„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
A vegyészmérnök a kémcsöveket tollra cserélte. Első novellája megjelenése után a százhalombattai Olajfinomítóból újságírónak ment a csepeli Papírgyár üzemi lapjához. A kilencvenes évek elején a KORTÁRS irodalmi lap prózarovatát szerkesztette, 1991-től szabadfoglalkozású író. Művészetében meghatározó a gyerekkor, az ötvenes-hatvanas évek politikai világa, a kamaszkor útkeresése és a társadalmi problémák. Történeteiben jelen vannak a társadalom leszakadt rétegei is, az utcán élők, a hajléktalanok. Történetei jellemzően szociográfikusak.
Negyven kötete között szatirikus regénytrilógiája szól a Rákosi és a Kádár korszakról, amely még a rendszerváltoztatás előtt majdnem százezer példányban jelent meg. Pompeji pusztulásáról szóló regényét 11 ezer archeológiai adat alapján írta meg.
Monográfiája szól Karinthyről, Chaplinről, Tatiról, Mikszáthról, a filmburleszkről, a francia és a magyar filmvígjátékról. Irodalomtörténeti korszak monográfiát írt a középkori irodalmi és képzőművészeti humorról többek közt és az ősember művészetéről. Történelmi tárgyú vitacikket és pamfletet jelentetett meg könyvalakban.A Magyar Hírmondó művelődéstörténeti sorozata több mint félszáz kötetből áll. József Attila, Arany János és Alternativ Kossuth-díjat kapott.
Tizenöt könyv gyerekeknek, tizenöt felnőtteknek, huszonöt kötet műfordítás, vers, próza, dráma vegyest. Tizenhét évig tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen francia irodalmat és Kreatív Írást. Milyenek a magyarok? című humoros kötete több mint 15.000 példányban fogyott el. A József Attila-, Déry Tibor-, Illyés Gyula-díjas író-költő szövegeit a Kaláka, Lovasi András, Malek Andrea és mások éneklik. Tévéműsorok műsorvezetője, műveit tizenöt nyelvre fordították le, sokat szerepel külföldön, évi kilencven-száz alkalommal lép fel határokon belül. Zsámbékon él feleségével és öt gyerekével.
Fotó: Fejér János
Ő volt az első nő Magyarországon, aki játékfilmeket rendezett, és aki a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve Díjat kapott az Örökbefogadásért, amelyet több mint 80 országban megvettek és forgalmaztak. 1968-ban rendezte első nagyjátékfilmjét az Eltávozott a nap című alkotást. Filmjeit 50 országban forgalmazzák. 1982-ben született meg a pályáján új fejezetet nyitó, önéletrajzi ihletésű Napló című műve, amely a Cannes-i filmfesztiválon zsűri Nagydíjat kapott. A múlt egy-egy nagyformátumú alakját választotta központi szereplőnek A hetedik szoba, A temetetlen halott című filmjeiben. A Kilenc hónap című filmjéért a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon Fipresci-díjat kapott. 1990-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki.
A Színház- és Filmművészeti főiskola elvégzése után a Vígszínház szerződtette, ahol immáron 30 éve dolgozik. A Kossuth, Érdemes – és Jászai Mari-díjas színésznő számos fontos szerepet eljátszott a drámairodalom remekműveiből, Shakespeare nőalakjai közül Rosalindát, Violát, Lady Machbeth-et, Kleopátrát, a Lear királyban pedig Cordéliát és a Bolondot. Emlékezetes alakításai között szerepel a Szent Johanna, Blanche, Nóra, Sen Te és Sui Ta megformálása. 1991-ben kezdett rendezni, munkáival az Amerikai Egyesült Államokban, Csehországban és Szlovákiában is kivívta a figyelmet. Több mint 25 nagyjátékfilmben és legalább ugyanennyi tévéfilmben szerepelt. 2009. február 1-je óta a Vígszínház igazgatója. Színházi és filmes munkáit számtalan szakmai díjjal ismerték el.
Fotó: Almási J. Csaba
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban végzett, ma pedig ő okítja itt a művészi beszédre a hallgatókat. A Nemzet színésze volt a Háború és béke Natasája, a Koldusopera Kocsma Jennyje, A kétfejű fenevad Báthory Susánnája, a Rómeó és Júlia dajkája és a Csárdáskirálynő Cecíliája. Művész- és közönségfilmekben egyaránt rendszeresen szerepel, játszott az Indul a bakterház, A nagy füzet , a Csinibaba, Meseautó, a Sorstalanság, a Rokonok, a Taxidermia című filmekben. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőnek szerepálma nem volt, azt játszotta, amit rá osztottak, és ez őt boldoggá tette.
Nincs díjazott.
Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol 1980-ban szerzett diplomát. A Francia Művészeti Akadémiai Társaság Diplome de Medaille d’Or díjasának festészetéből meditatív, lírai misztikum árad. Figuratív és nonfiguratív alkotásait a történelmi múlt és főként a zene inspirálják.Természetábrázolásai szürreális víziók. Különös vonzalmat érez a transzcendens, földöntúli világ szféráinak ábrázolásához. Festményei, kollázsai gyakran dolgozzák fel családja kultúrtörténeti emlékeit és művészi tradícióinak tárgyi vagy szellemi fragmentumait.
1975-ben grafikusként végzett az Iparművészeti Főiskolán, majd díszlet- és plakáttervezői, illetve illusztrátori munkák mellett animációs filmeket kezdett készíteni a Pannónia Filmstúdióban. A Kossuth-díjas grafikus pályája kezdete óta foglalkozik autonóm művészettel. Rendszeresen részt vesz nemzetközi képzőművészeti tárlatokon, grafikai biennálékon és filmfesztiválokon. A geometria és a perspektíva ellentmondásai, a képi ábrázolás paradoxonjai izgatják, valamint a tapasztalat és az illúzió, illetve a valóság és az igazság közötti különbség láthatóvá tétele.
Az 1960-as években indult magyar neoavantgárd képzőművészeti mozgalom egyik elindítója és jeles képviselője. A Munkácsy- és Kossuth-díjas festő munkássága több alkotói korszakra bontható, de mindegyiket erősen befolyásolta a korszellem mellett a hagyomány, a zene és a keleti filozófia. A híres fekete korszak, majd az azt követő élénk, erőteljes színek és gesztusok világa után egy újabb fordulatnak lehettünk tanúi. Először tűntek fel akkor Nádler festészetében a „metálszínek” (arany, ezüst, réz, bronz), melyek azóta is meghatározó elemei a műveknek. Grafikákat és szobrokat is készít.
Nincs díjazott.
Fő kutatási területe a immunológiai folyamatok szabályozása. Elsősorban a veleszületett immunrendszer működését vizsgálja, vagyis azt, hogy milyen mechanizmusok működnek azonnal, amikor bejut a szervezetbe egy kórokozó, és ezek a folyamatok hogyan befolyásolják az immunválasz eredményét. 1993-tól az ELTE egyetemi tanára és az Immunológiai Tanszék vezetője. 2007-ben a hallgatók a Kar Kiváló Oktatója címet adományozták neki. A Széchenyi-díjas kutató 2000-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Vendégkutató volt többek között az Oxfordi Egyetemen, a Bázeli Immunológiai Intézetben és az izraeli Weizmann Intézetben.
Fotó: Fábián Évi
A Szegedi Egyetem fizikaprofesszora, a lézerfizika neves kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia es a londoni Európai Akadémia tagja. 1994-ben Széchenyi-díjjal, 2004-ben Bolyai-díjjal, 2012-ben Magyar Corvin-lánccal tüntették ki.
Hat éven át a göttingeni Max Planck Biofizikai Intézetben kutatott. 1994-ben a kaliforniai UCI egyetemen, 1995-ben a houstoni Rice egyetemen, 1996-ban a svájci ETH egyetemen tanított. Jelenleg az Alcon/Novartis egyik kutatás-fejlesztési igazgatójaként a szürke hályog lézeres műtéti technikájának fejlesztésén dolgozik magyarországi szemészekkel együttműködve.
Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa. Kutatócsoportja olyan betegségek neurobiológiai kérdéseivel foglalkozott, mint az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, a szorongás és a Parkinson-kór. A memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért harmadmagával az „agykutatás Nobel-díjának” is nevezhető Agy-Díjat (The Brain Prize) kapta meg 2011-ben. A Bolyai- és Széchenyi -díjas kutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének volt elnöke.
1996-ban szentelték pappá Esztergomban. Budapest különböző kerületeiben végzett és végez papi szolgálatot. 2005-től a SOTE Mentálhigiéné Intézet tanára. Létrehozta a Teljes Életért Közhasznú Alapítványt, majd munkatársaival együtt mentálhigiénés szolgálatot szerveztek és működtetnek szerteágazó tevékenységi területeken, a testi, lelki, szellemi, szociális és spirituális jóllét előmozdítása, fejlesztése érdekében. Rendszeresen tart előadásokat az országhatáron innen és túl. Több rádiócsatornán jelentkezik heti önálló műsorral. Eddig négy könyve jelent meg, és közel húsz kötetben olvashatók írásai.
Dr. Pető András és a nevét viselő intézet dolgozói szerint nincs reménytelen eset, emberfeletti kitartással, eltökélt akarattal küzdenek minden beteg gyógyulásáért. Soha senkiről nem mondanak le. Az Intézetben pedagógiai rehabilitációval mozgósítják a központi idegrendszeri károsodás következtében mozgássérült személyek rejtett tartalékait. A módszer elősegíti a személyiség minden oldalú kibontakoztatását, lehetővé teszi a társakkal, csoportban történő együttműködést. Ennek köszönhetően a betegeknek már nem kell egész életüket intézetben tölteniük. Pető-módszer: az első szellemi hungarikum.
1982-ben lett a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1995-ben pedig habilitált doktora. Több egyetemi pszichológia szakirány alapítása és szervezése fűződik nevéhez. Főbb kutatási területei: relaxációs eljárások hatásvizsgálata, a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló módszerek kimunkálása; párkapcsolati viszonyelemzés, stressz-kezelő módszerek, egészségpszichológia. Missziója, hogy minél több emberrel megismertesse, hogyan működik a lélek. Megszervezte a Szülők Iskoláját és a Pedagógus-Akadémiát, hogy korszerű ismereteket adjon át szülőknek, nevelőknek.
Középületek és lakóházak tervezése mellett belsőépítészeti és műemlék-felújítási munkái is ismertek. A természetességre törekszik, a meglévő épített és természeti környezeti elemekhez való arányos kapcsolódásra. Fontosnak ítéli a városi léptéktől, az apró részletekig terjedő megismerést, az erre alapozott tervezést. 1987-től tanít a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán, hallgatóival, munkatársaival közösen gyakorolva, fejlesztve alkotói módszerét. A történelmi városok struktúrájához alkalmazkodó építészeti tevékenységét 1993-ban Ybl Miklós-díjjal ismerték el. 1995-ben megkapta az Év lakóháza-díjat, 2000-ben pedig Széchenyi professzori ösztöndíjat nyert.
Akármit tervez – lakótelepet, templomot, családi házat, iskolát, kórházat, könyvtárat, egyetemet –, a gondolatok térré és történetté alakításának problematikája izgatja. Az Ybl-díjas alkotó 2003-ban Év Háza elismerést, 2006-ban a Debreceni Élettudományi Épület tervezéséért, 2013-ban a Pesti Piarista Központ rekonstrukciójáért Pro Architectura díjat, 2011-ben utóbbiért Philip Rotthier-díjat és Reitter Ferenc díjat kapott. Tanít az Építész Mester Egylet Mesteriskolájában, a Budapesti Műegyetem posztgraduális kurzusain, valamint a győri egyetemen.
A Kossuth- és Ybl – díjas építész Pécs építészetének és örökségvédelmének meghatározó alakja. Ő tervezte többek között a pécsi Dóm Múzeumot, a pécsi Expo Centert, a Szentágothai János Kutatóközpontot. A pécsi ókeresztény mauzóleum helyreállítása országosan ismertté tette nevét, amely 2000-ben világörökségi diplomát kapott. Számos családi háza közül összesen ötöt ismertek el Az Év Lakóháza-díjjal. Komoly érdemei vannak a pécsi építészoktatás megszervezésében is, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának létrehozása rendkívüli jelentőséggel bír. Tizenegy Junior Prima díjas hallgatója volt eddig.
Nincs díjazott.
1963-tól dolgozik a Magyar Rádióban. Volt bemondó 3 évig, sportriporter mindörökké, a Petőfi Rádió vezetője 6 éven át.
Huszonhét éven át külsősként dolgozott a Magyar Televíziónál, többek között a Híradóban, az Ablakban, s különféle gyermekműsorokban. Aranytollas újságíró, a londonival együtt tizenkét nyári olimpiáról közvetített, emellett négy labdarúgó-világbajnokságról, s számos hazai és nemzetközi sporteseményről tudósított. 1985 óta a Magyar Olimpiai Bizottságnak tagja.
A televízió világához már 19 évesen közel került, a Magyar Televízió Telesport szerkesztőségében dolgozott egészen 1995-ig. Az itt tanultak adják az alapot a munkájához a mai napig. Sportriporterként számos világversenyről tudósított. Első játékvezetői munkája a Játék határok nélkül című műsor volt. A tévé mellett a rádiózásba is belekóstolt, a Rádió Bridge-nél és a Danubius Rádiónál dolgozott. Tehetségét a legkülönbözőbb műsorok házigazdájaként bizonyította már. 2007-ben tért vissza a Magyar Televízió képernyőjére, azóta is sportkommentátori munkái mellett több sikeres vetélkedő műsorvezetőjeként hallhatjuk és láthatjuk.
Magyarország első, 2000-ben alapított hírrádiója kizárólag híreket és információkat sugároz. A negyedóránkénti gyors és pártatlan hírszolgáltatás mellett a közélet legfontosabb és legfrissebb információit helyszíni tudósításokkal, rendkívüli híradásokkal és magazinműsorokkal egészíti ki. Aréna című egyórás műsora az ország egyik legtöbbet idézett rádióadása. 2001 óta a BBC szakmai partnere. 2006-ban indította el internetes hírportálját. Műfajteremtő tevékenységét számos egyéb elismerés mellett négyszer díjazták Superbrand címmel, 2008-ban pedig Joseph Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
Ő az egyetlen sportoló, aki olimpiai és a paralimpiai játékokon is érmet szerzett. 1987-ben világbajnoki bronzérmet szerzett tőrvívásban. Egy évvel később a szöuli olimpián bronzérmet szerzett a férfi tőrcsapattal.1991-ben súlyos autóbalesetet szenvedett, ami után kerekesszékbe kényszerült, de sportpályafutását nem fejezte be. 1991 és 2011 között minden világversenyen érmet szerzet, többszörös Európa- és világbajnok, hat paralimpiai érem tulajdonosa. Sportvezetőként, sportdiplomataként mind a mai napig sokat dolgozik a magyar sportért, a sportolókért.
Pályafutását a Diósgyőri VTK játékosaként kezdte tizenhárom éves korában. 1970-ben a Budapesti Spartacushoz igazolt át, és a klub színeiben versenyzett egészen 1984-es visszavonulásáig. A 70-es években sportágában a világ legeredményesebb játékosai közé tartozott. Híressé vált az általa kitalált oldalpörgetés, az ún. kiflipörgetés, melyet korában csak ő tudott. 4-szeres Világbajnok; 4-szeres Európa bajnok; 36-szoros Magyar bajnok; 325-szörös válogatott. Az asztaliteniszező a mai napig űzi sportágát.
Első sikerét az 1985-ös szófiai Európa-bajnokságon érte el, ahol kettős győzelmet aratott: 200 és 400 méteres vegyes úszásban. Részt vett az 1988. évi szöuli és az 1992. évi barcelonai olimpián. Mindkétszer a 200 és 400 méteres vegyes úszásban olimpiai bajnoki címet szerzett. Négyszeres világbajnok, nyolcszoros Európa-bajnok, mindkét vegyes úszó távon háromszor állított fel új világrekordot. Ő volt az első, aki két percen belül úszta a 200-at. 53-szoros magyar bajnok – ötször volt Magyarországon az Év sportolója. Visszavonulását követően nagysikerű úszóklubot alapított.
Invenciózus muzsikus, a legendás Vízöntő és Kolinda együttesek meghatározó személyisége volt. Az Etnofon Kiadó alapítója, mely hiánypótló tevékenységével fontos közművelődési szerepet tölt be: a nemzetiségek és a határon túli magyar kisebbségek megismételhetetlen, archív felvételeit teszi közzé.
Számos animációs- és mozifilmhez, színházi előadáshoz és kortárs táncszínházi koreográfiához komponált zenét. A parasztzene, a tradicionális előadásmódok, játék- és díszítéstechnikák alapos ismerete és egyedi, újszerű hangzások keresése jellemzik munkáit. Gyermekeknek szóló interaktív előadásai is a népi műveltség időtálló elemeire épülnek.
A népi gyógyászat, a népi hiedelemvilág, az etnikus hagyományok kutatása határozta meg pályája kezdetén munkásságát. Az elmúlt évtizedek során azonban a sámánizmus lett legfőbb kutatási területe, amelynek jó ideje nemzetközi szaktekintélye. 1967 óta dolgozik az MTA Néprajzi Kutatóintézetében, ahol megalapította a népi gyógyítási archívumot és a nemzetközi hírű sámánarchívumot. 2006 óta akadémiai doktor. A sámánizmus hagyományait Szibériában, Dél-Koreában és Kínában kutatta. Könyvei magyarul, németül, japánul, kínaiul, angolul és finnül jelentek meg, számos sorozat és folyóirat alapítója és szerkesztője, néprajzi filmek készítője.
A moldvai csángó származású művész kezdetben grafikusnak tanult, majd Magyarországra érkezése után a Magyar Iparművészeti Főiskolán kerámia szakon végzett. Elsősorban figurális kerámiával és üvegplasztikával foglalkozik, de grafikákat és táblaképeket is készít. Biblikus témájú domborműveiben, szobraiban a csángó falvak imái és énekei öltenek testet. Jellegzetesen felismerhető munkái hitet, szeretet és erőt sugároznak, akárcsak alkotójuk. Dalai által pedig a csángóföld népdalvilágába nyerhetünk bepillantást. Köztéri munkái az ország több pontján láthatók, és rendszeresen szerepelnek külföldi kiállítótermekben is.
Édesapja játékát figyelve, majd vele játszva tanulta meg a gitárjáték alapjait. Klasszikus zenét és jazzgitárt tanult. Ma főként improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönhetően ismert. 1988 óta Berlinben él. Végigkoncertezte Európát, fellépett Japánban, Koreában, Indiában és az USA-ban. Írt kísérőzenét filmhez és színdarabhoz. A Liszt Ferenc-díjas művész 2011 nyarán Felsőörsön elindította a róla elnevezett Zenei Tehetség Központot, amelynek célja, hogy a fiatal, hátrányos helyzetű roma zenei tehetségek világszínvonalú képzést és mentorálást kapjanak.
Fotó: Raffay Zsófi
A világ egyik legkiemelkedőbb drámai szoprán énekesnője. Széleskörű repertoárja szinte egyedülálló, a Verdi, Puccini, R. Strauss, Wagner szerepek mellett otthon van a verismo – Giordano, Ponchielli – világában is. Zeneakadémiai tanulmányait követően 1968-ban Shemaha királynő szerepében mutatkozott be a Magyar Állami Operaház színpadán. Közel negyven éven keresztül a világ valamennyi számottevő operaházának, koncerttermének és fesztiváljának állandó szereplője volt. A Corvin-lánc birtokosa. A Kossuth és Bartók-Pásztory díjas énekesnő a Bécsi Állami Operaház örökös tagja, magánénekese; a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritája.
Fotó: Emmer László
Az Amadinda együttest az egyik legeredetibb, legsokoldalúbb ütőhangszeres együttesként tartja számon a világ szakmai közvéleménye. Tevékenységüket a legrangosabb díjakkal – Liszt díjjal, Bartók-Pásztory díjjal és Kossuth-díjjal ismerték el. Az Amadinda repertoárját magyar és külföldi szerzők, köztük John Cage, Ligeti György és Steve Reich művei, az együttes tagjainak saját kompozíciói, tradicionális zenék, valamint korábbi zenetörténeti korszakok darabjainak átiratai alkotják. Ezt az egyedülálló repertoárt az Amadinda 30 év alatt, 4 kontinens 33 országában mutatta be nagy sikerrel.
1996-ban szentelték pappá Esztergomban. Budapest különböző kerületeiben végzett és végez papi szolgálatot. 2005-től a SOTE Mentálhigiéné Intézet tanára. Létrehozta a Teljes Életért Közhasznú Alapítványt, majd munkatársaival együtt mentálhigiénés szolgálatot szerveztek és működtetnek szerteágazó tevékenységi területeken, a testi, lelki, szellemi, szociális és spirituális jóllét előmozdítása, fejlesztése érdekében. Rendszeresen tart előadásokat az országhatáron innen és túl. Több rádiócsatornán jelentkezik heti önálló műsorral. Eddig négy könyve jelent meg, és közel húsz kötetben olvashatók írásai.
Nincs díjazott.