művészeti munkatársa. 1983-ban megnyerte a Pest megyei népdalversenyt, ugyanebben az évben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet. 1986-tól tíz éven át a Magyar Állami Népi Együttes szólóénekese volt. Évekig a Vasárnapi Újság hangjaként is felcsendült a Magyar Rádióban. A fehér foltnak számító Galga mentén elkezdte a népdalok gyűjtését, amelyből 1990-ben Rónai Lajossal könyvet jelentetett meg “Rózsát ültettem a gyalogútra” címmel. Közben óvodás-gyermekjátékkört és népdalkört vezetett Domonyban, tanított az aszódi népzenei műhelyben, táborokban, hat éven át a Kartali Asszonykórus, tíz éven át a Turai Énekmondók művészeti vezetője volt, mindig kiváló minősítéseket szerezve velük. Számtalan zenekarral dolgozott együtt, melyekkel több hangzóanyaguk is megjelent: a Tarisnyás népzenekarral énekelt Bagon, a Gajdos népzenei együttessel Egerben, duóban bejárta az országot Széles András citeraművésszel, Szabó András versmondó előadóművésszel. Életútjáról Lőrincz Sándornak vallott portrékönyvében. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének népi ének tanára. Népdalokból és főként egyházi népénekekből összeállított műsoraival koncertezik, jótékonysági esteken hirdeti kincset érő nemzeti örökségünket.

Prima Primissima
Mikulás Ferenc
stúdióvezető, producer, fesztiváligazgató
Mikulás Ferenc stúdióvezető, producer, fesztiváligazgató

1971-ben Mikulás Ferencet az akkor újonnan alapított Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetőjévé nevezték ki. Országjáró körúton gyűjtött össze egy csapatot, hogy legyenek grafikai tervezők, animátorok, operatőrök, vágók saját filmjeik és a budapesti Pannónia Filmstúdióban megálmodott rajzfilmek valóra váltásához. 1975-ben készítik el külföldi megrendelésre az Egér a Marson című első önálló rajzfilmsorozatot. Idővel a legkitűnőbb rajzolókat, rendezőket és „társművészeket” vonzó vállalat annyira sikeres lett, hogy munkatársainak megérte saját vállalkozásként – az önkormányzattal összefogva – működtetni. Így jött létre a Kecskemétfilm Kft. 1993-ban. Az általa kezdeményezett Magyar népmesék, Mondák a magyar történelemből, Mesék Mátyás királyról sorozatokon generációk nőttek fel. De itt készültek a Vízipók-csodapók epizódjai, valamint Arany János, Kormos István, Weöres Sándor, Lázár Ervin, Kányádi Sándor, Örkény István, Hunyady Sándor és más magyar írók műveiből készült animációs filmek is. A Mikulás Ferenc által 46 éve vezetett stúdióban készült filmek és rendezőik több mint 80 jelentős nemzetközi fesztiválon kaptak díjat. A kecskeméti alkotásokat a világ számos országában ismerik Japántól Kanadáig, Ausztráliától Finnországig. Mikulás Ferenc 1995-tól a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója. A fesztivált a világ 10 legjobb animációs fesztiválja között tartják számon. Több nemzetközi animációs filmfesztivál zsűrijének volt tagja (többek között: Szöul, Stuttgart, Hirosima, Lisszabon, Peking, Ankara, Pozsony). Mikulás Ferenc a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, a Balázs Béla-díj, a Magyar Örökség-díj, a Raoul Wallenberg-díj kitüntetettje, Bács-Kiskun Megye Prima-díjasa, Kecskemét díszpolgára.

2015
Prima
Levente Péter – Döbrentey Ildikó
közösségalkotó társak
Levente Péter – Döbrentey Ildikó közösségalkotó társak

Levente Péter feleségével és alkotótársával, Döbrentey Ildikóval több mint négy évtizede szolgálja magyarul értő közönségét, mindig úgy nyújtva szórakozást, hogy közben „a gyermekek és az értük felelős felnőttek lélekben és szellemben növelődjenek”. A mese titkát Döbrentey Ildikó osztja meg a publikummal feszült figyelem, halk derű, és sokatmondó csendek harmóniája közepette. Negyvennyolc éve ő a színházi, televíziós, rádiós, vándorszínházi, gyermekújságos műfajteremtő alkotások megálmodó-kitaláló szerkesztője, írója, költője, festője, az együttműködő művészek múzsája. Ifjakat és felnőtteket inspirál a páros élet és a gyermeknövelés művészetére. A játék titkát Levente Péter a közönséggel együtt deríti fel ötvenhárom évad óta, nem csak lelki-szellemi összhangban, hanem a személyes, fizikai részvételt is felajánlva, öt féle médiumban, a legkülönbözőbb szóló és csoportos szerepek formájában. Az alkotóművészek menedzsere, játszó-, és rendezőtársa. Magatartáskultúra kutatóként harminc éve tanulva tanít óvodást, egyetemistát, érett felnőttségre törekvő embereket.

Prima
Csoóri Sándor (Ifjú)
népzenész, zenetanár
Csoóri Sándor (Ifjú) népzenész, zenetanár

A hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója.1973-ban alapító tagja a Muzsikás együttesnek, amiben 23 évig zenélt itthon és külföldön. 1977 és 2002 között az Óbudai Népzenei Iskola tanára, ahol népi hegedűt, brácsát, és az országban elsőként tekerőlantot és magyar dudát tanított. A duda gyakorlati feltámasztásában vitathatatlan a szerepe. A hangszer méreteinek és sípjának újításával összehangolhatóvá tette a dudákat, így kezdeményezésére létrejöhetett 1989-ben a Magyar Dudazenekar. 2000-ben Jézus születése címmel folk operát írt, valamint megjelentette a zenetanításról szóló, Varázsjelek című könyvét. Ezt követte 2004-ben pentaton népdalaink rendszerezett gyűjteménye, amit Zeneszavak címmel jelentetett meg. 2012-től két fiával az Ádám István Emlékzenekarban viszi tovább a hagyományőrző zenélést.

Prima Primissima
Fonó Budai Zeneház
Fonó Budai Zeneház

Az 1995-ben Lukács József magánalapításában megnyílt Fonó Budai Zeneház az elmúlt 20 év alatt mindvégig megőrizte eredeti küldetését: a közös gyökereinkből táplálkozó magyar és határon túli népzenének és néptáncnak, emellett az (etno)jazz és világzenei irányzatoknak nyújt állandó bemutatkozási lehetőséget a hagyományok és az értékteremtés mentén. Egyszerre koncert- és próbahelyszín, több rendszeres táncház otthona, valamint lemezkiadó és fesztiválok – köztük a Budapest Folk Fest és a Héttorony Fesztivál – szervezője. Táncházaikat rendszeresen több százan látogatják. Fennállásuk két évtizedében vendégül látták a Kárpát-medence összes adatközlőjét a Rábaköztől Moldváig. Itt zajlott az elmúlt időszak legnagyobb – Európában egyedülálló – népzenei gyűjtése, az Utolsó Óra, a Hagyományok Házával közösen, amelyből a zeneház 50 lemezből álló sorozatot adott ki. 1997 és 2001 között majd 2014-ben közel másfélezer órányi népzenét rögzítettek a Fonó stúdiójában a magyar nyelvterület minden részéről. Az alapítás óta több mint 200 lemezt jelentettek meg. 2013 óta minden évben szerepelnek a Womex Top Label listáján a világ legjobb 20 világzenei kiadója között, egyetlen magyarként.

2014
Prima
Jászság Népi Együttes
Jászság Népi Együttes

A Jászság Népi Együttes 1971-ben alakult és a magyar néptánc egyik legkiválóbb képviselője, évtizedek óta meghatározó szereplői a magyar néptáncművészetnek.  Az első igazi sikert 1977-ben érte el, miután megnyerte az országos televíziós KI MIT TUD versenyt. Céljuk a magyar paraszti tánc és zenei folklór még élő hagyományainak felkutatása, megőrzése, feldolgozása. Ezt a fontos nemzeti értéket igyekszik a Jászság Népi Együttes a legalaposabban elsajátítani és színpadra állítani. Kutatói és alkotói munkájuk mellett nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésre, melyet a Viganó Alapfokú Művészeti Iskola testesít meg. Művészeti munkájuk egyik legnagyobb elismeréseként megkapták az „Örökös Kiváló Együttes” címet. A Jászság Népi Együttes szervezi 1981 óta a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, és főrendezője 1991 óta a Csángó Fesztivál, Kisebbségek Folklór Fesztiváljának. Alkotó műhelyükben számos remek koreográfia, műsor készült, készül, amit díjaik, elismeréseik is mutatnak. A Bartók-díjas Jászság Népi Együttes 2012-ben megnyerte a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő néptánccsoport kategóriáját, 2013-ban pedig Csokonai Vitéz Mihály közösségi állami kitüntetésben részesült. Az együttes fontosnak tartja a magyar paraszti tánc és zenei folklór hagyományainak leghitelesebben történő megismertetését, mely Európában egyedülálló színes, gazdag kulturális értéket jelent.

Prima
Hagyományok Háza
Hagyományok Háza

A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény, melyet a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere 2001. január elsején alapított. A Hagyományok Háza szolgáltatóközpont három nagy egysége, a Magyar Állami Népi Együttes, a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, valamint a Népművészeti Módszertani Műhely eltérő eszközökkel, de egyazon céllal és elkötelezettséggel várja a népi kultúra, a hagyomány iránt érdeklődő nagyközönséget és a szakmabelieket, akik útmutatásért, vagy segítségért keresik fel intézményüket. Gyermekeknek és felnőtteknek szervezett programjai mellett elévülhetetlen érdemeket szerzett a folklór dokumentálásában és a népművészeti műhelymunkában: képzéseken, konferenciákon, kiadványokkal, bemutatókkal őrzik a népi kultúrát.

Prima Primissima
Dr. Sárosi Bálint
népzenekutató
Dr. Sárosi Bálint népzenekutató

Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora. Sárosi Bálint kiemelkedő személyisége a népzenekutatásnak: azt az ideális, manapság ritka típust személyesíti meg, amelyik sokoldalúan művelt, ugyanakkor a gyakorlatban is otthonos: valamennyi népi hangszer ismerője, tudója, előadója. Az első volt, aki Magyarországon tudományos elmélyedéssel tanulmányozta a teljes magyar írástalan hagyományos zenét, beleértve az ún. cigányzenét és a cigányzenészek szerepét is, és foglalta össze több kötetben az elért tudományos eredményeket. Emellett az Innsbrucki illetve a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora is volt. Több kitüntetést kapott, többek között a Munka Érdemrend Aranyfokozatát, a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét és az Elnöki Aranyérmet is.

2013
Prima
Kiss Ferenc
népzenész, zeneszerző
Kiss Ferenc népzenész, zeneszerző

Invenciózus muzsikus, a legendás Vízöntő és Kolinda együttesek meghatározó személyisége volt. Az Etnofon Kiadó alapítója, mely hiánypótló tevékenységével fontos közművelődési szerepet tölt be: a nemzetiségek és a határon túli magyar kisebbségek megismételhetetlen, archív felvételeit teszi közzé.
Számos animációs- és mozifilmhez, színházi előadáshoz és kortárs táncszínházi koreográfiához komponált zenét. A parasztzene, a tradicionális előadásmódok, játék- és díszítéstechnikák alapos ismerete és egyedi, újszerű hangzások keresése jellemzik munkáit. Gyermekeknek szóló interaktív előadásai is a népi műveltség időtálló elemeire épülnek.

Prima
Dr. Hoppál Mihály
néprajzkutató
Dr. Hoppál Mihály néprajzkutató

A népi gyógyászat, a népi hiedelemvilág, az etnikus hagyományok kutatása határozta meg pályája kezdetén munkásságát. Az elmúlt évtizedek során azonban a sámánizmus lett legfőbb kutatási területe, amelynek jó ideje nemzetközi szaktekintélye. 1967 óta dolgozik az MTA Néprajzi Kutatóintézetében, ahol megalapította a népi gyógyítási archívumot és a nemzetközi hírű sámánarchívumot. 2006 óta akadémiai doktor. A sámánizmus hagyományait Szibériában, Dél-Koreában és Kínában kutatta. Könyvei magyarul, németül, japánul, kínaiul, angolul és finnül jelentek meg, számos sorozat és folyóirat alapítója és szerkesztője, néprajzi filmek készítője.

Prima Primissima
Petrás Mária
népdalénekes, keramikus
Petrás Mária népdalénekes, keramikus

A moldvai csángó származású művész kezdetben grafikusnak tanult, majd Magyarországra érkezése után a Magyar Iparművészeti Főiskolán kerámia szakon végzett. Elsősorban figurális kerámiával és üvegplasztikával foglalkozik, de grafikákat és táblaképeket is készít. Biblikus témájú domborműveiben, szobraiban a csángó falvak imái és énekei öltenek testet. Jellegzetesen felismerhető munkái hitet, szeretet és erőt sugároznak, akárcsak alkotójuk. Dalai által pedig a csángóföld népdalvilágába nyerhetünk bepillantást. Köztéri munkái az ország több pontján láthatók, és rendszeresen szerepelnek külföldi kiállítótermekben is.

2012
Prima
Szerelmes Földrajz
ismeretterjesztő filmsorozat
Szerelmes Földrajz ismeretterjesztő filmsorozat

Prima
Halmos Béla
táncházzenész
Halmos Béla táncházzenész

1970-ben a TV Röpülj Páva népdalversenyén gitáros-énekes. A Sebő együttes alapító tagja, a Kalamajka együttes hegedűse. A táncházmozgalom egyik elindítója, első prímása. Népzenekutató, elkészítette az első zenekari monográfiát, a zenetudományok kandidátusa. Népzeneoktató több száz hazai és külföldi tanítvánnyal. Részt vett a népzeneoktatás megszervezésében, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára. Hanglemezek, TV műsorok és filmek szereplője, szerkesztője, zenei rendezője. Létrehozta a Táncház Archívumot. Gyula város díszpolgára, munkásságát Magyar Örökség díjjal is elismerték.

Prima Primissima
Bihari János Táncegyüttes
Bihari János Táncegyüttes

Az együttest 1954-ben alapította Novák Ferenc, a magyar néptáncművészet kiemelkedő egyénisége. Kétszáz tagú művészeti iskolájával a társulat mesterük, majd későbbi vezetőik Foltin Jolán és Neuwirth Annamária elképzeléseit megvalósítva a kezdetektől a néphagyományok tiszteletére, a néptánckincs korszerű, színpadi megjelenítésére neveli táncosait. Számos külföldi és hazai fesztivál díjazottjaiként valamennyien hisznek a folyamatos, magas színvonalú művészeti munkában, a mindenkori közösség megtartó erejében.

2011
Prima
Mága Zoltán
hegedűművész
Mága Zoltán hegedűművész

Királyok hegedűse: virtuozitásával hercegeket, közjogi méltóságokat, hollywoodi sztárokat bűvölt el. 2011-ben Őszentsége, XVI. Benedek pápa meghívására a Vatikánban játszott. Zenéje egyedien ötvözi a komoly, a nép, a könnyű és a cigány zenét. A nemzetközileg is elismert Budapesti Újévi Koncert megálmodója, házigazdája. Nevéhez fűződik a hazánkban és határainkon túl élő rászorulók megsegítését szolgáló 100 templomi koncertsorozat. Jótékonysági tevékenységéért Máltai Lovaggá avatták. A Budapestért díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének tulajdonosa.

Prima
Borbély Jolán
néprajzkutató
Borbély Jolán néprajzkutató

A Népművészeti Intézet munkatársaként, néptánckutatóként kezdte szakmai munkáját 1955-ben. A határon túli magyar néptánc és tárgyi kultúrát kutatja Erdélyben, Szlovákiában és a Vajdaságban. 1972-től a kézműves szakterületet irányította a Népművelési Intézetben. Nevéhez kötődik az Élő Népművészet országos népművészeti kiállítás elindítása. A kezdetektől részt vett a táncházmozgalom szellemiségének kialakításában, s folyamatosan segíti a hagyományőrző mozgalmat. Több szakmai testület vezetőségi tagja, számtalan tanulmány szerzője. Munkásságát Bessenyei György-díjjal is elismerték.

Prima Primissima
Honvéd Együttes
Honvéd Együttes

Az 1949-ben alakult együttes több tagozatú művészeti intézmény, amelyet a Táncszínház, a Férfikar, a alkot. Számtalan híressé lett művész pályája innen indult és ide kötődik ma is. Az Hegedős együttes és a kisHamlet műhely egyedülálló művészi közösség páratlan műfaji sokszínűségével látványos produkciókat kínál a hazai és külföldi közönségnek. A saját színházépülettel nem rendelkező, 140 tagú társulat az elmúlt évtizedekben mintegy 26 ezer előadást tartott, s csaknem 53 országban, 400 alkalommal vendégszerepelt. A társulat érdemeit a Magyar Művészetért és a Magyar Örökség Díjjal ismerték el.

2010
Prima
Nyírség Táncegyüttes
Nyírség Táncegyüttes

Az ország egyik legjelentősebb amatőr tánccsoportja Európán kívül Amerikában, Afrikában és Ázsiában is fellépett már. 1974 óta működik Nyíregyházán. Az elmúlt évtizedekben kifejlesztette a ma már „Nyírség Műhely” néven emlegetett pedagógiai rendszert s kialakította a több együttesből álló művészeti csoportját, mely nem csak kitűnő táncosokból, de kiváló oktatógárdából is áll. Az együttes célja a néphagyományok őrzése, újraalkotása színpadi munkája révén is. A formáció sikeres szereplője az országos szintű rendezvényeknek és szakmai bemutatóknak, versenyeknek, többszörös KI MIT TUD? – győztes. A táncegyüttes Megyei Príma Díjas.

Prima
Baán László
a Szépművészeti Múzeum főigazgatója
Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója

A Közgazdaságtudományi Egyetemen és az ELTE filozófia szakán szerzett diplomát. A Társadalomtudományi Intézet tudományos munkatársaként dolgozott, szemináriumokat vezetett különböző felsőoktatási intézményekben politikatudományi és kultúra-gazdaságtani témákban. 1998-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának gazdasági helyettes államtitkára, 2000-től közigazgatási államtitkára volt. 2004 óta vezeti a Szépművészeti  Múzeumot, mely mára a világ ötven leglátogatottabb múzeuma közé került. A világ legjelentősebb kiállítóhelyeinek vezetőit tömörítő BIZOT csoport tagja.

Prima Primissima
Csík Zenekar
Csík Zenekar

A Magyarországon immár 22 éve működő Csík Zenekar a magyar népzene hiteles tolmácsolója. Az utóbbi néhány évben olyan zenei utat választottak, amely lehetőséget ad arra, hogy minél több embernek adjon a népzene váratlan, de kellemes élményt. Bátran mondhatjuk, hogy a népzene és a könnyű műfajok – eddig soha nem alkalmazott – igazán érdekes és sikeres ötvözését egy új műfaj megteremtésével hozták létre.  Számtalan lemezük jelent meg, legutóbb, 2010-ben a Szívest Örömest című CD és DVD kiadványuk látott napvilágot.  Az együttes Magyar Örökség-Díjas, vezetőjét Csík Jánost a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki.

2009
Prima
Palya Bea
énekes
Palya Bea énekes

A Magyar Kultúra Követe, Esélyegyenlőségi Nagykövet. Magyar, cigány, bolgár és más zenékkel foglalkozik, dalokat ír, játszik improvizációs zenéket. A Folkestra, Zurgó együttesek alapító tagja. Első szólólemeze az Ágról-ágra, majd az Álom-álom, kitalálom következett. Weöres Sándor Psyché című versciklusát Gryllus Samuval írták zenévé. A Fonogram-díjas Adieu les complexes háromszoros platinalemez, Európa húsz legjobb világzenei albuma közé került. Új, Egyszálének című albumán egyedül énekel, dalírói munkája itt nagy hangsúlyt kap. 2009-ben a Carnegie Hall-ban adott teltházas koncertet.

Prima
Foltin Jolán
koreográfus-rendező, táncpedagógus
Foltin Jolán koreográfus-rendező, táncpedagógus

1959-től a Bihari János Táncegyüttes táncosa, koreográfusa, később pedig vezetője. A magyar gyermektánc oktatás és művészeti nevelés megújítója, alapítója és tíz éven át elnöke az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületnek. 1972-ben egyik kezdeményezője és szervezője a később mozgalommá váló első magyar táncháznak. Nagyobb lélegzetű koreográfiái a Honvéd Táncszínháznál születtek: Asszonyok könyve, Harangok, Lagzi, Ki népei vagytok?, és a Tánczmester. Munkásságát sok más kitüntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.

Prima Primissima
Nemzeti Táncszínház
Nemzeti Táncszínház

A Budai Várnegyed impozáns környezetében található Nemzeti Táncszínház 2001 óta a magyar táncművészet otthona. Egy befogadó színház, ahol a hivatásos magyar táncművészet teljes spektruma megtalálható a néptánctól a klasszikus balettig, a kortárs táncszínháztól a flamencóig. A Nemzeti Táncszínház támogatásával inspirálja az alkotókat új művek létrehozására, amelyek tovább bővítik a stílusgazdag repertoárt gyermek-, ifjúsági és felnőtt előadásokkal. A színház nagy hangsúlyt fektet nemzetközi kapcsolatainak bővítésére, fesztiválok szervezésével, látogatásával és külföldi produkciók bemutatásával.

2008
Prima
Óbudai Népzenei Iskola
Óbudai Népzenei Iskola

Prima
Kemény Henrik
Kemény Henrik

Prima Primissima
Muzsikás Együttes
Muzsikás Együttes

2007
Prima
Magyar Állami Népi Együttes
Magyar Állami Népi Együttes

Prima
Andrásfalvy Bertalan
Andrásfalvy Bertalan

Prima Primissima
Jankovics Marcell
Jankovics Marcell

2006
Prima
Márta István
Zeneszerző, rendező
Márta István Zeneszerző, rendező

Prima
Kobzos Kiss Tamás
Előadóművész, ének-zene/népzene tanár
Kobzos Kiss Tamás Előadóművész, ének-zene/népzene tanár

Prima Primissima
Csillagszemű Gyermek Táncegyüttes
Tímár Böske, az együttes vezetője
Csillagszemű Gyermek Táncegyüttes Tímár Böske, az együttes vezetője

2005
Prima
Erdélyi Zsuzsanna
Néprajzkutató
Erdélyi Zsuzsanna Néprajzkutató

Prima
Berecz András
Ének- és mesemondó
Berecz András Ének- és mesemondó

Prima Primissima
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Cseri Miklós főigazgató
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Cseri Miklós főigazgató

2004
Prima
Padisák Mihály
Népművelő, író, szerkesztő
Padisák Mihály Népművelő, író, szerkesztő

Prima
Bene István
Kovács, népi iparművész
Bene István Kovács, népi iparművész

Prima Primissima
Kaláka együttes
Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője
Kaláka együttes Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője

2003
Prima
Sebő Ferenc
Népzenekutató, eladóművész, építészmérnök
Sebő Ferenc Népzenekutató, eladóművész, építészmérnök

Prima
Novák Ferenc
Koreográfus, színházi rendező
Novák Ferenc Koreográfus, színházi rendező

Prima Primissima
Sebestyén Márta
Népdalénekes, hivatásos előadóművész
Sebestyén Márta Népdalénekes, hivatásos előadóművész