Takács Klára Kossuth-díjas magyar operaénekesnő, mezzoszoprán.

Bogányi Gergely Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.

Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója, Budapest díszpolgára, a brit Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagja.

A Liszt Ferenc-díjas érdemes művész az egész életét a klasszikus zene népszerűsítésének szenteli. Zeneakadémián karvezető és karmester szakon végezett. A 1980-tól máig vezeti a Budapesti Akadémiai Kórustársaságot, ő hozta létre az Énekel az ország mozgalmat. 1989 óta a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar karnagya, majd vezető karmestere, igazgatója. Európán kívül Izraelben, Brazíliában, az USA-ban, Tajvanon és Kínában is tanított, illetve dolgozott vendég karmesterként. A tanítás is egyfajta szenvedély az életében. A pályáját meghatározó tanároknak köszönhetően úgy véli, hogy a tanítás legfontosabb része, hogy konvertibilis tudást adjunk át a következő generációnak, legyen szó profi zenészekről, kórusénekesekről vagy akár a közönségről.

33 évig a Zeneakadémia tanára. A kortárs zenét játszó 180-as Csoport alapító tagja, számos formációban több száz koncertet adott világszerte, stúdiózenészként közel 1000 felvételen működött közre. 1996-ban alapította a Budapest Music Center Magyar Zenei Információs Központot, a magyar zeneművek és művészek közös, térítésmentesen elérhető adatbázisát, amelyben közel 5000 művész és 32000 zenemű adatai szerepelnek. Szintén 1996 óta működik a BMC Records, amely már 350 albumot jelentetett meg. A BMC tíz éve megnyílt új épületében – amely ezalatt közel 4000 koncertnek adott otthont – helyet kapott egy kamara koncertterem, zenei könyvtár, az Opus Jazz Club, több hang- és képstúdió, valamint az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány.

A BVSC színeiben kezdett vízilabdázni, ezt követően 15 éven keresztül a Vasas, majd a Düsseldorf és az Arenzano csapatát erősítette. 1970 és 1985 között 258 alkalommal mutatkozott be a nemzeti együttesben. 1976-os olimpiai bajnoki címe mellett egyszeres olimpiai ezüst- és bronzérmes, egyszeres világbajnok, kétszeres Európa-bajnok és kilencszeres magyar bajnok. Edzőként is számos sikert ért el, az Arenzano csapatával játékosedzőként KEK-győztes, a Vasassal kétszeres Magyar Kupa-győztes, a felnőtt női válogatottal világbajnok, Világkupa-győztes és Európa-bajnok. 2000-ben beválasztották az évszázad vízilabda válogatottjába, 2020-ban a Nemzet Sportolója lett és korábbi állami kitüntetései után 2023-ban megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismerést.

Az M4 Sport 2015-ös indulása óta a magyar sport otthona és Magyarország legnézettebb sportcsatornája, minden néző otthonába elviszi a legnagyobb hazai és nemzetközi sporteseményeket. A közmédia csatornája – határon innen és túl – magyarok millióihoz juttatja el nemzetünk büszkeségeinek eredményeit, a sport varázsát, a szurkolás izgalmát és örömét. Az M4 Sport a Forma-1, a labdarúgó-vb, valamint EB és a magyar labdarúgó válogatott összes mérkőzésének kizárólagos – mellette a következő két nyári és két téli olimpia – közvetítője. Az együtt megélt felemelő élmények – legyen szó sikerről vagy kudarcról – erősítik az érzést, hogy összetartozunk, magyarok vagyunk. A különböző sportágak eljuttatása pedig ösztönzi az embereket, hogy maguk is elkezdjenek mozogni.

A Budapesti Műszaki Egyetem Középülettervezési Tanszékén szerzett diplomát. Posztgraduális tanulmányait a Grazi Műszaki Egyetemen, illetve az ÉME Mesteriskolán folytatta, ahol jelenleg mester. 1994-ben alapította férjével, Gunther Zsolttal a 3h építészirodát. Nevükhöz számos nyertes hazai és nemzetközi pályázat, kiállítás és kiadvány mellett olyan épületek fűződnek, mint a Mozgásjavító Intézet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campusfejlesztése, az Esterházy-kastély nyugati szárny és a szegedi Dóm felújítása. Az Ybl-díjas építész a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökségi tagja. Négy gyermek édesanyja.

A Bagázs 2011 óta azon dolgozik, hogy egy igazságosabb társadalmat építsen, ahol romák és nem romák egyenlő esélyekkel érhetik el céljaikat. Komplex programstruktúrát működtetnek két Pest megyei település, Bag és Dány romák lakta település részein, ahol munkatársak és kiképzett önkéntesek közvetlenül dolgoznak helyben élő minden korosztállyal és a velük dolgozó állami ellátórendszer szereplőivel. A Bagázs esélykiegyenlítést biztosít azok számára, akik születésüktől kevesebb lehetőséghez férnek hozzá. Hiszik, hogy mindenkinek feladata van a változás érdekében: a romatelepeken, a helyi faluközösségben, valamint a többségi társadalom szintjén is.

A József Attila Tudományegyetemen fizikusként végzett, majd érdeklődése a csillagászat felé fordult. Kezdetben a változócsillagokat, a kisbolygókat és a csillaghalmazokat, majd az extraszoláris bolygórendszereket kutatta. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójaként létrehozta a Svábhegyi Csillagvizsgálót, a kutatóközpont interaktív élményközpontját. Jelenleg a Kepler, TESS és Cheops űrtávcsövek adatain alapuló vizsgálatokkal, illetve a Piszkéstetői Obszervatórium műszerfejlesztési munkálataival foglalkozik. A Széchenyi-díjas fizikus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

1970-77 a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. A magyar neoavantgárd második generációjához tartozik. A hetvenes évek képzőművészeti életében nagy szerepet játszó Rózsa-kör tagja. Műveiben a nők reprezentációjának kérdése foglalkoztatja. Művészete rajzokban, grafikákban, fényképekben, festményekben, szobrokban, performanszok és installációk sorában bontakozik ki, amelynek versei, levelei, ars poeticái, művészetelméleti írásai vagy akár műtermei is részét képezik. A Munkácsy Mihály-díjas művész, a SZIMA (Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia) tagja. Alkotásai megtalálhatók a bécsi és budapesti Ludwig-gyűjteményben, a Szépművészeti Múzeumban, neves amerikai és európai gyűjteményekben.

A Nemzeti Színház Stúdiójának növendéke volt, majd ’72-től a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának tagja lett. Tízévesen állt először színpadon. Minden műfajban, tragédiában és vígjátékban, prózaiban és zenésben remekel. Emlékezetes alakítást nyújtott, mint Juci, Emma, Yvonne, Pinokkió, Olga, Eliza, Stella, Arkagyina, Maridel, Dr. Virág Imola, Fédra, I. Erzsébet királynő, Beatrix hercegné, Marozsán Henriette balettmester. 1974-ben debütált a filmvásznon. Olyan alkotásokban láthattuk, mint a Bástyasétány 74, Elveszett illúziók, Doktor Minorka Vidor egy napja, Hol volt, hol nem volt, Három Nővér, Swing, Utóélet, Zárójelentés. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Halhatatlanok Társulatának tagja, 1992-től a Katona József Színházhoz, 2002-ben Krétakör Színházhoz szerződött. 2017-től az Örkény Színház tagja.

Első verse 1967-ben jelent meg. Tájleíró költészetében életszeretete mellett a szülőföld iránti hűsége is jelen van. Verseiben nemcsak Kárpátalja varázslatos tájait, hanem Magyarország és Erdély természeti szépségeit is megrajzolja. A közösséghez tartozás témái mellett jelentős helyet foglalnak el lírájában az emberi lét örömeit, gondjait kifejező versei. A kárpátaljai Forrás stúdió tagjaként az elsők között fogalmazta meg az 1944-es deportálások sorstragédiáját. Több versét megzenésítették. Oroszból és ukránból fordít. Táncsics-díjas újságíró, József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Szülőfaluja, a kárpátaljai Nagybereg díszpolgára.

A Liszt Ferenc-díjas, a Magyar Köztársaság érdemes és Kiváló művésze a Magyar Állami Operaház Örökös tagja. Zeneakadémiai végzősként az Otello női főszerepére választották a Tv Zenés Színház operafilmjéhez. Verdi Traviatájának Violettája, a Bohéméletben Mimi, Anyeginben Tatjána, a Varázsfuvola Paminája, a Bánk bán Melindája, a Faust Margitja és Donizetti Bolein Annája, Puccini Manon Lescaut-ja és Tosca szerepében hódította meg a közönséget. 16 éven át alakította Puccini Pillangókisasszonyának címszerepét. Az operettek is megtalálták: előadta Lehár Víg özvegyének címszerepét, volt Sylvia a Csárdáskirálynőben és Marica grófnő. Mai napig koncertezik. Számtalan jótékonysági munkában vállalt és vállal részt bizonyos célokért megmozgatva a megszólított embereket: segíteni. Több mint 20 éve tanít. Mester kurzusokat ad.

A Kárpát-medencében fellelhető hagyományos furulya- és dudajátékkal 45 éve foglalkozik. Az Egyszólam együttes tagjaként és szólistaként e hagyomány hiteles megjelenítésére törekszik hangversenyeken, táncházakban, zenei táborokban. A Zeneakadémián és az Óbudai Népzenei Iskolában tanít. Pásztor mestereitől tanultakra alapozva írta meg székelyföldi, gyimesi és dunántúli furulyaiskoláit. Pál István és Kukucska Ernő nógrádi dudás-furulyásokról írt monográfiákat, Tímár Viktor és Karácsony Lázár gyimesi furulyásokról pedig elemző dolgozatokat. Kutatómérnökként végzett számítógépes eurázsiai összehasonlító elemzéseit számos nemzetközi és magyar publikációban, ill. két könyvben mutatta be. Magyar örökség díjas, az MMA rendes tagja.

Sportkarrierjét úszóként kezdte a Budapest Honvéd Sport Egyesületben 1971-ben, majd 1980-1996 ugyanitt öttusázott. 1982-1988 a Budapesti Honvéd, illetve 1988-1993 a Budapest Sport Egyesület, majd a 1996-ig újra a Budapesti Honvéd vívója volt. Nemzetközi szintű eredményeit öttusázásban és párbajtőrvívásban érte el. Az 1988-as szöuli olimpián az öttusázó csapat tagjaként aranyérmet, a párbajtőr csapat tagjaként hatodik helyezést ért el. A Magyar Öttusa Szövetség négyszer választotta az év magyar öttusázójának. 1989-ben az Év Sportolójának választották Magyarországon. Olimpiákon, világbajnokságokon és Európa-bajnokságokon összesen 21 érmet nyert. 1995-től a Budapesti Honvéd öttusaszakosztályának elnöke, majd társelnöke. 1996-tól a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 2013-tól a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója, 2022-től főtitkára. Feleségével több, mint harminc éve élnek házasságban. Négy gyermekük, Márton, Anna Sára, Szonja Lili és Máté Ádám.

1996-tól újságíróként és szerkesztőként dolgozott heti- és napilapoknál. 2000-től a Magyar Nemzet közéleti és kulturális mellékletének, a Hétvégi Magazinnak volt szerkesztője. 2015-től (egy idő után főszerkesztő-helyetteseként) a napilap online kiadását vezette. 2011-ben Első leütés – Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek címmel jelent meg az oktatásban ma is használt kézikönyve. A Magyar Nemzet bezárását követően 2018-ban saját vállalkozásként indította el Az élet meg minden című podcastját. A műsorban – elmondása szerint – azokkal beszélget, akiknek kíváncsiak vagyunk gondolataira Magyarországról, a világról, „az életről meg mindenről”.

Édesapja, Ferencz István utódjaként a NAPUR Architect Építésziroda vezetője. Két évtizede vesz részt az építész oktatásban. A Vizes Világbajnokságoknak otthont adó Duna Aréna szerző építésze. A nemzetközi tervpályázaton első díjat nyert Új Néprajzi Múzeum épületének alkotója. Az egyedi megfogalmazású, nemzetközileg elismert épület számos szakmai díjat nyert az Egyesült Államoktól Kínáig. Két alkalommal képviselte Hazánkat a Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén. Legújabb alkotása a sikeresen megrendezett 2023-as Atlétikai Világbajnokságot befogadó Nemzeti Atlétikai Központ, a „Királynő Koronája”. Ybl- és Pro arhitectura díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Családjában generációkon át őrzik a mesterséget. Édesapja is festő oktató volt, a szakmai utánpótlást pedig fia viszi tovább, mint festő szakember. Nemcsak tanítja, gyakorolja is a szobafestő, mázoló, tapétázó szakmát. Az Aranykoszorús festőmester részt vesz a szakképzés átalakításában is. Szobafestő-Mázoló-Tapétázó Országos Ipartestület alelnökeként mindent megtesz a szakma múltjának ápolásában, jelen kihívások feladatainak sikeres megvalósításában, partnerkapcsolatok gyarapításban, valamint a szakma jövőjének építésében. Szakmai felkészültsége, sikere nyomon követhető tanítványai a Szakma Kiváló Tanulója hazai versenyeken át a világversenyekre történő felkészítéséig. Nemzetközi szakmai kapcsolatok tart fent. Segíti a környező országok szakképzésének integrálását a magyar oktatási rendszerhez szakmájában.

Az ELTE programtervező matematikus, majd általános és alkalmazott nyelvész szakán végzett. Az első hazai nyelvtechnológiai kutatás-fejlesztésre specializálódott vállalkozás, a MorphoLogic egyik alapítója. Jelenleg a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója, a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi tanára, az MTA doktora. Hazai és nemzetközi szintű nyelvtechnológiai innovációiért és a hazai nyelvtechnológiai képzés alapjainak kialakításáért Gábor Dénes-díjat kapott. A számos más elismerés mellett 2000-ben Széchenyi-díjjal kitüntetett kutató mintegy 200 tudományos publikációja mellett 3 könyvet is írt az emberi nyelvek számítógépes feldolgozásáról.

A magyar underground művészet kultikus figurája. Kezdetben fényképészetet tanult. A képzőművészet mellett filmmel, videóval, irodalommal, zenével és performansszal is foglalkozik. Alapítója a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak és az AE Bizottság zenekarnak. Az 1970-es évektől kezdve vesz részt egyéni és csoportos kiállításokon és készíti jellegzetes tárgykollázsait, objektjeit, installációit, és különböző hordozóanyagra felvitt akril, olaj festményeit. Kísérletező kedve határtalan, műfaji, technikai korlátokat nem ismer. A Munkácsy Mihály-díjas művész festészetében gyakran reflektál társadalmi jelenségekre, tabukra, közhelyekre. A kép és a költői szöveg viszonya érdekli, legújabb munkáiban vizuális tartalmakkal jelentkeznek prózái és versei.

Gyerekszínészként a Liliomfi kis pincérfiújaként és A királyasszony lovagja egyik apródjaként debütált. 1973-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1991-ben egyik alapítója volt a budapesti Merlin Színháznak. Játszotta Martirio szerepét, saját rendezésében Ponciát. Megformálta többek között Marie figuráját, Mrs. Martint, Anfisszát. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő komikus tragikának nevezi magát, drámai súly, energikus humor, érzelmi szélsőségek jellemzik alakításait. Számos filmben is szerepelt, emlékezetes alakítást nyújtott Idő van, Werckmeister harmóniák és A londoni férfi, Nyugalom, Hoppá és Szamba, Sorstalanság, Kincsem, a Napszállta című filmekben.

Drávaszögi keresztek című regényével vált ismertté 1988-ban. Az álom hídja című regénye Az Év Könyve lett 2018-ban. Megírta Horvátország magyar irodalmának történetét. A frankfurti, lipcsei, strasbourgi és varsói könyvfesztivál vendége volt. Művei nyolc nyelven olvashatók. Huszonhárom könyve jelent meg. A legutóbbi 2023-ban A fiú – Elszánt történetek címmel. Összetéveszthetetlen hangon ír a közép-európai emberek sorsáról. Regényeire és novelláira az idegenség, a merész szókimondás, a lélektan sokrétű ábrázolása, a váratlan fordulatokat hozó történetek és az önéletrajzi elemek jellemzőek. József Attila- és Babérkoszorú díjas, az MMA rendes tagja.

A Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas művész zenész családban született. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett karnagyi diplomát 1977-ben. Öt kórust vezetett, köztük a két olimpiai bajnok kórust, az 1978-ban általa alapított Jubilate leánykart és az 1996-ban szintén általa életre hívott Cantate vegyeskart. 1988-ban megalapította Magyarország első 12 évfolyamos kórusiskoláját. A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolának azóta is művészeti vezetője és karnagya. A Nemzet Művésze szerint a kodályi hagyományokat őrző kórusiskola érték- és gyermekközpontú nevelő iskola, ahol a zene nyújtotta „napi katarzis” nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyerekek teljes emberré váljanak. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zenei bizottságának elnöke, és Ferenc pápa látogatásakor a zárómise zenei felelőse volt.

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége a népi kézműves hagyományok megőrzésének és megújításának szimbóluma. A hazai és határon túli népi kézműves közösségeket összefogó civil szervezet 40 évvel ezelőtti megalakulása óta, nap mint nap azon dolgozik, hogy a hagyományőrzés ne egy elmúlt, régi világot idéző nosztalgiázás legyen, hanem élő, a ma emberéhez szólni tudó, megtartó érték, amely folyamatosan megújulva emeli be a régit a mába, köti össze a múltat a jelennel. E cél érdekében képzések, táborok, kiállítások, konferenciák és fesztiválok sokaságát szervezik itthon és külföldön egyaránt. Legismertebb a Mesterségek Ünnepe, ahol egy hétvége alatt több tízezer érdeklődő kerül közvetlen kapcsolatba a népi kézműves mesterségeket bemutató közösségekkel.

A 2014-ben indult műsorsorozat legfontosabb vállalása, hogy a tehetséges fiatalok számára hazai és nemzetközi képzési- és fellépési lehetőségeket teremtsen. 2020 óta a program 8 országban került képernyőre, nemzetközileg is elismert. A felfedezettek a világ legfontosabb koncerttermeibe juthatnak el a műsor közreműködésével, a New York-I Carnegie Halltól a londoni Covent Gardenig, olyan sztárok támogatásával, mint Plácido Domingo, Andrea Bocelli, Keller András, Miklósa Erika és Lang Lang. A Virtuózok „V4 plusz” az Európai Unió és az európai szellem egyik kiemelkedő kultúrpolitikai innovációja. Ez a magyar tévéformátum az elmúlt években forradalmasította a TV-piacot és több nagy zenei karriert is elindított.

Pályáját az IPARTERV tervezőjeként, majd a KÖZTI műteremvezető-építészeként kezdte, 1985-ben alapítója volt a Magasépítési Tervező- és Szervező Kisszövetkezetnek. Tanulmányútjai Észak-Európában és Hollandiában formálták szemléletét. Épületeit a funkcionalizmus, a célszerűség, a nyitottság jellemzi szerves és hiteles egységet alkotva a környezettel, rekonstrukciós munkáiban az értékek megőrzésére törekszik. Az Ybl-, Europa Nostra- és Pro Architectura díjas építész nevéhez olyan középületek fűződnek, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára, a budafoki, rákoscsabai és több fiókkönyvtár, a Békéscsabai Megyei Könyvtár, a Club Tihany szálloda és üdülőfalu, vagy a keszthelyi bíróság.

A Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított 45 évig. Jelenleg is az Erdős Pál Tehetséggondozó tanára. Több mint 100 tanítványa lett díjazott országos és nemzetközi versenyeken, közülük többen kiemelkedő tudományos eredményeket értek el, ketten már akadémikusok. A nem kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozásban is maradandót alkotott az Arany János Programban, és publikációiban. 29 szakmai cikket, 8 szakkönyvet, feladatgyűjteményt írt. Iskolájában és a régióban példaértékű matematikai műhelyt alakított ki. Iskoláján kívüli diákoknak és tanároknak több száz szakmai foglakozást vezetett. Számos elismerésben részesült, köztük Rátz Tanár Úr Életműdíjban, Tehetséggondozásért Életműdíjban.

Az ELTE-n szerzett fizikus oklevelet, majd sub auspiciis kitüntetéses doktori címet. Az elméleti szilárdtest-fizika nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Legfontosabb eredménye a renormálási csoport-módszer szilárdtest-fizikai problémáknál használható új megfogalmazása és sokrétű alkalmazása. Az ezt bemutató, alapvető cikkére közel kétezer munkában hivatkoztak. Több évtizedes hazai és külföldi oktatói tevékenységéből született meg az angol nyelven is megjelent háromkötetes, enciklopédikus könyve: A modern szilárdtest-fizika alapjai. Munkásságát Állami Díjjal és Széchenyi-díjjal ismerték el. Professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Gyermekkorától vonzza az üveg, ez az emberi kultúrát évezredek óta elkísérő, egyre nagyobb teret hódító, csodálatos anyag. Jellegzetes, természet ihlette műveit síküvegből és tükrökből építi fel, majd a végső formát precíz csiszolással alakítja ki. Üvegszobrai Európa, Japán és az USA jelentős múzeumi és privát gyűjteményeiben megtalálhatók. Számos nemzetközi díjjal is jutalmazták. Egyik legfontosabb a kanazawai nemzetközi üvegkiállítás arany-díja, melyet sok száz alkotó közt egy üveglegyezővel nyert el. A Ferenczy- és Fujita-díjas üvegszobrász az MMA tagja. Több évtizedes, nemzetközileg megmérettetett pályafutását, műveit a hazai képzőművészetet gyűjtő ill. műértő közönség is egyre inkább ismeri.

22 évesen forgatta le első játékfilmjét, a Családi tűzfészeket, amely 1979-ben nagydíjat nyert a mannheimi filmfesztiválon. 1981-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Legismertebb filmjei: a Sátántangó, a Kárhozat és a Werckmeister harmóniák. 2011-ben A torinói lóval a Berlini Filmfesztiválon a zsűri nagydíját nyerte el. A kezdeti szociográfiai filmektől a lassú dramaturgiájú lélektani elemzés felé fordult műveiben. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező számos nemzetközi életműdíjat kapott. A Francia Köztársaság lovagja kitüntetést is átvehette. Több világhírű egyetem díszdoktora. A Magyar Filmművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Idén a tiszteletbeli Európai Filmdíjat is megkapta az alkotó.

Első verseskönyve 1995-ben jelent meg, eddigi tíz kötete pedig összegyűjtve is Vagyok címmel 2022-ben. Hat prózakönyve közül a Törésteszt emberi játszmákról és szerelmi függőségekről, a Szabadulógyakorlat zenéről és vágyról szól. A József Attila-díjas költő sokszor írt gyerekeknek (például: Tatoktatok, Adventi kalendárium). Több mint száz könyv és színdarab fordítója, többek közt Shakespeare, Yeats, John Updike, Beatrix Potter és Dr. Seuss művein keresztül csillogtatta meg nyelvi leleményességét. Irodalmi műsorok rendszeres résztvevője volt (Nyugat, Lyukasóra, Szósz, Lírástudók), verseit Halász Judittól a Kalákán át a JaMeséig sokan éneklik.

A Paksi Atomerőmű SE versenyzője volt. Magyarország első olimpiai- és első világbajnoka a judo sportágban. Nyolcszoros magyar bajnok, hatszoros Európa-bajnoki érmes, huszonnégyszeres Világkupa-dobogós, 7 dan fokozattal rendelkezik. Nős, három gyermek édesapja. 2005 óta a Paksi Atomerőmű munkavállalója, 2012 óta pedig a cég kommunikációs igazgatója. Ezer szállal kötődik városához, segíti jelenét és hisz annak jövőjében. Tagja a sportág Hallhatatlanok Csarnokának. A Magyar Sportcsillag Program kurátoraként kitűzött célja a sportolói kettős életpályamodell támogatása, saját példáján keresztül hívja fel a figyelmet az élsport és a tanulás összehangolásának fontosságára. Aktívan részt vesz a magyar sport jövőjének építésében: a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja, a Magyar Judo Szövetség szakmai alelnöke.

Hétévesen kezdett hegedülni, 14 évesen felvették a Zeneakadémiára. 1983-ban megnyerte a Hubay hegedűversenyt, majd Ferencsik János meghívására az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere és az Országos Filharmónia szólistája lett. 1984 és 1991 között a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere. 1987-ben megalapítja a Keller Quartettet, amellyel 1990-ben megnyerték a világ két legjelentősebb vonósnégyes versenyét. Karmesterként 2003-ban debütált az Orchestre di Padova e Veneto élén. 2007 óta a Concerto Budapest zeneigazgatója, a londoni Guildhall School of Music and Drama professzora és az International Bartók Chair birtokosa. A Kossuth, Liszt és Bartók-Pásztory díjas Érdemes művész munkásságát világszerte 65 nemzetközi díjjal jutalmazták. 

A Kossuth-díjas művészt egyedülálló játékstílusáért a világ legjobb ütőhangszeresei között tartják számon. A 70-es években egy egyéni kézi ütéstechnikát dolgozott ki, amelyet sikeresen ötvözött a már hagyományos technikákkal. A Trió Stendhal-lal lett országosan közismert zenész, azóta a magyar zenei élet kiválóságai mellett, világklasszis jazz művészekkel koncertezik rendszeresen. Fellépett több mint 20 európai országban, Észak-, és Dél-Amerikában, Indiában, Észak-Afrikában és Kínában. Hazai, európai, és amerikai főiskolákon és egyetemeken tart bemutatókat. 2016-ban a brit Rhythm magazin a világ legjobb ütőhangszeresének választotta.

Gimnazista korától énekel, ám az igazi sikert az 1965-ös Ki mit tud? hozta meg számára. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes 49 nagy-, és 92 kislemezével a magyar hanglemezgyártás történetének legtöbb szólólemezével rendelkező előadóművésze. Több mint 500 dal van a repertoárjában. Zenei stílusát számos műfaj alakította, a rock, a beat és a pop zenétől kezdve, hangja a legnehezebb dzsessz, gospel, spirituálé, blues dalok, sőt még opera éneklésére is alkalmassá tette, de énekelt már magyar népzenét, megzenésített verset, televíziós felkérésre pedig rapet, magyar nótát vagy operettet. 11 országban, 80 kiadásban jelentek meg felvételei.

Az 1980-as évektől kezdett foglalkozni szülőföldje, a Göcsej hagyományaival, kultúrájával. Megismerte a térség gyümölcsészetét és elhatározta, hogy megpróbálja megmenteni ezt az örökséget. Az idő múltával kutatásait kiterjesztette a Kárpát-medence magyarlakta területeire. Amerre járt, gyűjtötte a régi fajtákat, a fák oltványait pedig megosztotta az ott élőkkel. Így kezdődött a tündérkertek sikertörténete. Az elmúlt évtizedek során családja és sok-sok jóakaratú ember segítségével több száz tündérkertet létesítettek, a Pórszombati Génbank pedig több ezer gyümölcsfajtával Európa legnagyobb gyűjteménye, ami egy nép hagyatékát őrzi.

A Táncház Egyesület a fél évszázados táncházmozgalom társadalmi szervezeteként bő három évtizede azon tevékenykedik, hogy a táncház értékei széles körben váljanak mindennapi életünk részeivé. Céljaik közé tartozik, hogy az UNESCO-listás táncház módszer révén minél többen ismerkedjenek meg a Kárpát-medence hihetetlenül gazdag folklórkincsével, a néptánccal, a népzenével és az ezekből táplálkozó társművészetekkel. 1994 óta jelenik meg Prima díjas folyóiratuk, a folkMAGazin. Minden tavasszal megrendezik a nagy tömegeket vonzó Táncháztalálkozót, ősszel pedig a Táncházak Éjszakájával indítják a táncházas évadot.

1971-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző szakán, később tagja lett a Bartók Táncegyüttesnek. Ő volt az első női prímás a táncházmozgalomban. 1974-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. A Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályának kutatója volt, Martin György irányítása alatt kezdett gyűjteni, zenei anyagokat feldolgozni. Vidéki tanfolyamokon és népzenei táborokban tanított, majd különböző zeneiskolákban adta át tudását. Több évtizedes lejegyzői és tanári munkája eredménye az 1989-ben elindított Népzenei Füzetek, Hangszeres Népzenei Példatár című sorozat, amelynek 23. kötete az idén jelent meg. Ez a kottasorozat mára a népzeneoktatás alapját képezi. Jelenleg az Óbudai Népzene Iskola nyugdíjas hegedűtanára.

Birkózni Sárváron kezdett 1956-ban. 1967-ben Szombathelyről igazolt a Vasasba. 1971-ben Szófiában kétvállas győzelmekkel lett világbajnok, ott kapta a Mr. Tus becenevet. A világ legjobb birkózójának, itthon az Év Sportolójának választották. 1972-ben Münchenben megnyerte a magyar sport 100. olimpiai aranyérmét. Kétszeres Európa-bajnok. 1979-ben szövetségi kapitány lett, a világ legjobb edzőjének választották. 1992-től 23 évig volt a hazai szövetség elnöke, ma tiszteletbeli elnöke. 2001-ben megalapította a Mr. Tus-sportiskolát, ma a Kozma-akadémia szakmai irányítója. Tagja volt a nemzetközi szövetség elnökségének, legendaként választották a Hírnév Csarnokába.

1957—1972 a Bp.-i Honvéd versenyzője, amelynek ’72-től edzője volt. Ötszörös Universiade aranyérmes. Tokióban 1964-ben egyéni kard olimpiai bajnok. Háromszoros olimpiai bronzérmes. 1966-ban Moszkvában csapatban, 1970-ben Ankarában egyéni világbajnoki aranyéremet szerzett. Buenos aires-i, moszkvai, montreáli, ankarai, bécsi világbajnokságról ezüstéremmel tért haza, Gdanskban, Montreálban pedig bronzérmes is lett. Vezető edzősége alatt a magyar kard válogatott csapat három világbajnoki aranyérmet szerzett (1978, 1981, 1982). Tanítványai olimpiai és világbajnoki eredményeket értek el. Jelenleg az MTK Pézsa Tibor vívóakadémia vezető edzője.

1989-ben kezdett el sportolni az Alba Volán SC versenyzőjeként, majd a szakosztály igazgatója. 14 felnőtt, 5 junior vb-n, 14 Eb-n és 3 olimpián indult. A juniorok között 1997-ben egyéni világbajnok, Európa bajnok, váltóban háromszor aranyérmet nyert. 3x felnőtt Világbajnok (1999, ’03, ’04.) 3x VB ezüst, 2x EB arany egyéniben. Ő volt az első, aki női öttusa olimpiai aranyérmet tudott nyerni a 2004-es athéni ötkarikás játékokon. A Testnevelési Főiskolán öttusa szakedzői és testnevelői diplomát szerzett. ’05-ben az év sportolója. MÖSZ Általános alelnök. 2020 Tokió olimpiai bronzérmes, Kovács Sarolta edzője.

A közszolgálati rádió küldetése a színvonalas és tartalmas szórakoztatás, zenei ismeretterjesztés. Célja, hogy kulturális értékeket közvetítsen és teremtsen, minél szélesebb közönségnek, valamint szolgálja és dokumentálja a magyar zenei életet. 1973-ban vált önálló csatornává, és 35 éve, 1987-ben vette fel Bartók Béla nevét. Őrzi nemes hagyományait, szoros kapcsolatot ápol a rangos hazai zenei műhelyekkel. Hangversenyeket, operákat közvetít élőben és felvételről itthonról és a nagyvilágból, támogatja a magyar kortárs zenét és a tehetséges fiatal muzsikusokat, stúdiókoncerteket szervez. Műfaji sokszínűség jellemzi. Szlogenje: Több mint klasszikus.

1999-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós szerkesztő és adásrendező szakán. 1992-ben a Magyar Rádiónál kezdte pályafutását, televíziós karrierje pedig két évvel később kezdődött a Magyar Televíziónál. 1997-től dolgozik a kereskedelmi televíziózás területén. Többek közt nevéhez fűződik a magyar egészségügyet bemutató, Igazi vészhelyzet című dokumentum sorozat. 2012-ben jelent meg első könyve Egy tökéletlen anya naplója címmel. Anyasors című könyvében az anyaság nehézségeiről, kudarcairól és legszebb pillanatairól ír. 2013 óta futó Jön a baba című televíziós sorozatában a babavárástól a szülésen át az utána következő pár hónapos időszakig mutatja be a családok sokszínű életét.

Hazánk egyik legsikeresebb irodalmi szervezője, az ország legnagyobb irodalmi rendezvény-sorozatainak megvalósítója. Dolgozott művészeti alapítványnál és galériában, szervezett hazai és nemzetközi könyvvásárokat. 2010-ben ötletéből éledt fel a fővárosban a kávéházi irodalmi élet, létrehozta az Irodalmi Szalont történelmi kávéházakban. Számos intézmény irodalmi vezetője és programszervezője. Munkájával hidat képez a könyv, az író és az olvasó között. Televíziós- és dokumentumfilmek, videós blogok kreatív producere és szerkesztője, a Kárpát-medencében Irodalmi karaván utakat, a magyar irodalom jelentős íróinak centenáriumot szervez. Édesapjáról, Juhász Ferenc költőről írt és szerkesztett könyvet és filmet A mindenség szerelmese címmel.

1983-ban végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Tervező cégét 1991-ben alapította. 2009-ben a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Breuer Marcell Doktori Iskolájában DLA-fokozatot szerzett, 2012-ben habilitált. Pécs kortárs építészetének meghatározó alakja. Alkotásaival érzékenyen reagál a táji és épített környezetre, korszerű, a mai igényeket, életmódot szolgáló házakat, enteriőröket hoz létre. Hitvallása szerint az építészetben a műszaki tudomány és a művészet szétválaszthatatlan egységet alkot. Az Ybl-díjas építész 2002 óta az Építész Mesteregylet Mesteriskolájának mestere, jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora, az Építészeti Intézet Szakvezetője.

1980-ban végzett a BME Építészkarán,1986-ban a Mesteriskolán. Ybl-, Pro Architectura és kétszeres Budapest Építészeti Nívódíjas építész, a tolcsvai OREMUS, a villányi Sauska borászat, a Lánchíd 19 Design Hotel, a Graphisoft Park fogadóépülete, a balatonfüredi műemlék-zsinagóga kulturális hasznosítása, a Dohány utcai emlékfal tervezője. Oktatói-kutatói területe az identitás, a kontextus és az ornamentika, a szociális és a közösségi építés, amelyet a gyakorlatban is megvalósít hallgatóival. A Széchenyi Akadémia tagja, a BME-n 20 éve tanít. 2021-ben megkapta az építészek “fair play” díját, a Kotsis Iván-érmet.

1988-ban BME Építészmérnöki Karon diplomázott. 1990-1991 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 1996-ban alapított saját irodát, mely ma Váncza Művek Építészeti Műterem néven működik. Az építész munkái közül városi lakóházai mellett fontos kiemelni Balaton-felvidéki épületeit (Révfülöp, Mindszentkálla, Köveskál), Budapesten, az A38 Kulturális Állóhajó építészeti és belsőépítészeti kialakítását (Miltényi Miklós építésszel) valamint a Szegedi Dóm restaurálási és fejlesztési munkálatainak vezetését (I. ütem a 3H Építésziroda Kft-vel közös tervek alapján valósult meg). 2009-ben munkásságát Ybl-díjjal ismerték el.

Magyar-népművelés szakon és színházelmélet-dramaturgia szakon végzett. 20 évet tanított a színművészetin, az ELTE-n, s az Apor Vilmos Katolikus Főiskola drámapedagógiai tanszékét vezette. Gyakorló nevelőket tanított figyelni, beszélni, önmagukká lenni. A drámapedagógia és a neve elválaszthatatlanul egybefonódott. Játsszunk bábszínházat és Csörgősipka című tévéműsorai, a hagyományismeretre is figyelő, sok kiadást megért könyvei a szakterület népszerűsítését szolgálták. Részt vett a Nemzeti Alaptanterv Tánc és dráma fejezetének előkészítésében, s neki köszönhető a tanítványai által sikerre vitt, egyetemi Dráma- és színházismeret-tanári szak kidolgozása.

1980-ban a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán szerzett előbb gyártástechnológus-üzemmérnöki, majd gépész műszaki-tanári diplomát. 1990-ben az ELTE-n fizika szakos tanári oklevelét vehette át, azóta vezeti a Műegyetem Fizikai Intézetének Demonstrációs Laboratóriumát, nem tudja elképzelni a fizika tanítását kísérletek nélkül. Több száz kísérletező fizika órát tartott diákoknak és tanároknak, még a határainkon túl is. A szkeptikus mozgalom egyik élharcosa. 2005-ben az ő javaslatára, akkor még egyetlen helyszínen, a Műegyetem Fizikai Intézetében tartották az első Kutatók Éjszakáját. Sok, fizikát népszerűsítő TV műsorban szerepelt, ezek közül a Brutális Fizika című sorozat volt a legsikeresebb.

Tízéves korától írt verseket, novellákat, humoreszkeket. 1973-ban elvégezte a főiskolán a könyvtár-népművelés szakot. 1970-től népművelő egy művelődési központban, majd a Kassák klubot vezette, ahol a Sebő klub egyik alapító tagja volt. 1975-ben az ELTE népművelés-könyvtár szakán végzett. Öt verseskötete, negyvennél több ifjúsági könyve jelent meg, és írt számos hangjátékot, tévéjátékot és filmet is. Négy-öt regényét kötelező irodalomként tanítják az általános iskola különböző évfolyamain. Író-olvasótalálkozókon vesz részt, ahol a tehetség megőrzéséről, és a szépirodalom olvasásának fontosságáról beszélget a fiatalokkal játékos, humoros formában.

Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területei: a nemzetközi és az európai makroökonómia, a nemzetközi és az összehasonlító gazdaságtan. Közel 400 publikációja jelent meg, közöttük több könyv és számos idegen nyelvű munka. Olyan alapvető jelentőségű kérdéseket vizsgált tudományos műveiben, mint az európai integráció makroökonómiája; az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai; a pénzügyi és gazdasági válság, illetve a COVID-krízis növekedési hatásai; valamint a strukturális reformok mechanizmusai. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1971-ben szerzett diplomát. A Széchenyi-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas matematikus munkásságának köszönhetően az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika a modern matematika központi területeivé válhattak. Elsősorban kombinatorikával és számítógéptudománnyal foglalkozik. A Szent István-renddel, Corvin-lánccal kitüntetett, Abel-, Kyoto- és Wolf-díjas tudós a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. 2014 és 2020 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Több mint háromszáz tudományos publikáció és tíz könyv szerzője vagy társszerzője.

1980-ban történelem-könyvtár szakon végzett az ELTE-n. Még ebben az évben a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tudományos segédmunkatársi állást kapott, ahol megkezdte tudományos munkásságát s amelynek később főigazgatója lett. Fő kutatási területe az 1919 és 1945 közötti Magyarország történelme, az ország második világháborús szereplése, a volt magyar rendvédelmi szervek története, valamint a kor politika- és sporttörténete. Az MTA doktora, Bezerédj-, Zrínyi Miklós- és Széchenyi-díjas egyetemi tanár. A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem kutatóprofesszora. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese.

Festő szakon végzett a Képzőművészeti Főiskolán. A festészet mellett a grafika területén is alkot. Sorozatokban gondolkozik, ezekben egy-egy témakört jár körül, gyakran különböző kultúrkörök mitológiai témáit dolgozza fel. Sötét tónusokkal, földszínekkel festett képei különleges textúrájuk révén reliefszerű hatást keltenek. Az akvarell-ceruza-kollázsokon a visszatérő motívumok (a világ keletkezését, s egyben a világmindenséget szimbolizáló edény, hal, fa, árnyék) mellett szövegtöredékek is feltűnnek. A Munkácsy Mihály-díjas művész alkotásait az irodalom inspirálja. 2017 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

Művészeti tanulmányait 1949-ben fejezte be az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában. Tanulmányai után az Operaház kosztümfestőjeként dolgozott. Munkásságát a kezdetektől a batikolás, a csomózott, egyéni technikák, majd a gobelin szövés határozza meg. Kárpitjain, tértextiljein és minitextiljein spirituális és szakrális témákat dolgoz fel meleg színekkel, a fény hangsúlyozásával, változatos anyagokból és egyéni szövési technikákkal. Magyarországon és külföldön is kapott állami és egyházi megrendeléseket középületek, templomok enteriőrjeinek díszítésére. A Nemzet Művésze, a Kossuth-díjas iparművész a SZIMA és a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

A képzőművészeti főiskolán két év festő szak után, átjelentkezett a sokszorosító grafikai tanszékre. Nyomdász édesapja ajánlásával került a Magyar Nemzeti Bank pénzjegynyomdájába, ahol öt évig volt rézmetszőtanuló. Legjelentősebb műve az új magyar forgalmi bankjegysor. A Ferenczy-díjas grafikusművész horvát, bangladesi és thaiföldi bankjegyeket is tervezett. 25 évig volt a Magyar Nemzeti Bank pénzjegynyomda művészeti osztályának vezetője. Közel 100 bélyeget készített a Magyar Postának. A Balatoni Korona, helyi pénz tervezője és kivitelezője. Több száz értékpapírt, részvényt, kötvényt, illetékbélyeget tervezett. Jelenleg festészettel foglalkozik.

1975-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Először a Vígszínházhoz szerződött, 2004 óta az Örkény István Színház tagja. Másfél évtizeden keresztül tanított a Főiskolán. Játszotta az Equus és az Amadeus főszerepét, volt II. Richárd és II. Edward király. Színre vitte Jagót, a Bánk bán és a Faust címszerepét. Láthattuk a Kenguru, a Redl ezredes, a Zsarnok szíve és az Utóélet című filmekben. 1983-ban a nemzetközi Wagner-film II. Lajosát is alakította. A Kossuth-, Jászai Mari- és Páger Antal-díjas, Érdemes-művész a Halhatatlanok Társulatának, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Szerepeit apró, finom gesztusokból rakja össze, karaktereit kidolgozott lélektani hitelességgel formálja meg.

Pályáját a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művésznek közel 200 színházi szerepe volt, csaknem ötven filmben, húsz tévéjátékban látható. Tragikus és komikus szerepeket egyaránt játszik. Ő volt Pinokkió, a Liliom Julikája, az Elnöknők Ernája, a Macskajáték Orbánnéja, a Pedig én jó anya voltam című dokumentumdráma anyafigurája, a Tóték Mariskája és Az ajtó-beli Szeredás Emerenc. Színházi alakításai mellett emlékezetes filmekben játszott: Ajándék ez a nap, Eldorádó, Panelkapcsolat, Csinibaba. Több generáción keresztül szerzett örömet a gyerekeknek is, mint kis Vuk, Szaffi és az utóbbi években, mint a Bogyó és Babóca mesélője.

A Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas, Érdemes művész tanulmányait Markó Iván balettiskolájában, a Moszkvai Nagyszínház prímabalerinájával, Ludmilla Cserkaszovával kezdte. Markó Iván Prospero c. darabja tizenkét évesen életének meghatározó mérföldköve lett. Tanulmányait a Magyar Táncművészeti Egyetemen végezte, majd 1993-ban a Magyar Állami Operaházhoz szerződött, melynek első magántáncosa lett. Itt a klasszikus balettirodalom összes főszerepe mellett, a legnagyobb magyar koreográfusok darabjaiban, köztük Seregi László, Harangozó Gyula, Pártay Lilla műveiben szerepelt. Kiemeltebb főszerepei: Hattyúk tava, Giselle, Makrancos Kata, Coppélia, Don Quichotte, Anna Karenina, Rómeó és Júlia, Anyegin. Jelenleg a magyar és nemzetközi klasszikus balett értékeire épülő iskolát vezet.

Kilovaglás egy őszi erődből című első verseskötetében a lázadás avantgárd formabontó poézisét írta meg. Verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi. Költőként indult, majd áttért a prózára. Novellái és kisregényei a mindennapi életről szólnak, parabolikus regényeiben, filmforgatókönyveiben a történelmet jeleníti meg. Regényei közül a Lavina, A birodalom ezredese, a Vadon a legismertebbek. 1970-94 a MAFILM-nél dolgozott, mint rendezőasszisztens, majd dramaturg és forgatókönyvíró. Olyan meghatározó filmek forgatókönyveit írta, mint a Mephisto és a Redl ezredes. A Kossuth- és József Attila-díjas író, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

A negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közöl. A Hajnali csillag peremén című gyűjteményes verseskönyve az év gyermekkönyve lett. A játékos természetű költő verseiben több kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg. Számos verse szól az erdélyi magyarságról. Formagazdagságát a következetes részletességgel felépített költői maszkok, alakmások (Jack Cole, Lázáry René Sándor) is segítik. Verseit több nyelvre lefordították. A Kossuth-, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. 1990 óta a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője.

A hetvenes évek közepe óta publikál tárcákat, közéleti írásokat, verseket, esszéket. Közgazdász diplomája megszerzése után teljesen az irodalom felé fordult. Pályája elején verseit a metaforák jellemezték, később nyelve egyszerűsödött, a képek helyét átvette az egyszerű, a hétköznapiság felé közelítő nyelv, az irónia és a humor. A szenvedély az egyik legerősebb mozgatója a költészetének. Művészetére erős hatást gyakorolnak a társművészetek és a film (2011-es verskötete például egy Scorsese-film címét viseli). Verseiből dramatizált változat is készült. A József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

A Magyar Televízió szerkesztő-riporter és műsorvezető képző iskolájában végzett. 1995-2002 bemondó. A Játék határok nélkül c. vetélkedőműsor háziasszonyként láthattuk, a Naprakész és a Főtér c. országjáró magazin műsorvezetője. Ezután a Hír TV-ben az Egy nap c. országjáró műsort, a Családmese sorozatot és a Vörös és Fehér borászati műsort készítette. Az MTVA-nál a Gasztroangyal c. saját műsort, illetve a Négy szellem c. éjszakai társadalmi problémákról szóló műsort forgatta. Borbás Marcsi szakácskönyve kötetben és főzőműsorként is megelevenedik a képernyőn. 2020-ban elindította az Egy.hu internetes oldalát, ahová a Kertem c. sorozatot forgatja.

A kortárs zene, a jazz és különböző népek zenéi tökéletes szimbiózisban állnak művészetében. Számos cimbalommű született és születik az Ő képességeire komponálva. Világhírű szimfonikus zenekaroknak volt szólistája, a világ legfontosabb koncerttermeinek visszatérő vendége. Több mint ötven lemezen hallhatjuk játékát. A legutóbbi, Cimbiózis triójàval készített lemezét New Yorkban, a tíz legfontosabb jazzlemez közé sorolták 2020-ban. A 2019-ben létrejött BMC Nemzetközi Cimbalomverseny megálmodója. 2001 óta a Rajkó-Talentum Tánc és Zeneművészeti Iskola tanára. Munkásságát eddig számos hazai és külföldi díjjal ismerték el.

Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske nemcsak a színpadon, hanem az életben is egy párt alkotnak. A Muzsikás Együttes táncosaiként turnéznak, tanítják a világot. Egymásra figyelő, mélyen átélt szépen megformált táncukkal, az érzelmek és indulatok széles skáláját mutatják be a méltóságteli lassú táncoktól kezdve a virtuóz frissekig. Farkas Zoltán a Magyar Állami Balettintézet néptánctagozatán végzett. A Magyar Állami Népi Együttes szólistája majd koreográfusa lett. Tóth Ildikó az Alba Regia Táncegyüttesből az Állami Népi Együttesbe került, majd a Kodály Kamara Táncegyüttes alapító tagja lett párjával együtt. Mindketten Harangozó Gyula-díjasok.

22 évesen az NB I-ben futballozott. Megfordult a Bp. Honvéd és az MTK élvonalbeli csapataiban. 32 évesen már edzőként dolgozott. Első vezetőedzői megbízatását 1994-ban kapta, a BVSC szakmai irányítását bízták rá. 1996-ban bajnoki ezüstérmes és Magyar Kupa-döntős volt a Szőnyi úti alakulattal. Az MTK-val kétszeres bajnok (1999, 2003) és Dunaújvárossal bajnok 2000-ben. 2009-ben az U20-as válogatott szövetségi edzőjeként világbajnoki bronzéremre vezette a csapatot. 2010-2013 szövetségi kapitányként a válogatott az irányításával 34 meccsen 17 győzelem mellett 8 döntetlent ért el és 9 vereséget szenvedett, ezzel az elmúlt 25 év legeredményesebb magyar kapitánya.

A Magyar Televízió szerkesztő-riporter és műsorvezető képző iskolájában végzett. 1995-2002 bemondó. A Játék határok nélkül c. vetélkedőműsor háziasszonyként láthattuk, a Naprakész és a Főtér c. országjáró magazin műsorvezetője. Ezután a Hír TV-ben az Egy nap c. országjáró műsort, a Családmese sorozatot és a Vörös és Fehér borászati műsort készítette. Az MTVA-nál a Gasztroangyal c. saját műsort, illetve a Négy szellem c. éjszakai társadalmi problémákról szóló műsort forgatta. Borbás Marcsi szakácskönyve kötetben és főzőműsorként is megelevenedik a képernyőn. 2020-ban elindította az Egy.hu internetes oldalát, ahová a Kertem c. sorozatot forgatja.

1948-tól a Bolyai Tudományegyetem hallgatója, 1951-től itt kezdi pályafutását gyakornokként. Ezt követően a kolozsvári Történeti Intézet kutatója. Tudományos munkáiban főleg az 1848-49-es erdélyi forradalommal és szabadságharccal, Erdély 1867-től 1914-ig terjedő történetével, intézményeivel és kiemelkedő személyiségeivel foglalkozik. A székelység sajátos gazdasági és társadalmi újkori problémáit is eredményesen tárta fel. Tizennégy kötetet publikált, folyóiratokban megjelent munkáinak száma jelentős. A debreceni egyetem díszdoktora (1998). 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Egész életműve leírható az erdélyi, a huszadik századi székely és a moldvai magyarság sorsának hiteles és költői megfogalmazásával. Legutolsó könyve, a Veszedelmekről álmodom c. dokumentum-család regény, amely mintegy három évszázadnyi időt átölelve, az erdélyi székely-magyar sors lényegének a megfogalmazására törekszik. A Kossuth-díjas írónak eddig több mint 20 könyve jelent meg, főleg verskötetek, publicisztikai és riportkötetek. Költészetében fontos szerepe van az anyanyelvi hagyomány továbbörökítésének. A Székelyföld c. irodalmi-művészeti folyóirat alapítója, a Moldovai Magyarság periodika felelős kiadója. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

A Zeneakadémián nyerte el diplomáját, mint hegedűművész. 1975-92 a Takács Vonósnégyes vezetője, koncertjeikkel bejárták az egész világot – több mint 1000 koncerten játszották Bartók, Kodály és több magyar vonósnégyest a világ nagy zenei centrumaiban. 1998-tól a Mikrokosmos vonósnégyes 1. hegedűse. Lemezre vették 2008-ban Bartók összes (6) vonósnégyesét. 2002 óta vezényel, 2012 óta a Budapesti Fesztiválzenekar 1. vendégkarmestere, 2007 óta a svájci Verbier Fesztivál Kamarazenekarának vezetője, 2011 óta a Manchester Camerata kamarazenekar művészeti vezetője. A budapesti Zeneakadémia és a londoni Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli professzora.

Tanulmányait a Műegyetem Építészmérnöki Karának elvégzése után a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész és bútortervező szakán folytatta. Ezt hollandiai tapasztalatszerzés követte, majd építész-belsőépítész tervezői praxist alapított. Munkáját az építészeti minőség iránti elkötelezettség, empátia, komplexitás és kreativitás jellemezi, fontosnak tartja a tradíció és innováció egyensúlyának keresését. Az Ybl-díjas építész hitvallása a részt és az egészt átfogó építészeti koncepciók alkotása. Tíz éve építészetet oktat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, vezeti a MOME Építészeti Intézetét, ily módon a jövő építészeinek szemléletét formálja.

A táncházmozgalom első generációjának, a „nomád nemzedék” tagjaként vallja, hogy nem a hagyományt kell őrizni, hanem azt a tudást és tapasztalatot kell ismerni és megtanulni, amelyet a nemzeti kultúrába emelve megőrzünk és továbbéltetünk. A népművészet színpadi megjelenése művészeti életünk része, a tánc és a zene elsajátítása azonban egyaránt szolgálja az igényes szórakozást és a közösségek kialakulását. Számos hazai és nemzetközi konferenciát, fesztivált, szakmai fórumot szervezett. Részt vett a táncház-zenész és táncházvezető képzés tematikájának kidolgozásában, az első képzések lebonyolításában. Alapítója és 2004-től elnöke a Muharay Népművészeti Szövetségnek.

A társulat matematikatanárokat, egyetemeken, kutatóintézetekben és vállalatoknál dolgozó matematikusokat tömörítő országos szervezet. Jogelődjét 1891-ben alapították nagynevű matematikusok és fizikusok. Jelenleg több mint 800 tagja van. Céljaik között szerepel a matematikai tudományos kutatások elősegítése, a matematika alkalmazásainak széles körű elterjesztése, a matematika oktatásával kapcsolatos kérdések megoldása és a matematika népszerűsítése. A társulat felkutatja a matematikai tehetségeket, tanulmányi és emlékversenyeket, konferenciákat és tanártovábbképzéseket szervez, folyóiratokat és könyveket ad ki, szakmai díjakat ítél oda.

Berczik Zoltán irányításával a trió 1979-ben a magyar asztaliteniszsport legnagyobb diadalát aratta. Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor a phenjani világbajnokság férfi csapatversenyében aranyérmet szerezett. A legjobb nyolc közé Európából rajtuk kívül csak egy páros jutott, japán és kínai ellenfeleken vezetett az útjuk a dobogó tetejére. A vb-n kétszer is legyőzték a már akkor is a sportág nagyhatalmának számító kínaiakat, a selejtezőben 5:2-re, másodszor pedig a döntőben 5-1-re. A phenjani diadallal együtt Jónyer Istvánnak összesen négy vb-elsősége van, Gergely Gábor és Klampár Tibor pedig egyaránt kétszer volt a világ legjobbja.

1997-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. 2000-2006 a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. Makrogazdaság rovata a magyar és külföldi gazdaság legfontosabb feladatairól és történéseiről számol be. Elfogultságok nélkül, közérthetően mutatja be a magyar gazdaság előtt álló kihívásokat és értékeli az azokra adott gazdaságpolitikai válaszokat. Elemzései tudományos megalapozottsággal, gyakran kutatóintézetekkel való együttműködésben készülnek. A Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes docense.

1968-ban végzett a BME Építészmérnöki Karán. Az IPARTERV-ben kezdte pályáját a Gulyás, Rimanóczy irodán. Nevéhez fűződik többek között a balatonfűzfői fedett uszoda, a badacsonytomaji borászati üzem, a budapesti Buda Square irodaház. Az Ybl- és Csonka Pál-díjas építészmérnök a sportépítészet terén elért eredményei a középület tervezés fontos részét képezik. Az UIA Sport és Szabadidő Bizottságának évtizedek óta magyar képviselője. 1992-től a BME Magasépítési Tanszékén egyetemi tanár. A Vásárhelyi Pál, ill. a Breuer Marcell doktori iskolák oktatója. 1997-2001 között a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Aktív sportoló, vitorlázásban magyar bajnok.

A közoktatásban 6-tól 14 éves gyerekeket tanított, egyetemi oktatóként részt vett az angol szakos tanárképzésben és továbbképzésben, valamint a doktori képzésben. 1985-től dolgozik a Pécsi Tudományegyetemen. Kiemelkedő szerepet játszott a nyelvtanítás megújításában. Kutatóként a gyerekek, serdülők és felnőttek idegen nyelv elsajátításának folyamatait vizsgálja, a közoktatásban megszerezhető nyelvtudást, annak követelményrendszerét, a nyelvi értékelést, a valamint a nyelvszakos tanárképzéssel kapcsolatos kérdéseket. 2005-ben megszerezte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

Az ELTE biológus szakán végzett, PhD fokozatot a genetika területén szerzett. Kutató munkája a pillangósvirágú növények és Rhizobium baktériumok szimbiózisára, a biológiai nitrogénkötésre irányul. A Balzan-díjas biológus kutatásának középpontjában a szimbiotikus sejtekben termelődő növényi peptidek állnak, amelyből több ígéretes új antibiotikum jelölt. Kutatócsoportja a nemzetközi növényi molekuláris biológiai kutatás vezető műhelye. A Széchenyi-díjas akadémikus az Európai Bizottság tudományos főtanácsadói csoportjának tagjaként a Covid-19-járvánnyal, a krízis helyzetek kezelésével, a rák korai felismerésével és szűrésével foglalkozik.

A Képzőművészeti Főiskolán 1977-ben végzett festő szakon, de a képek mellett síkplasztikákat, szobrokat és az utóbbi 20 évben művészkönyveket is készít. Korai alkotói periódusát a fotóhasználaton alapuló hiperrealista művek jellemezték, e munkáiban a képzelet és a valóság kettőssége teremtett feszültséget. Az 1980-as évek közepétől a kollázstechnika segítségével szobrokat megidéző táblaképeket és háromdimenziós képszobrokat alkotott, majd a geometrikus absztrakció irányába fordult. 2012-ben művész doktori fokozatot (DLA) szerzett. A Munkácsy Mihály-díjas alkotó a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

A képzőművészet számos ágában dolgozik: festészet, grafika, könyvillusztrálás, plakáttervezés, díszlet- és látványtervezés, animációsfilm készítés. Alkotásai a népi kultúra hagyományainak jelenkori megidézését, metaforikus nyelvének továbbélését szolgálják, de lényegesnek tartja a modern művészet szín- és formakincsének, kompozíciós elemeinek, transzformációinak tudatos használatát. Illusztrátorként a magyar- és a világirodalom számos alkotását tette élményszerűvé a gyerek és a felnőtt olvasók számára. Látványtervezőként legjelentősebb munkája a Nemzeti Színház rajzfilmbetétekkel gazdagított Holdbeli csónakosa.

1980-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és játszotta el első filmszerepét, amelyért San Remo-ban megkapta a legjobb Női Alakítás díját. Két évvel később következő film főszerepéért Moszkvában díjazták. Először Kaposvárra, onnan a Katona József Színházba szerződött. Az Übü király, a Három nővér és a Platonov főszerepeivel bejárta a világot, 10 év alatt közel 60 városban játszott. 2002-től a Nemzeti Színház, 2015 óta a Centrál Színház tagja. Tragikus sorsú hősnők és groteszk karakterfigurák szerepében egyaránt láthattuk. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész sokat szinkronizál, és több lemeze is megjelent. Három fiú édesanyja.

Költőként a Kilencek csoportjával indult pályája. A magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatok kutatója. Kiemelt figyelmet szentel 1848/49 és 1956 magyar és lengyel eseményeinek. A Széchenyi-díjas történész, Babérkoszorú-díjas költő tevékenysége meghatározó mind a magyar, mind a lengyel kultúrában. 1973-ban adták ki első verseskönyvét Havon forgó ég címmel, amelyet számos verses-, próza-, esszé- és tanulmánykötet követett. Összes verse A lét vonalkód-fényei címmel jelent meg 2000-ben. Költészetében legszemélyesebb élményeit a történelem sorsdöntő eseményeinek megidézésével társítja. A Magyar Művészeti Akadémia elnökségének tagja.

1968-ban került a Pannónia Filmstúdióhoz. Volt fázisrajzoló, kulcsrajzoló, animátor, majd társrendező. Olyan népszerű animációs filmekben dolgozott, mint a Gusztáv, Mézga család, Dr. Bubó és János vitéz. A légy című animációs rövidfilmje első magyar alkotásként 1981-ben Oscar-díjat nyert. Hazai és nemzetközi fesztiváldíjakkal elismert alkotója számos egyedi filmnek, mint a Holtpont, Gravitáció és Ticket, valamint a Hoppi mesék című sorozatnak. A Kossuth-díjas művész 2018-ban befejezett, festményanimációja Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című alkotását eleveníti meg. A Nemzet Művésze 2010-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára.

1971-ben végezte el a Színművészeti Főiskolát és a Nemzeti Színház tagja lett, majd csatlakozott a Katona társulatához. Színpadi szerepeinek a száma megközelíti a kétszázat. A Budapest Orfeum című zenés összeállításban előadott kupléival és sanzonjaival nagy sikert aratott. A 70-es évektől kezdve rendszeren feltűnik filmekben és sorozatokban. Játszott többek között a Te rongyos élet, a Csapd le Csacsi!, és a Zimmer Feri című filmben is. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész számos sorozatban szinkronizált. Több generáció ismeri a hangját a Micimackó Nyuszijaként. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Már 15 évesen testvérével beat zenekarban játszik. A Tolcsvay Trió valamint a Fonográf együttes alapító tagja. A hatvanas évek közepétől ír dalokat. 1973-ban zenésítette meg Petőfi Sándor Nemzeti dalát. 1986-ban komponálta a Magyar mise című monumentális művét. A Doctor Herz és az Isten pénze című musicaljét, a Mária evangéliuma című rockoperáját a budapesti sok száz előadás után, számos hazai és külföldi színház is játszotta. Legutóbb, az Új Magyar rapszódia című művét az Operaház zenekara mutatta be 2019-ben. Magyar Örökség és Erkel-díjas.

Tíz év hegedűtanulás és négy év szimfonikus zenekari gyakorlat után 1974-ben kezdett el népzenével foglalkozni. A táncházak, zenekari koncertek, táncegyüttesek kísérése mellett a kezdettől fogva elkötelezettségnek érezte a hangszeres népzene gyűjtését, lejegyzését, tudományos feldolgozását. 1984-1992 a Honvéd Művészegyüttes Hegedős folkzenekarában hegedült. Ezután az aktív zenélést a Bekecs együttesben folytatta, amelynek jelenleg is művészeti vezetője. 2001 óta a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum Szolgáltatási Osztályán zenei könyvtárosként dolgozik. A Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetének oktatója.

1951-től a Budapesti Petőfi, illetve a Budapesti Bástya, 1956-tól az Elektromos, 1960-tól az Újpesti Dózsa vívója. Kétszeres ifjúsági világbajnokként 1957-ben bekerült a felnőtt válogatottba. Öt olimpián vett részt és valamennyin érmes helyezést ért el. A magyar női vívás történetében páratlanul eredményes pályafutása alatt összesen hét olimpiai és tizenöt világbajnoki érmet nyert. Az 1964-es olimpián a fegyvernem mindkét versenyszámában a dobogó tetejére állhatott. Visszavonulása után az Újpesti Dózsa vívó szakosztályának a technikai vezetője lett. 1995-ben veterán Európa-bajnoki, 1999-ben veterán világbajnoki címet nyert. 2007-ben választották be a Nemzet Sportolói közé.

Pályáját sport- majd kulturális újságíróként kezdte, rádiós karrierje a Magyar Rádióban indult. 1988-tól a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt, majd később program- és hírigazgatója. Először a Magyar Televízió popzenei műsoraiban tűnt fel, majd műsorvezetőként 1991-től magazinműsorokban is láthatta a közönség. 2000-től 10 évig a Sport TV műsorvezetője. 2011-től az ATV különböző politikai és közéleti műsorait és saját portréműsorát, a Húzós címűt vezeti. Ennek portrébeszélgetései könyvekben is megjelentek. 2017 januárjától az ATV Egyenes beszéd egyik műsorvezetője.

1999-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol 2001-től tanít; 2020-tól a Középülettervezési Tanszék vezetője. A budapesti Móricz Zsigmond körtéri Gomba épületének megújítása, az ELTE Trefort-kerti emlékműve, a soproni Várkerület revitalizációja, a reformáció 500. évfordulójára készült Kálvin téri installációja vagy a régi budai Városháza rekonstrukciója egyaránt emblematikus alkotásai. Munkásságát 2018-ban Ybl Miklós-díjjal ismerték el, 2020-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Munkáiban a múlt rétegeit feltárva, azokat értő, kortárs módon kiegészítve az építészet és emlékezet gazdag kapcsolatrendszere bontakozik ki.

Zenei tanulmányait 1960-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián fejezte be Kadosa Pál tanítványaként. Mint friss diplomás, zongoratanári munkája mellett csatlakozott a dr. Kovács Géza, testnevelési tudományos kutató által vezetett kutatáshoz a zenei munkaképesség-gondozás (ZMG) témájában. Kezdetben tanítványként, később önálló kutatóként és szerzőtársként vett részt a munkában, majd 1999-ben átvette a ZMG (Kovács-módszer) műhelyének vezetését. 2000 óta tanítja a Kovács-módszert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és 2003-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Többszáz előadást és tanfolyamot tartott idehaza és külföldön.

A Semmelweis Egyetemen diplomázott, gyermekgyógyász, gyermekpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakorvos. 2005-ben megalapította a családközpontú Gyermekpszichiátriai és Pszichoterápiás Osztályt a mentális betegséggel küzdő gyermekek gyógyítására a SE I. Gyermekgyógyászati Klinikáján. Kidolgozta a gyermekkori súlyos evészavarok terápiás protokollját, létrehozta az első magyar evészavar részleget gyermekek számára. Elindította és szervezi a gyermekpszichiátria graduális képzését, a rezidens- és szakorvosképzést. A bio-pszicho-szociális szemléletű gyógyítás úttörője, szaktekintélye. A gyermek- és serdülőkori pszichoszomatikus betegségek nemzetközi szakértője.

A művész alapanyaga a fa és a bútorgyártásban is alkalmazott rétegelt lemez. Fából faragott plasztikus tárgyainak mesterségbeli fogásait maga dolgozta ki. Figuratív kompozíciói és titokzatos tárgyszobrai hallatlan leleményesen alakított, szívós munkával kivitelezett, öntörvényű formarendbe foglalt alkotások. Az ezredforduló utáni években született munkák a teret különleges módon hatják át és szervezik maguk köré: zárt és megnyitott felületekkel, palástokkal övezett tömegekként. A Munkácsy Mihály-díjas alkotó szerint munkássága az imádság vagy spirituális praxis egyfajta sajátosan mai, modern formája. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

A József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író életművében regényei és novelláskötetei mellett (pl. Az Ezüst Macska, Lovak a ködben, Apám darabokban, Andalúziai kutyák, Elpatkolsz, szívem, mint a pinty) fontosak a nehéz témákat boncolgató esszék is. Írt könyvet a székelyekről (Székelyek), a cigányok (Cigányok – Európa indiánjai) és a zsidóság egyetemes és hazai történetéről (Írd fel házad kapujára…). Kultúrhistóriai munkák, Trianoni szöveg- és képgyűjtemény, fotóművészek (pl. Korniss Péter) albumaihoz írt szövegek, újságokban megjelent mintegy 600-700 tárca is a szerző sokoldalúságát bizonyítja. Számos munkája több világnyelven is olvasható.

Tagja volt a 25. Színháznak, a Várszínháznak és a kaposvári Csiky Gergely Színháznak. 1991-ben alapította meg a Merlin Színházat Budapesten, melynek 2003-ig vezetője is volt. 2008-ban a Weöres Sándor Színházat alapította meg Szombathelyen. 2003 és 2008 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Emlékezetes színpadi alakítást nyújtott Don Quijote, Sade márki, Szókratész, II. Richard, Willy Loman szerepeiben. Fassbinder, Goldoni, Móricz, Madách darabjait állította színpadra. Kiemelkedő sikert aratott József Attila verseinek tolmácsolásával. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán diplomázott. 1958-ban elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címmel. Számtalan klasszikus magyar film, köztük az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Szörnyek évadja, a Kék Duna keringő, az Isten hátrafelé megy, Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, és az Oda az igazság rendezője. Színházi rendezőként 1970-ben debütált a Fényes szelek című darabjával. 1988 óta címzetes egyetemi tanár. 1990 és 1992 között az amerikai Harvard Egyetemen tanított. Munkásságát a Cannes-i és a Velencei filmfesztiválokon többször elismerték. Kétszeres Kossuth-díjas művész.

1965-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd a Madách Színház, később a MAFILM társulatának tagja. 1985-től a Radnóti Színház színész-igazgatója. Fontosabb színházi szerepei: VI. Henrik, Tesmann, Antonius, Rosmer, Higgins, Az Ördög, Solness építőmester. Irodalmi esteket készített többek között Kosztolányi, Radnóti, Szép Ernő, Babits, Franz Kafka, Arany János és Márai műveiből. Számos magyar film főszereplője volt: Apa, Szerelmesfilm, Fényes szelek, Lila ákác, 141 perc, BUÉK, Eszterkönyv. Jászai díjas, érdemes művész, 2003-ban Kossuth díjat kapott.

A József Attila Színházban kezdte pályáját. 1982-ben szerződött a Vidám Színpadhoz, melynek 2001-ig vezetője, rendezője is volt. 2003 óta a Nemzeti Színház tagja. Láthattuk D’Artagnan, Napoleon, Peacock, II. Richárd, Seress Rezső, Henry Perkins, Willow atya, Willy Loman szerepében a színházban, valamint a Külvárosi legenda, a Házasságból elégséges, a Húsz óra című filmekben. A Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájáért a Legjobb férfialakítás díjával ismerték el Veveyben. A Linda című sorozat főszereplője volt. Az ő hangján szólalt meg Süsü, a sárkány. A Nemzet Színésze. Kossuth-díjas.

Az első magyar hegedűművész, aki Bach összes szólószonátáját egy koncerten előadta és Paganini 24 capricióját is eljátszotta. 1975-ben a Magyar Rádió Hegedűversenyén első díjat nyert. Fellépett Európa összes országában, valamint Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában és Afrikában. A Magyar Virtuózok Kamarazenekar alapítója, melynek szólistája, karmestere. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, ahol 1978 óta a különleges tehetségek osztályát vezeti. 20 szóló- és zenekari lemeze jelent meg. Liszt – és Kossuth-díjas, a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével kitüntetett művész.

A kórus – amelyet Gulyás György alapított 1955-ben – a kezdetekben a Zeneművészeti Szakiskola énekkaraként működött. Számos sikeres hazai és nemzetközi szereplést követően 1971-ben lett hivatásos együttes. Nem egy hazai és külföldi zeneszerző darabjának ősbemutatója fűződik nevéhez. Az együttes komoly diszkgráfiával büszkélkedhet. A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny házigazdája. Világhírű karmesterek sokasága vezényelte a kórust. Ma a Somogyi-Tóth Dániel által irányított Kodály Filharmónia Debrecen részeként működik, vezető karnagya 2009 óta Pad Zoltán. Munkásságát Magyar Örökség-díjjal is elismerték.

19 évesen – minden idők legfiatalabbjaként – lett a Magyar Állami Operaház magánénekese. Nemzetközi karrierje 20 éve Mannheimban az Éj királynője szerepével kezdődött, azóta fellépett a világ összes jelentős operaházában, a milánói Scala-tól a londoni Covent Gardenig, a Berlini Staatsopertől a New York-i Metropolitanig. Énekelt Placido Domingóval, Jose Carreras-szal. Művészi pályája mellett számos sporttal és tudatos életmóddal foglalkozó civil szervezet vezetője, aktivistája. Az Önkéntességi Nagyköveti cím birtokosa, nemzetközi Fair Play-díjas. Kossuth-díjas művész.

1970-ben a TV Röpülj Páva népdalversenyén gitáros-énekes. A Sebő együttes alapító tagja, a Kalamajka együttes hegedűse. A táncházmozgalom egyik elindítója, első prímása. Népzenekutató, elkészítette az első zenekari monográfiát, a zenetudományok kandidátusa. Népzeneoktató több száz hazai és külföldi tanítvánnyal. Részt vett a népzeneoktatás megszervezésében, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára. Hanglemezek, TV műsorok és filmek szereplője, szerkesztője, zenei rendezője. Létrehozta a Táncház Archívumot. Gyula város díszpolgára, munkásságát Magyar Örökség díjjal is elismerték.

Az együttest 1954-ben alapította Novák Ferenc, a magyar néptáncművészet kiemelkedő egyénisége. Kétszáz tagú művészeti iskolájával a társulat mesterük, majd későbbi vezetőik Foltin Jolán és Neuwirth Annamária elképzeléseit megvalósítva a kezdetektől a néphagyományok tiszteletére, a néptánckincs korszerű, színpadi megjelenítésére neveli táncosait. Számos külföldi és hazai fesztivál díjazottjaiként valamennyien hisznek a folyamatos, magas színvonalú művészeti munkában, a mindenkori közösség megtartó erejében.

1956 és 2000 között volt válogatott sakkozó. Mesteri címét 1955-ben szerezte, 1961-ben lett nemzetközi sakkmester. A hetvenes és a nyolcvanas években a világ tíz legjobb sakkjátékosának egyike volt, legsikeresebb éveiben, 1975 és 80 között a legjobb 5 között volt. 1958 és 1981 között kilencszer nyerte meg a magyar bajnokságot. 1964 és 1990 között nyolcszor volt világbajnokjelölt, 1977-ben és 1980-ban az elődöntőig jutott. Az 1978-as sakkolimpián Buenos Airesben aranyérmet szerzett. A Nemzet Sportolója. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetettje.

1965-ben lett a Ferencvárosi Torna Club tornásza. 1973 és 1980 között minden világversenyt megnyert. Kétszeres olimpiai bajnok. Lólengésben három világ- és három Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Pályafutása alatt 3 új elemet neveztek el róla, köztük a Magyar-vándort. Jelenleg a Magyar Torna Szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Akadémia és a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének birtokosa. 2012-ben Oklahomában beválasztották a torna halhatatlanjai közé.

A Dózsa, a Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club, a Vasas és az Orvosegyetemi SC színeiben szerepelt tőr- és párbajtőrözőként. Minden idők egyik legeredményesebb párbajtőrvívója. Négyszeres olimpiai bajnok. A vívó-világbajnokságokon 9 érmet – köztük 3 aranyérmet – nyert. 1980 és 1981 között a Magyar Vívószövetség főtitkára, 1981 és 1986 és 2005 és 2012 között a válogatott szövetségi kapitánya volt. Olaszországban a Pro Vercelli és az olasz válogatott vívóedzője volt. Nagy Tímea, Kulcsár Krisztián, Boczkó Gábor mestere. A Nemzet Sportolója. A MOB Olimpiai Érdemérem, NOB Érdemrend birtokosa.

A Duna Televízióban kezdte pályáját. 2001 óta a Magyar Televízióban többek között a Híradó, választási műsorok, a Nagy könyv, a Nap-kelte, a Ma Reggel műsorvezetője volt. Ma a közmédia három csatornáján négy műsort készít. Hetilapokban, magazinokban olvashatóak írásai, közéleti interjúi. Mesekönyv-sorozatot, interjúköteteket szerkesztett. Feleségével négy gyermeket nevelnek. Apa-kép-írás című népszerű tárcasorozata két könyvben jelent meg. Küldetésének tekinti, hogy felhívja a figyelmet a tudatosan megélt házasság, a családi értékek fontosságára. Pethő Tibor-emlékérem és Nívódíj birtokosa.

1973-tól a Magyar Rádió, 1978 és 2011 között a Magyar Televízió munkatársa volt. A 30 perc alatt a Föld körül című rádiós magazin alapító szerkesztője. Külpolitikai riportjai, dokumentumfilmjei tették ismertté. Közel 100 országból tudósított, Albániától Észak-Koreáig, Afganisztántól Vietnamig. Interjúalanyai között szerepelt Helmut Schmidt és Teréz Anya, Simon Peresz és Hamid Karzai. Főbb műsorai: Panoráma, Objektív, Úton, PoliTour. Több szakkönyve is megjelent. A Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda külpolitikai szerkesztője. Többek között Táncsics Mihály- és Pulitzer-emlékdíjjal is kitüntették.

Válogatott úszó, első osztályú vízilabdázó volt. Az 1976-os és 1992-es olimpiákról tudósított. A Csongrád Megyei Hírlap, a Pesti Műsor, az Esti Hírlap, a Népszava rovatvezetője, az általa alapított Pesti Hírlap, Színes Mai Lap és Napi Ász főszerkesztője, a Képes Sport, a Mai Nap lapigazgatója, a Szubjektív objektív, a Mai sport műsorvezetője volt. Korábban a Duna TV, ma az MTVA sportfőszerkesztője. Néhány könyve: Edda Művek Miskolc, Pege, Mai Visszhang. Nevéhez fűződik Az utolsó kettő…Grosics, Buzánszky című film. Kétszeres MOB Nívódíjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa.

1966 és 1985 között az IPARTERV építésze. 1986 óta tanít a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol 18 évig tanszékvezető volt. 2002 és 2006 között az intézmény dékánja, ma professor emeritus. Több országos építészeti tervpályázat győztese. A Népligeti Buszpályaudvar a Táncművészeti Főiskola, a Műegyetem Q épülete, a Veszprémi Könyvtár és a Siemens Irodaház tervezője. Nevéhez fűződik a Szemétégetőmű és a Tüskecsarnok tervezése is. Könyvek, szakmai írások szerzője. 9 évig a Magyar Építőművészek Szövegségének főtitkára volt. Munkásságát Kossuth-, Ybl- és Pro Architektúra díjjal is elismerték.

1976 és 77 között a LAKÓTERV tervező építésze volt. 1977 óta tanít a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1992 óta a Rajzi és Formaismereti tanszék vezetője, 1995-2010 között az Építészkar idegen nyelvű képzésének dékán helyettese. Számos lakóépületet tervezett. Nevéhez fűződnek a kecskeméti SOS Gyermekfalu tervei, a Dunamenti Hőerőmű 10-11. blokk, a debreceni Kölcsey Központ és a miskolci Kemény Dénes Sportuszoda belsőépítészeti tervezése. Számos publikációja jelent meg a szaklapokban. 2001 óta a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének elnöke. Munkásságát Ybl Miklós-díjjal is elismerték.

Pályáját a VÁTI műemléki irodájában kezdte, 1997 óta önálló tervezőirodáját vezeti. 1987 óta oktat környezetépítészetet a Műegyetem Lakóépület-tervezési tanszékén. Utcák, terek, történeti városrészek és parkok tervezésével, szobrok környezetalakításával foglalkozik. Főbb munkái: a Nemzeti Színház parkja, a sárospataki várkert, Szeged belvárosa, a csákvári Esterházy, a hajósi érseki kastély kertjeinek újjáélesztése, a budapesti Szent István Bazilika környezete, a Holocaust Múzeum kertje. Dolgozott Pannonhalmán, Gödöllőn. Munkásságát Europa Nostra és Ybl Miklós-díjjal is elismerték.

Az iskola története az István Zenekar megalapításáig nyúlik vissza, melyet 58 éve egy kiváló muzsikus és elhivatott pedagógus, Záborszky József hozott létre az István Gimnázium tanulóiból. Ma 1500-an tanulnak zenét az intézményben, a zenekar pedig hivatásos együttesként Zuglói Filharmónia néven működik. A Záborszky Kálmán vezette Zenei Műhely pedagógiai alappillére a muzsikálás, a közösségépítés, a zenei oktatás és az előadó-művészet összefonódása. Az intézményben 13 különféle összetételű zenei közösség működik, amelyek az oktatás és kultúra példaértékű összhangját valósítják meg.

Liszt Ferenc, Weiner Leó, Richard Strauss zenéjét, valamint az osztrák-magyar operettek világát és a Zeneakadémia történetét kutatja. Közel ezer oldalas operakalauza eddig tíz nyelven látott napvilágot. A zenei ismeretterjesztés valamennyi ágát műveli. 1977 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2004 óta az intézmény rektora. Vezetése alatt integrálódott az egyetembe a Kodály Intézet, megalakult a népzenei tanszék, kibővült az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszere és támogatóinak köre. A Zeneakadémia uniós fejlesztési projektjének megálmodója és irányítója.

Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, majd osztályvezetője, valamint az ELTE TFK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője volt. Főbb munkái közül néhány: A szóhasadás, Anyanyelvünk játékai, Szaknyelvi kalauz, Anyanyelvi őrjárat. Mindmáig az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője, továbbá a Magyar Nyelvőr és több más lap szerkesztőbizottságának tagja. Nevét főleg számos nyelvészeti-nyelvművelő rádió- és tv-műsora – köztük a Vágó Istvánnal közös sorozat, az Álljunk meg egy szóra! – tette országosan ismertté. Munkásságát Magyar Örökség-díjjal is elismerték.

Kombinatorikával, számelmélettel, algoritmuselmélettel foglalkozik. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora. Párhuzamosan az amerikai Rutgers Egyetemen oktat. Bizonyította Erdős Pál és Turán Pál sejtését. E felfedezését Szemerédi-tételnek nevezték el. Nevéhez fűződik a regularitási lemma megalkotása is. Munkásságát több nemzetközileg rangos díj után 2012-ben a matematikai Nobel-díjként számon tartott Abel-díjjal is elismerték. Tagja a magyar, az amerikai és a norvég tudományos akadémiának.

A görög és római irodalmat, az antikvitás esztétikáját és az ókortudomány történetét kutatja. Professor emeritus. Az MTA ókortudományi tanszéki kutatócsoportjának tudományos munkatársa, főmunkatársa, az ELTE latin nyelv és irodalom tanszékének egyetemi tanára, tanszékvezetője, a Magyar Ókortudományi Társaság főtitkára, elnöke volt. Fontosabb munkái közül csak néhány: a Régi görög hétköznapok, a Színház és stadion, A görög énekmondók. 1993 és 2003 között az Acta Antiqua című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője volt. Nemzetközileg is elismert kutató. Széchenyi-, Bolyai, és Szent-Györgyi Albert-díjas.

1958 óta a Semmelweis Egyetem tudományos kutatója, 1980-tól kutató professzor, 1992-től vezeti a Semmelweis Egyetem Neuromorfológiai Kutatócsoportját és a Humán Agyminta Bankot. Számos agypályát irt le, munkatársaival megalapozta a neuroanatómia új ágát, a kémiai neuroanatómiát. Agyi mikrodisszekciós technikát vezetett be, melyet róla neveztek el. 8 könyv, 58 könyvfejezet, több mint 700 nemzetközi tudományos közlemény fűződik nevéhez, jelenleg Magyarország legtöbbet idézett kutatója. Tanítványai közül tizenketten lettek professzorok. Széchenyi-díjas. 1978-ban és 1997-ben Nobel-díjra jelölték.

Magyar nemzeti himnuszunk szoborba álmodója. Az egyházművészet megújításáért Magyar Örökség-díjat kapott. Alkotásaival kápolnák, templomok szakrális arculatát formálta meg. Monumentális kerámia domborművek, köztéri bronz szobrok, nagyszabású emlékművek fűződnek nevéhez Budapesttől Rómán át New Yorkig. Meghatott elismerés fogadta az Ima Magyarországért című nagyméretű alkotását, a Kitelepítettek drámai erejű emlékművét és az ’56-os áldozatok emlékére állított domborművét. Sokoldalúságára jellemző, hogy tanított, díjakat tervez, könyveket illusztrál.

A több mint négy évtizede Székesfehérváron alkotó képzőművész, Ujházi Péter munkáinak – legyenek azok festmények, dobozképek, kerámiák vagy kollázsok – egyik fő motívuma a mindennapi ember, aki megjelenhet egyedül vagy tömegesen, történelmi vagy mai környezetben, realisztikusan vagy látomásosan, de mindig ironikusan ábrázolva. Ujházi – egy jellegzetesen kelet-közép-európai szellemi áramlatnak – a groteszk látásmódnak egyik magyar képviselője. 1987-ben Munkácsy-, majd 2004-ben Érdemes Művész díjjal tüntették ki. Munkásságáról az idén egy közel kétezer alkotást bemutató kétkötetes album jelent meg.

A rádióújság rajzolótördelőjeként kezdte pályafutását, ahol tíz évet töltött. Majd 25 éven át a Ludas Matyi karikaturistájaként lett ismert. Több száz könyvillusztrációja jelent meg, többek között Arany János és Petőfi Sándor vidám költeményeihez készített rajzokat. Rajzfilmes munkái –köztük a Pom-Pom meséi, a Nagy Ho-Ho-Horgász, Gombóc Artúr, a tévétorna, és a Bontott csirke reklámfilm – hatalmas sikert arattak. Az utóbbi években kezdett táblaképeket festeni, melyből állandó kiállítás látható Vácon. Munkácsy-díjas, érdemes művész, Budapest Díszpolgára.

187 művet rendezett 12 országban, 30 városban. Színház, film, opera és televízió rendezőként is jelentőset alkotott. Ismertebb rendezései: a Csárdáskirálynő, a Koldusopera, a Tartuffe, a Szent Johanna, A Sevillai Borbély, a Denevér, a Macbeth, Az Ember Tragédiája. Meghatározó televíziós sorozatok fűződnek nevéhez, köztük a Rózsa Sándor és a Liszt Ferenc. 1953 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Professzor Emeritus. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

A József Attila Színházban kezdte pályáját. 1982-ben szerződött a Vidám Színpadhoz, melynek 2001-ig vezetője, rendezője is volt. 2003 óta a Nemzeti Színház tagja. Láthattuk D’Artagnan, Napoleon, Peacock, II. Richárd, Seress Rezső, Henry Perkins, Willow atya, Willy Loman szerepében a színházban, valamint a Külvárosi legenda, a Házasságból elégséges, a Húsz óra című filmekben. A Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájáért a Legjobb férfialakítás díjával ismerték el Veveyben. A Linda című sorozat főszereplője volt. Az ő hangján szólalt meg Süsü, a sárkány. A Nemzet Színésze. Kossuth-díjas.

A tízezer nap című diplomafilmje 1967-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját. Azóta számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Filmjeit több mint 50 országban vetítették. Kiemelkedő művei: Ítélet, Nincs idő, Öngyilkosság, Hószakadás, A mérkőzés, Küldetés, Az utolsó szó jogán, Guernica, A másik ember… Legközelebbi alkotótársai: Csoóri Sándor, Sára Sándor, Nagy László, valamint Bessenyei Ferenc, Kozák András, Haumann Péter és Szilágyi Tibor. Kósa Ferenc a Magyar Mozgókép Mestere. Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas, Magyar Örökség-díjas, Hazám-díjas, Érdemes Művész.

Első kötete 1959-ben jelent meg Paradicsommadár címmel. Életművének négy könyve, Csillaganyám, csillagapám, ötven verseskötetét tartalmazza. Prózaíróként is kiemelkedő: kilenc esszékötete jelent meg, és ő a Vadmeggy, illetve három regény szerzője. Műfordítói munkásságának legszebb darabjai a Boldog látomások, a világ törzsi költészete, D. H. Lawrence Az érintés föltámadása és Baudelaire A Rossz virágai. 1976 és 1987 között a Kortárs versrovatvezetője, 1992 és 1995 között a Magyar Írószövetség elnöke volt. József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas, Balassi-emlékkarddal kitüntetett alkotó.

Az Alföld című folyóiratban mutatkozott be 1962-ben. Számtalan verseskötete jelent meg, köztük a Fabábu, Az éden íze, Az úrnő ezüst ujja, a Szélörvények vonulnak, a Jár nyomomban. A magyar gyermekirodalom egyik meghatározó alkotója. Gyermekkönyvei többek közt A holdnak háza van, A téli utak ördöge. Drámai művei, köztük A macskaprémkalapos hölgy, a Basarózsák és a gyermekeknek szóló Bolondmalom színpadon is jelentős sikert arattak. 1990 és 1993 között a Tekintet szerkesztője volt. Munkásságát a Babérkoszorú-díjjal is elismerték.

1985-ben látott napvilágot első műve, a Sátántangó. További fontosabb regényei: Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború, Az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó és a Seiobo járt odalent. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, s a regényeiből készült filmek is bejárták a világot. Egyike a legelismertebb magyar íróknak külföldön is. Munkásságát Németországban a Brücke Berlin-díjjal ismerték el. Az Amerikai Egyesült Államokban is óriási sikerrel szerepel. Itthon számos egyéb elismerés mellett Kossuth-díjjal tüntették ki.

Királyok hegedűse: virtuozitásával hercegeket, közjogi méltóságokat, hollywoodi sztárokat bűvölt el. 2011-ben Őszentsége, XVI. Benedek pápa meghívására a Vatikánban játszott. Zenéje egyedien ötvözi a komoly, a nép, a könnyű és a cigány zenét. A nemzetközileg is elismert Budapesti Újévi Koncert megálmodója, házigazdája. Nevéhez fűződik a hazánkban és határainkon túl élő rászorulók megsegítését szolgáló 100 templomi koncertsorozat. Jótékonysági tevékenységéért Máltai Lovaggá avatták. A Budapestért díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének tulajdonosa.

Az Operaház vezető mezzoszopránja volt. Híres szerepei: Adalgisa, Carmen, Eboli, Judit, Dorabella, Cherubin, Octavian, Hamupipőke, Charlotte. Fellépett a világ 45 nagyvárosában, többek között a Metropolitan-nel az Egyesült Államok nagyvárosaiban, a Royal Festival Hall-ban, a Carnegie Hall-ban, a bécsi Staatsoper-ben, Tokióban, a velencei La Fenice-ben, a Teatro Colon-ban és a salzburgi Ünnepi Játékokon. Opera, oratórium, dallemezei közül 8 nemzetközi nagydíjat kapott. Férje, Szekeres Ferenc, Vivaldi munkáit felfedező lemezeinek állandó szólistája volt. Muzikalitása, művészi tudatossága reveláció/egyedülálló.

Négyéves kora óta zongorázik. Hatévesen különdíjasa volt a nyíregyházi Országos Zongoraversenynek, melyet kilencévesen meg is nyert. A Liszt Ferenc Zeneakadémián, az amerikai Indiana Egyetemen és a finn Sibelius Akadémián tanult. 1996-ban a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny győztese lett. 1999-ben fivérével, Tiborral és Kelemen Barnabás hegedűművésszel első díjat nyert a kuhmoi nemzetközi trióversenyen. Mozart, Chopin, Liszt, Rachmaninov darabjait adja elő. Nemzetközileg elismert művész. Hét lemeze jelent meg. Kossuth-díjas művész.

Világhírű magyar karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar alapítója és zeneigazgatója. Számos új koncertformát talált ki és honosított meg, köztük a gyermekeknek szóló, népszerű kakaókoncerteket. A világ legrangosabb zenekarait vezényelte. Zeneigazgatója volt a Kent Operának, a Lyoni Nemzeti Operának. Vezető karmestere a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekarnak. 2011-ben kinevezték a berlini Konzerthaus zeneigazgatójának. Zeneszerzőként is aktív. Lemezfelvételeit számos rangos nemzetközi díjjal tüntették ki. A Magyar Mahler Társaság alapítója, a Brit Kodály Akadémia patrónusa. Kossuth-díjas.

Királyok hegedűse: virtuozitásával hercegeket, közjogi méltóságokat, hollywoodi sztárokat bűvölt el. 2011-ben Őszentsége, XVI. Benedek pápa meghívására a Vatikánban játszott. Zenéje egyedien ötvözi a komoly, a nép, a könnyű és a cigány zenét. A nemzetközileg is elismert Budapesti Újévi Koncert megálmodója, házigazdája. Nevéhez fűződik a hazánkban és határainkon túl élő rászorulók megsegítését szolgáló 100 templomi koncertsorozat. Jótékonysági tevékenységéért Máltai Lovaggá avatták. A Budapestért díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének tulajdonosa.

A Népművészeti Intézet munkatársaként, néptánckutatóként kezdte szakmai munkáját 1955-ben. A határon túli magyar néptánc és tárgyi kultúrát kutatja Erdélyben, Szlovákiában és a Vajdaságban. 1972-től a kézműves szakterületet irányította a Népművelési Intézetben. Nevéhez kötődik az Élő Népművészet országos népművészeti kiállítás elindítása. A kezdetektől részt vett a táncházmozgalom szellemiségének kialakításában, s folyamatosan segíti a hagyományőrző mozgalmat. Több szakmai testület vezetőségi tagja, számtalan tanulmány szerzője. Munkásságát Bessenyei György-díjjal is elismerték.

Az 1949-ben alakult együttes több tagozatú művészeti intézmény, amelyet a Táncszínház, a Férfikar, a alkot. Számtalan híressé lett művész pályája innen indult és ide kötődik ma is. Az Hegedős együttes és a kisHamlet műhely egyedülálló művészi közösség páratlan műfaji sokszínűségével látványos produkciókat kínál a hazai és külföldi közönségnek. A saját színházépülettel nem rendelkező, 140 tagú társulat az elmúlt évtizedekben mintegy 26 ezer előadást tartott, s csaknem 53 országban, 400 alkalommal vendégszerepelt. A társulat érdemeit a Magyar Művészetért és a Magyar Örökség Díjjal ismerték el.

A Nemzet Sportolója. A világon elsőként pillangózott végig 200 métert. 32 egyéni bajnokságot nyert, 36 országos és 6 világrekordot állított fel. Gyémántdiplomás gyógyszerész. Mesteredző. Tanítványai, köztük lánya is, olimpiákon szereztek érmeket. Több könyvet írt. Első könyve, ”Az én módszerem”, mindmáig egyetemi tankönyv. ”Sírni csak a győztesnek szabad” című műve nagy sikert aratott. Tagja az amerikai és a magyar Halhatatlanok Klubjának. Nemzetközi Fair Play díjas. A Kenguru című rádióműsor vezetéséért Gyerekekért díjat kapott. Ő az úszás rajongóinak pillangókisasszonya.

Az Alapítvány ötletgazdája és elnöke 2002 óta Kű Lajos olimpiai ezüstérmes, Széchenyi-díjas labdarúgó. Az alapítvány hívta életre a Kárpát – medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokságot. Dél-Afrikában, a futball világbajnokság ideje alatt megrendezésre került Hessequa Cup-on az alapítványdiákválogatottja aranyérmet szerzett. A labdarúgás mellett az alapítvány számos más sportágban is szervez versenyeket, ilyen az asztalitenisz, a birkózás, a női kézilabda és a sakk. Fontos célkitűzésük, hogy a nemzetet egyesítsék hittel, sporttal és kultúrával, valamint a legendás Aranycsapat emlékét ápolják.

1964 óta a Spartacus SC úszószakosztályának vezető edzője. A Magyar Úszó Szövetségnek 1991 óta válogatott női szövetségi, 1996 óta női és férfi szövetségi kapitánya. A sportújságírók hatszor választották meg az év edzőjének. 2009-ben az év szövetségi kapitánya volt. A Time magazin szerint ő a XX. század legkreatívabb úszóedzője. Tanítványai – köztük Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Güttler Károly és Batházi István – 6 olimpiai arany, 3 ezüst, 2 bronz, 4 világbajnoki arany, 18 Európa bajnoki arany birtokosai. A Magyar Olimpiai Bizottság érdemérmének arany fokozatú kitüntetettje.

Ötven éve van a pályán. Vidéki lapoknál kezdte, dolgozott a Magyar Rádió hírszerkesztőségénél, majd a Petőfi Népénél lett a lap budapesti tudósítója. Az Ifjúsági Magazin olvasószerkesztője, a Képes Hét magazinrovatának szerkesztője, a Képes Vasárnap főmunkatársa volt. Írásai rendszeresen megjelentek a Magyar Ifjúság, a Képes Újság, a Népszava, a Rádióújság, a Taps színházi magazin és az Elite hasábjain. Húsz esztendeje a Nők Lapja egyik meghatározó szerzője. A La Femme magazin főmunkatársa. Két könyve jelent meg: az Úti dilik – 40 év a világ körül, és a Tuti dilik: 50 év a sajtó körül.

Nevéhez fűződik a Magyar Rádió Gondolatjel című műsorának elindítása. A Magyar Televízió Stúdió ’80 című magazinjának alapító-főszerkesztőhelyettese és egyik műsorvezetője volt. Számos rangos nemzetközi kulturális eseményről tudósított. Az ő mikrofonja előtt szólaltak meg először magyar képernyőn világsztárok. A közszolgálati televízió és a kereskedelmi csatornák egyik legsikeresebb alkotója: az Apropó, a Desszert, a Világfalu, a Különös történetek csak néhány a műsorai közül. Több népszerű riportkönyv és egy regény szerzője. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola dékánja.

Az elmúlt években húsz országból, köztük a világ számos háborús övezetéből tudósította a Magyar Televízió hírműsorait. Riportjai kétszer is bejutottak a rangos Monte Carlo Televíziós Fesztivál döntősei közé. Dokumentumfilmeket is forgatott, többek között Ugandában a gyerekhalandóság okairól és Afganisztánban a nemzetközi segélyezés nehézségeiről. A frontvonalon szerzett élményeiről könyvet írt. Tanít a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán és rendszeresen hívják konferenciákra, egyetemekre előadni. Riportjaival kétszer is Kamera Hungária díjat nyert.

A Budapesti Műszaki Egyetemen és az Építész Mesteriskolában is tanított. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora. Több budapesti lakóházat, irodaházat és közösségi épületet tervezett. Nevéhez fűződik az óbuda-újlaki plébánia bővítése hittantermekkel, a visegrádi Erdei iskola és a herendi Porcelánium. 1994-ben az Expo magyar pavilonjával nyert pályázatot. Első jelentős műve egy badacsonytomaji üdülő, melynek tervezéséért Ybl Miklós-díjat kapott. Munkáival szerepelt a 2002-es velencei Építészeti Biennálén. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

1964 óta magántervező. Műtermében kulturális, oktatási, igazgatási, egyházi és egészségügyi nagyberuházások tervezésével foglalkozott: a pécsi Klinikákkal, a Nyíregyházi Művelődési Központtal, a Nemzeti  és a Néprajzi Múzeummal, a Vadászati Világkiállítás pavilonjaival. A Nyugat-magyarországi Egyetem Professor emeritusa. Főszerkesztője a Magyar Iparművészet folyóiratnak, alapító elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. Mintegy félszáz magyar kiállítást tervezett és rendezett külföldön. 14 kötet szerzője, Munkácsy-díjas Érdemes Művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

A magyar építőművészet iskolateremtő egyénisége. A Budapesti Műszaki Egyetem építész karán szerzett diplomát. 1985 óta címzetes egyetemi tanár. Jelentősebb munkái: a Gellérthegyi víztároló, a Budai Vár Koldus-kapuja, a mohácsi Nemzeti Emlékhely, a Hannoveri Világkiállítás Magyar Pavilonja, Zalaegerszeg, Pásztó és Baja városközpontja, a Millennium Tower, a RaM, lakóparkok, valamint családi házak és templomok, köztük a nemzetközi zarándokhellyé lett sényei kápolna. Idei két nagy műve: a RaM és a Mohácsi Nemzeti Emlékhely új üvegkupolája. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

1996-ban szentelték pappá Esztergomban. Budapest különböző kerületeiben végzett és végez papi szolgálatot. 2005-től a SOTE Mentálhigiéné Intézet tanára.  Létrehozta a Teljes Életért Közhasznú Alapítványt, majd munkatársaival együtt mentálhigiénés szolgálatot szerveztek és működtetnek szerteágazó tevékenységi területeken, a testi, lelki, szellemi, szociális és spirituális jóllét előmozdítása, fejlesztése érdekében. Rendszeresen tart előadásokat az országhatáron innen és túl. Több rádiócsatornán jelentkezik heti önálló műsorral. Eddig négy könyve jelent meg, és közel húsz kötetben olvashatók írásai.

Édesapja játékát figyelve, majd vele játszva tanulta meg a gitárjáték alapjait. Klasszikus zenét és jazzgitárt tanult. Ma főként improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönhetően ismert. 1988 óta Berlinben él. Végigkoncertezte Európát, fellépett Japánban, Koreában, Indiában és az USA-ban. Írt kísérőzenét filmhez és színdarabhoz. A Liszt Ferenc-díjas művész 2011 nyarán Felsőörsön elindította a róla elnevezett Zenei Tehetség Központot, amelynek célja, hogy a fiatal, hátrányos helyzetű roma zenei tehetségek világszínvonalú képzést és mentorálást kapjanak.

Fotó: Raffay Zsófi

A világ egyik legkiemelkedőbb drámai szoprán énekesnője. Széleskörű repertoárja szinte egyedülálló, a Verdi, Puccini, R. Strauss, Wagner szerepek mellett otthon van a verismo – Giordano, Ponchielli – világában is. Zeneakadémiai tanulmányait követően 1968-ban Shemaha királynő szerepében mutatkozott be a Magyar Állami Operaház színpadán. Közel negyven éven keresztül a világ valamennyi számottevő operaházának, koncerttermének és fesztiváljának állandó szereplője volt. A Corvin-lánc birtokosa. A Kossuth és Bartók-Pásztory díjas énekesnő a Bécsi Állami Operaház örökös tagja, magánénekese; a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritája.

Fotó: Emmer László

Kodály Zoltán módszerének világszerte ismert folytatója és népszerűsítője. 1945 és 1981 között a Zeneművészeti Egyetem tanára volt. 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság társelnöke volt, jelenleg elnöke. Operák, oratóriumok, zenekari és kamaraművek, kórusok, ifjúsági művek szerzője. Módszertani könyvét kilenc nyelvre fordították le. A hartfordi Kodály Musical Training Institute tagja, a Nemzetközi Kodály Társaság és a varsói Chopin Társaság tiszteletbeli tagja, a Pittsburgh-i Duquesne Egyetem díszdoktora. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

Az Amadinda együttest az egyik legeredetibb, legsokoldalúbb ütőhangszeres együttesként tartja számon a világ szakmai közvéleménye. Tevékenységüket a legrangosabb díjakkal – Liszt díjjal, Bartók-Pásztory díjjal és Kossuth-díjjal ismerték el. Az Amadinda repertoárját magyar és külföldi szerzők, köztük John Cage, Ligeti György és Steve Reich művei, az együttes tagjainak saját kompozíciói, tradicionális zenék, valamint korábbi zenetörténeti korszakok darabjainak átiratai alkotják. Ezt az egyedülálló repertoárt az Amadinda 30 év alatt, 4 kontinens 33 országában mutatta be nagy sikerrel.

A Semmelweis Egyetem professzora. Fő kutatási területei a stressz és az öregedés. 15 könyve és 250 tudományos cikke jelent meg. 1996-ban alapította meg a Kutató Diák Mozgalmat, 2006-tól a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke. Vezetésével a Kárpát-medence világszerte egyedülállóan sikeres tehetséggondozó hálózata jött létre. A tudomány népszerűsítéséért adható legmagasabb kitüntetéseket vehette át 2003-ban az Európai Molekuláris Biológiai Szervezettől, 2004-ben pedig az Európai Uniótól. Mestertanár. Tehetséggondozó munkássága a magyar örökség része lett.

A száz éves jubileumát ünneplő intézmény 1985 óta viseli Weiner Leó zeneszerző, zenepedagógus nevét. Az iskola munkáját az amatőrképzés és a zenei pályára való felkészítés határozza meg. Fontos céljuk a tehetségkutatás és a tehetséggondozás. Számos világhírű hangszeres művész és operaénekes kezdte itt pályáját. Bauer Istvánné igazgató meghatározó 22 éve után is folyamatos a fejlődés, aktív zenei időszakok, kimagasló eredmények hirdetik az iskola sikerességét. A névadóhoz hűen kamaracsoportok, vonós- és fúvószenekarok működnek. Jelenleg 1400 zeneiskolás és 140 szakközépiskolás diák tanul az intézményben.

Invenciózus muzsikus, a legendás Vízöntő és Kolinda együttesek meghatározó személyisége volt. Az Etnofon Kiadó alapítója, mely hiánypótló tevékenységével fontos közművelődési szerepet tölt be: a nemzetiségek és a határon túli magyar kisebbségek megismételhetetlen, archív felvételeit teszi közzé.
Számos animációs- és mozifilmhez, színházi előadáshoz és kortárs táncszínházi koreográfiához komponált zenét. A parasztzene, a tradicionális előadásmódok, játék- és díszítéstechnikák alapos ismerete és egyedi, újszerű hangzások keresése jellemzik munkáit. Gyermekeknek szóló interaktív előadásai is a népi műveltség időtálló elemeire épülnek.

A népi gyógyászat, a népi hiedelemvilág, az etnikus hagyományok kutatása határozta meg pályája kezdetén munkásságát. Az elmúlt évtizedek során azonban a sámánizmus lett legfőbb kutatási területe, amelynek jó ideje nemzetközi szaktekintélye. 1967 óta dolgozik az MTA Néprajzi Kutatóintézetében, ahol megalapította a népi gyógyítási archívumot és a nemzetközi hírű sámánarchívumot. 2006 óta akadémiai doktor. A sámánizmus hagyományait Szibériában, Dél-Koreában és Kínában kutatta. Könyvei magyarul, németül, japánul, kínaiul, angolul és finnül jelentek meg, számos sorozat és folyóirat alapítója és szerkesztője, néprajzi filmek készítője.

A Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A Magyar Ortopéd Társaság volt elnöke, a Traumatológiai Szakmai Kollégium elnöke. Legfőbb kutatási területei: a porcfelszínképzés, a szalagsebészet és a protézis beültetés. Az általa kidolgozott módszerrel megakadályozható a későbbi ízületromlás, elkerülhető a protézis-beültetés. A mozaikplasztikás Hangody-módszert ma már világszerte alkalmazzák. Számos hazai és nemzetközi szaklap szerkesztőségi tagja. 183 cikk és könyvfejezet szerzője. A nemzetközi hírű orvos munkásságát Jendrassik-díjjal is elismerték.

A moldvai csángó származású művész kezdetben grafikusnak tanult, majd Magyarországra érkezése után a Magyar Iparművészeti Főiskolán kerámia szakon végzett. Elsősorban figurális kerámiával és üvegplasztikával foglalkozik, de grafikákat és táblaképeket is készít. Biblikus témájú domborműveiben, szobraiban a csángó falvak imái és énekei öltenek testet. Jellegzetesen felismerhető munkái hitet, szeretet és erőt sugároznak, akárcsak alkotójuk. Dalai által pedig a csángóföld népdalvilágába nyerhetünk bepillantást. Köztéri munkái az ország több pontján láthatók, és rendszeresen szerepelnek külföldi kiállítótermekben is.

Egyebek mellett a pszichoterápia, a szociálpszichológia, az orvosi szociológia, a személyközi kommunikáció, a függőségek, az önsegítés, a deviancia kutatásával foglalkozott. Több fontos szakmai intézménynek volt vezetője. 2004 óta az Országos Addiktológiai Intézet megbízott igazgatója. A Psychiatria Hungarica, a Pszichoterápia, a Szenvedélybetegségek és a Network című lapok alapító főszerkesztője volt. Az elmúlt évtizedekben közel 25 nemzetközi testület tagjává választották. Szerzőként és szerkesztőként több mint hetven kötet fűződik nevéhez.

Ő az egyetlen sportoló, aki olimpiai és a paralimpiai játékokon is érmet szerzett. 1987-ben világbajnoki bronzérmet szerzett tőrvívásban. Egy évvel később a szöuli olimpián bronzérmet szerzett a férfi tőrcsapattal.1991-ben súlyos autóbalesetet szenvedett, ami után kerekesszékbe kényszerült, de sportpályafutását nem fejezte be. 1991 és 2011 között minden világversenyen érmet szerzet, többszörös Európa- és világbajnok, hat paralimpiai érem tulajdonosa. Sportvezetőként, sportdiplomataként mind a mai napig sokat dolgozik a magyar sportért, a sportolókért.

Szakterülete a szilárdtestfizika, az optika és a neutronfizika. Kiemelkedő eredményeket ért el a lézerfizika területén. 18 évig a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai Kutatóintézetének igazgatójaként, majd az Akadémia főtitkáraként és alelnökeként vált az intézmény meghatározó vezetőjévé. 200-nál több publikáció és 40 szabadalom fűződik nevéhez. Az Európai Fizikai Társaság alelnöke és elnöke volt, jelenleg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke. Az Európai Tudományos Tanács tagja. 2008-ban megkapta a fizikus szakmán belüli legjelentősebb elismerést, a Willis E. Lamb-díjat.

1975 és 1979 között a Szőnyi István nyári szabadiskolán, 1991 és 1992 között a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 1994 és 1995 között a Magyar Iparművészeti Egyetemen oktatott. Mintegy 54 hazai és 34 külföldi kiállítása volt. A nyolcvanas években Zsidó temető sorozatával aratott sikert. Az utóbbi időkben műtermét ábrázolja képein. Munkáit csak közszereplések alakalmával engedi ki külföldre. Több kötet fűződik nevéhez, köztük a C. Napló és a Tanú ez a kőhalom. Több képelemzése jelent meg a Mozgó Világ folyóiratban. A róla szóló monográfia 1997-ben látott napvilágot. Munkácsy-díjas.

Pályafutását a Diósgyőri VTK játékosaként kezdte tizenhárom éves korában. 1970-ben a Budapesti Spartacushoz igazolt át, és a klub színeiben versenyzett egészen 1984-es visszavonulásáig. A 70-es években sportágában a világ legeredményesebb játékosai közé tartozott. Híressé vált az általa kitalált oldalpörgetés, az ún. kiflipörgetés, melyet korában csak ő tudott. 4-szeres Világbajnok; 4-szeres Európa bajnok; 36-szoros Magyar bajnok; 325-szörös válogatott. Az asztaliteniszező a mai napig űzi sportágát.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem professzora. Nemzetközileg elismert alkotó, egyéni kiállításai itthon és külföldön kerültek megrendezésre. Fontos korai műve a Részlet a Nagy Gilles-ből. A II. Iparterv kiállításon mutatatta be a Fekvő figura címűszobrát. 1974-ben készítette el a Liza Wiathruck: HOLOS GRAPHOS konceptuális fotósorozat-fénymontázsát. Jelentős köztéri alkotása a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában álló 1956-os Mártírok Emlékműve. A hasonlóan nagyszabású Trójai papírgyár a szöuli Olimpiai Parkban található. Több szakmai tárgyú cikk szerzője. Kossuth-díjas.

Első sikerét az 1985-ös szófiai Európa-bajnokságon érte el, ahol kettős győzelmet aratott: 200 és 400 méteres vegyes úszásban. Részt vett az 1988. évi szöuli és az 1992. évi barcelonai olimpián. Mindkétszer a 200 és 400 méteres vegyes úszásban olimpiai bajnoki címet szerzett. Négyszeres világbajnok, nyolcszoros Európa-bajnok, mindkét vegyes úszó távon háromszor állított fel új világrekordot. Ő volt az első, aki két percen belül úszta a 200-at. 53-szoros magyar bajnok – ötször volt Magyarországon az Év sportolója. Visszavonulását követően nagysikerű úszóklubot alapított.

1945 és 1963 között a Ludas Matyinak dolgozott. Később a Tükör, az Új tükör, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap karikaturistája. A Lyukasóra, aMagyar Tudomány, a Népszabadság, az Új Írás, a Filozófiai Szemle állandó alkotója. Az elmúlt évtizedekben számos képét állították ki itthon és külföldön. Több kötete jelent meg, köztük a Kaján Lexikon és a Rajzolok, tehát vagyok. Munkácsy-díjas alkotó, Érdemes és Kiváló Művész, Pulitzer- és Táncsics-díjas, Opus-és Hazám-díjas. A Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje, illetve a Magyar Köztársaság Középkeresztje kitüntetéseket nyerte el.

1963-tól dolgozik a Magyar Rádióban. Volt bemondó 3 évig, sportriporter mindörökké, a Petőfi Rádió vezetője 6 éven át.
Huszonhét éven át külsősként dolgozott a Magyar Televíziónál, többek között a Híradóban, az Ablakban, s különféle gyermekműsorokban. Aranytollas újságíró, a londonival együtt tizenkét nyári olimpiáról közvetített, emellett négy labdarúgó-világbajnokságról, s számos hazai és nemzetközi sporteseményről tudósított. 1985 óta a Magyar Olimpiai Bizottságnak tagja.

Tagja volt a 25. Színháznak, a Várszínháznak és a kaposvári Csiky Gergely Színháznak. 1991-ben alapította meg a Merlin Színházat Budapesten, melynek 2003-ig vezetője is volt. 2008-ban a Weöres Sándor Színházat alapította meg Szombathelyen. 2003 és 2008 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Emlékezetes színpadi alakítást nyújtott Don Quijote, Sade márki, Szókratész, II. Richard, Willy Loman szerepeiben. Fassbinder, Goldoni, Móricz, Madách darabjait állította színpadra. Kiemelkedő sikert aratott József Attila verseinek tolmácsolásával. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

A televízió világához már 19 évesen közel került, a Magyar Televízió Telesport szerkesztőségében dolgozott egészen 1995-ig. Az itt tanultak adják az alapot a munkájához a mai napig. Sportriporterként számos világversenyről tudósított. Első játékvezetői munkája a Játék határok nélkül című műsor volt. A tévé mellett a rádiózásba is belekóstolt, a Rádió Bridge-nél és a Danubius Rádiónál dolgozott. Tehetségét a legkülönbözőbb műsorok házigazdájaként bizonyította már. 2007-ben tért vissza a Magyar Televízió képernyőjére, azóta is sportkommentátori munkái mellett több sikeres vetélkedő műsorvezetőjeként hallhatjuk és láthatjuk.

A főiskola után a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, közben Budapesten is játszott. 1967-től a Nemzeti Színház, 1969-től a Vígszínház, 1984 és 2000 között a Nemzeti Színház, 2000 és 2011 között a Pesti Magyar Színház tagja volt, jelenleg szabadúszó. Rosalinda, Sen-Te, Warrenné, Médeia, Ranyevszkaja, Alexandra del Lago, Máli néni szerepeiben láthattuk. Emlékezetes alakítást nyújtott az Álmodozások kora, az Aranyember és a Kőszívű ember fiai című filmekben. Kiemelkedő sikert aratott a Theomachia-ban, a Görög-ben, a Borisz Godunov-ban. A Nemzeti Színház örökös tagja. Kossuth-díjas művész.

Magyarország első, 2000-ben alapított hírrádiója kizárólag híreket és információkat sugároz. A negyedóránkénti gyors és pártatlan hírszolgáltatás mellett a közélet legfontosabb és legfrissebb információit helyszíni tudósításokkal, rendkívüli híradásokkal és magazinműsorokkal egészíti ki. Aréna című egyórás műsora az ország egyik legtöbbet idézett rádióadása. 2001 óta a BBC szakmai partnere. 2006-ban indította el internetes hírportálját. Műfajteremtő tevékenységét számos egyéb elismerés mellett négyszer díjazták Superbrand címmel, 2008-ban pedig Joseph Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki.

Közel 32 évig volt a Vígszínház tagja, 4 év megszakítással a Madách Színházban. A veszprémi Petőfi Színház rendezője, a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője, a Budapesti Kamaraszínház főrendezője volt. Láthattuk IV. Károlyként a Királyi vadászatban, valamint Tuzenbach, Rippafratta, Willy Loman, Porfirij vizsgálóbíró, Lear Király, és Saleri szerepeiben. Shakespeare, O’Neil, Dosztojevszkij, Füst Milán és Jókai műveit rendezte. Olyan filmekben játszott, mint a Külvárosi legenda, a Fűre lépni szabad, a Kőszívű ember fiai és a 80 Huszár. A Nemzet Színésze. Kossuth-díjas.

Középületek és lakóházak tervezése mellett belsőépítészeti és műemlék-felújítási munkái is ismertek. A természetességre törekszik, a meglévő épített és természeti környezeti elemekhez való arányos kapcsolódásra. Fontosnak ítéli a városi léptéktől, az apró részletekig terjedő megismerést, az erre alapozott tervezést. 1987-től tanít a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán, hallgatóival, munkatársaival közösen gyakorolva, fejlesztve alkotói módszerét.  A történelmi városok struktúrájához alkalmazkodó építészeti tevékenységét 1993-ban Ybl Miklós-díjjal ismerték el. 1995-ben megkapta az Év lakóháza-díjat, 2000-ben pedig Széchenyi professzori ösztöndíjat nyert.

Tévéjátékok és hangjátékok szerzője, jelentős novellista. A Francia tanya, az Emberi üdvözlet, a Bolond madár és az Heloise című regények írója. Első színpadi műve, az Életem, Zsóka volt. Ezt követette az Ördöghegy, az Adáshiba, a Hongkongi paróka és más drámák. 1963-tól a Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a győri Kisfaludy Színház, a pécsi Nemzeti Színház és a debreceni Csokonai Színház dramaturgja volt. Rendkívül tevékenyen vesz részt a hazai irodalmi élet szervezésében. A Lyukasóra kiadója, szerkesztőségi tagja. Kossuth-díjas alkotó.

Akármit tervez – lakótelepet, templomot, családi házat, iskolát, kórházat, könyvtárat, egyetemet –, a gondolatok térré és történetté alakításának problematikája izgatja. Az Ybl-díjas alkotó 2003-ban Év Háza elismerést, 2006-ban a Debreceni Élettudományi Épület tervezéséért, 2013-ban a Pesti Piarista Központ rekonstrukciójáért Pro Architectura díjat, 2011-ben utóbbiért Philip Rotthier-díjat és Reitter Ferenc díjat kapott. Tanít az Építész Mester Egylet Mesteriskolájában, a Budapesti Műegyetem posztgraduális kurzusain, valamint a győri egyetemen.

Írt regényt, novellát, drámát: A svéd király, a Legendárium, a Feltűrt Gallér, a Jézus újságot olvas – csak néhány a kötetei közül. Számtalan korszakos magyar film forgatókönyvírója. A tanítványok, Az Eldorádó, a Hídember írója és rendezője. E filmek közül az Eldorádó elnyerte a Legjobb európai film díját. Cseh Tamásnak több mint 1000 dalszöveget írt. Dalszerzői munkásságáért 1997-ben Huszka Jenő-díjban részesült. 12 színdarabját mutatták be magyarországi színházakban. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja. József Attila-díjas és Kossuth-díjas művész.

A Kossuth- és Ybl – díjas építész Pécs építészetének és örökségvédelmének meghatározó alakja. Ő tervezte többek között a pécsi Dóm Múzeumot, a pécsi Expo Centert, a Szentágothai János Kutatóközpontot. A pécsi ókeresztény mauzóleum helyreállítása országosan ismertté tette nevét, amely 2000-ben világörökségi diplomát kapott. Számos családi háza közül összesen ötöt ismertek el Az Év Lakóháza-díjjal. Komoly érdemei vannak a pécsi építészoktatás megszervezésében is, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának létrehozása rendkívüli jelentőséggel bír. Tizenegy Junior Prima díjas hallgatója volt eddig.

Számtalan verseskötet, gyermekregény, mesekönyv, verses mese szerzője. Ő Süsü, Mirr-Murr, Gombóc Artúr, Pom Pom és aNagy Hohohorgász megálmodója. Színpadi szerzőként Ágacska című darabjával aratta első sikerét. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a regényéből készült Keménykalap és krumpliorr című játékfilm elnyerte a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

1996-ban szentelték pappá Esztergomban. Budapest különböző kerületeiben végzett és végez papi szolgálatot. 2005-től a SOTE Mentálhigiéné Intézet tanára.  Létrehozta a Teljes Életért Közhasznú Alapítványt, majd munkatársaival együtt mentálhigiénés szolgálatot szerveztek és működtetnek szerteágazó tevékenységi területeken, a testi, lelki, szellemi, szociális és spirituális jóllét előmozdítása, fejlesztése érdekében. Rendszeresen tart előadásokat az országhatáron innen és túl. Több rádiócsatornán jelentkezik heti önálló műsorral. Eddig négy könyve jelent meg, és közel húsz kötetben olvashatók írásai.

Dr. Pető András és a nevét viselő intézet dolgozói szerint nincs reménytelen eset, emberfeletti kitartással, eltökélt akarattal küzdenek minden beteg gyógyulásáért. Soha senkiről nem mondanak le. Az Intézetben pedagógiai rehabilitációval mozgósítják a központi idegrendszeri károsodás következtében mozgássérült személyek rejtett tartalékait. A módszer elősegíti a személyiség minden oldalú kibontakoztatását, lehetővé teszi a társakkal, csoportban történő együttműködést. Ennek köszönhetően a betegeknek már nem kell egész életüket intézetben tölteniük. Pető-módszer: az első szellemi hungarikum.

1982-ben lett a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1995-ben pedig habilitált doktora. Több egyetemi pszichológia szakirány alapítása és szervezése fűződik nevéhez. Főbb kutatási területei: relaxációs eljárások hatásvizsgálata, a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló módszerek kimunkálása; párkapcsolati viszonyelemzés, stressz-kezelő módszerek, egészségpszichológia. Missziója, hogy minél több emberrel megismertesse, hogyan működik a lélek. Megszervezte a Szülők Iskoláját és a Pedagógus-Akadémiát, hogy  korszerű ismereteket adjon át szülőknek, nevelőknek.

Fő kutatási területe a immunológiai folyamatok szabályozása. Elsősorban a veleszületett immunrendszer működését vizsgálja, vagyis azt, hogy milyen mechanizmusok működnek azonnal, amikor bejut a szervezetbe egy kórokozó, és ezek a folyamatok hogyan befolyásolják az immunválasz eredményét. 1993-tól az ELTE egyetemi tanára és az Immunológiai Tanszék vezetője. 2007-ben a hallgatók a Kar Kiváló Oktatója címet adományozták neki. A Széchenyi-díjas kutató 2000-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Vendégkutató volt többek között az Oxfordi Egyetemen, a Bázeli Immunológiai Intézetben és az izraeli Weizmann Intézetben.

Fotó: Fábián Évi

A Szegedi Egyetem fizikaprofesszora, a lézerfizika neves kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia es a londoni Európai Akadémia tagja. 1994-ben Széchenyi-díjjal, 2004-ben Bolyai-díjjal, 2012-ben Magyar Corvin-lánccal tüntették ki.
Hat éven át a göttingeni Max Planck Biofizikai Intézetben kutatott. 1994-ben a kaliforniai UCI egyetemen, 1995-ben a houstoni Rice egyetemen, 1996-ban a svájci ETH egyetemen tanított. Jelenleg az Alcon/Novartis egyik kutatás-fejlesztési igazgatójaként a szürke hályog lézeres műtéti technikájának fejlesztésén dolgozik magyarországi szemészekkel együttműködve.

Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa. Kutatócsoportja olyan betegségek neurobiológiai kérdéseivel foglalkozott, mint az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, a szorongás és a Parkinson-kór. A memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért harmadmagával az „agykutatás Nobel-díjának” is nevezhető Agy-Díjat (The Brain Prize) kapta meg 2011-ben. A Bolyai- és Széchenyi -díjas kutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének volt elnöke.

Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol 1980-ban szerzett diplomát. A Francia Művészeti Akadémiai Társaság Diplome de Medaille d’Or díjasának festészetéből meditatív, lírai misztikum árad. Figuratív és nonfiguratív alkotásait a történelmi múlt és főként a zene inspirálják.Természetábrázolásai szürreális víziók. Különös vonzalmat érez a transzcendens, földöntúli világ szféráinak  ábrázolásához. Festményei, kollázsai gyakran dolgozzák fel családja kultúrtörténeti emlékeit és művészi tradícióinak tárgyi vagy szellemi fragmentumait.

1975-ben grafikusként végzett az Iparművészeti Főiskolán, majd díszlet- és plakáttervezői, illetve illusztrátori munkák mellett animációs filmeket kezdett készíteni a Pannónia Filmstúdióban. A Kossuth-díjas grafikus pályája kezdete óta foglalkozik autonóm művészettel. Rendszeresen részt vesz nemzetközi képzőművészeti tárlatokon, grafikai biennálékon és filmfesztiválokon. A geometria és a perspektíva ellentmondásai, a képi ábrázolás paradoxonjai izgatják, valamint a tapasztalat és az illúzió, illetve a valóság és az igazság közötti különbség láthatóvá tétele.

Az 1960-as években indult magyar neoavantgárd képzőművészeti mozgalom egyik elindítója és jeles képviselője. A Munkácsy- és Kossuth-díjas festő munkássága több alkotói korszakra bontható, de mindegyiket erősen befolyásolta a korszellem mellett a hagyomány, a zene és a keleti filozófia. A híres fekete korszak, majd az azt követő élénk, erőteljes színek és gesztusok világa után egy újabb fordulatnak lehettünk tanúi.  Először tűntek fel akkor Nádler festészetében a „metálszínek” (arany, ezüst, réz, bronz), melyek azóta is meghatározó elemei a műveknek. Grafikákat és szobrokat is készít.

Ő volt az első nő Magyarországon, aki játékfilmeket rendezett, és aki a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve Díjat kapott az Örökbefogadásért, amelyet több mint 80 országban megvettek és forgalmaztak. 1968-ban rendezte első nagyjátékfilmjét az Eltávozott a nap című alkotást. Filmjeit 50 országban forgalmazzák. 1982-ben született meg a pályáján új fejezetet nyitó, önéletrajzi ihletésű Napló című műve, amely a Cannes-i filmfesztiválon zsűri Nagydíjat kapott. A múlt egy-egy nagyformátumú alakját választotta központi szereplőnek A hetedik szoba, A temetetlen halott című filmjeiben. A Kilenc hónap című filmjéért a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon Fipresci-díjat kapott. 1990-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki.

A Színház- és Filmművészeti főiskola elvégzése után a Vígszínház szerződtette, ahol immáron 30 éve dolgozik. A Kossuth, Érdemes – és Jászai Mari-díjas színésznő számos fontos szerepet eljátszott a drámairodalom remekműveiből, Shakespeare nőalakjai közül Rosalindát, Violát, Lady Machbeth-et, Kleopátrát, a Lear királyban pedig Cordéliát és a Bolondot. Emlékezetes alakításai között szerepel a Szent Johanna, Blanche, Nóra, Sen Te és Sui Ta megformálása. 1991-ben kezdett rendezni, munkáival az Amerikai Egyesült Államokban, Csehországban és Szlovákiában is kivívta a figyelmet. Több mint 25 nagyjátékfilmben és legalább ugyanennyi tévéfilmben szerepelt. 2009. február 1-je óta a Vígszínház igazgatója. Színházi és filmes munkáit számtalan szakmai díjjal ismerték el.

Fotó: Almási J. Csaba

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban végzett, ma pedig ő okítja itt a művészi beszédre a hallgatókat. A Nemzet színésze volt a Háború és béke Natasája, a Koldusopera Kocsma Jennyje, A kétfejű fenevad Báthory Susánnája, a Rómeó és Júlia dajkája és a Csárdáskirálynő Cecíliája. Művész- és közönségfilmekben egyaránt rendszeresen szerepel, játszott az Indul a bakterház,  A nagy füzet , a Csinibaba, Meseautó, a Sorstalanság, a Rokonok, a Taxidermia című filmekben. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőnek szerepálma nem volt, azt játszotta, amit rá osztottak, és ez őt boldoggá tette.

A vegyészmérnök a kémcsöveket tollra cserélte. Első novellája megjelenése után a százhalombattai Olajfinomítóból újságírónak ment a csepeli Papírgyár üzemi lapjához. A kilencvenes évek elején a KORTÁRS irodalmi lap prózarovatát szerkesztette, 1991-től szabadfoglalkozású író. Művészetében meghatározó a gyerekkor, az ötvenes-hatvanas évek politikai világa, a kamaszkor útkeresése és a társadalmi problémák. Történeteiben jelen vannak a társadalom leszakadt rétegei is, az utcán élők, a hajléktalanok. Történetei jellemzően szociográfikusak.

Negyven kötete között szatirikus regénytrilógiája szól a Rákosi és a Kádár korszakról, amely még a rendszerváltoztatás előtt majdnem százezer példányban jelent meg. Pompeji pusztulásáról szóló regényét 11 ezer archeológiai adat alapján írta meg.
Monográfiája szól Karinthyről, Chaplinről, Tatiról, Mikszáthról, a filmburleszkről, a francia és a magyar filmvígjátékról. Irodalomtörténeti korszak monográfiát írt a középkori irodalmi és képzőművészeti humorról többek közt és az ősember művészetéről. Történelmi tárgyú vitacikket és pamfletet jelentetett meg könyvalakban.A Magyar Hírmondó művelődéstörténeti sorozata több mint félszáz kötetből áll.  József Attila, Arany János és Alternativ Kossuth-díjat kapott.

Tizenöt könyv gyerekeknek, tizenöt felnőtteknek, huszonöt kötet műfordítás, vers, próza, dráma vegyest. Tizenhét évig tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen francia irodalmat és Kreatív Írást. Milyenek a magyarok? című humoros kötete több mint 15.000 példányban fogyott el. A József Attila-, Déry Tibor-, Illyés Gyula-díjas író-költő szövegeit a Kaláka, Lovasi András, Malek Andrea és mások éneklik. Tévéműsorok műsorvezetője, műveit tizenöt nyelvre fordították le, sokat szerepel külföldön, évi kilencven-száz alkalommal lép fel határokon belül. Zsámbékon él feleségével és öt gyerekével.

Fotó: Fejér János

A Jászság Népi Együttes 1971-ben alakult és a magyar néptánc egyik legkiválóbb képviselője, évtizedek óta meghatározó szereplői a magyar néptáncművészetnek.  Az első igazi sikert 1977-ben érte el, miután megnyerte az országos televíziós KI MIT TUD versenyt. Céljuk a magyar paraszti tánc és zenei folklór még élő hagyományainak felkutatása, megőrzése, feldolgozása. Ezt a fontos nemzeti értéket igyekszik a Jászság Népi Együttes a legalaposabban elsajátítani és színpadra állítani. Kutatói és alkotói munkájuk mellett nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésre, melyet a Viganó Alapfokú Művészeti Iskola testesít meg. Művészeti munkájuk egyik legnagyobb elismeréseként megkapták az „Örökös Kiváló Együttes” címet. A Jászság Népi Együttes szervezi 1981 óta a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, és főrendezője 1991 óta a Csángó Fesztivál, Kisebbségek Folklór Fesztiváljának. Alkotó műhelyükben számos remek koreográfia, műsor készült, készül, amit díjaik, elismeréseik is mutatnak. A Bartók-díjas Jászság Népi Együttes 2012-ben megnyerte a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő néptánccsoport kategóriáját, 2013-ban pedig Csokonai Vitéz Mihály közösségi állami kitüntetésben részesült. Az együttes fontosnak tartja a magyar paraszti tánc és zenei folklór hagyományainak leghitelesebben történő megismertetését, mely Európában egyedülálló színes, gazdag kulturális értéket jelent.

A briliáns magyar zongorista-generáció egyik tagja, világszerte ismert zongoraművész. Hatalmas diszkográfiát mondhat magáénak, több mint 200 különböző CD van forgalomban a neve alatt, Bartók Béla és J. Haydn teljes zongorairodalmát és Liszt Ferenc műveinek nagy részét is felvette. Kossuth, Liszt, Bartók- Pásztory- díjas Érdemes művész, a standard klasszikus zeneirodalom egyik legkiválóbb előadója, Beethoven, Mozart és Schubert összes zongoraszonátája, Mozart 27 zongoraversenye van repertoárján. Játéka a partitúrához való hűségéről híres. Mégis, ahogy írták már róla: három hang után felismerhető, hogy ő ül a zongoránál. 1972-ben a versailles-i Cziffra György versenyen és 1975-ben a milánói Dino Ciani zongoraversenyen második díjat, 1973-ban a Magyar Rádió Zongoraversenyén és 1977-ben a sydney-i Nemzetközi Zongoraversenyen (kamarazene kategóriában) egyaránt első díjat nyert. Tanulmányait 1974-ben fejezte be, azóta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít, illetve a Filharmónia szólistája volt. Európa számos városában fellépett, de eljutott az Egyesült Államokba, Ausztráliába, Dél-Afrikába, Latin-Amerikába, Koreába és Japánba is. Olyan karmesterekkel dolgozott, mint Ferencsik János, Fischer Ádám, Fischer Iván, Kocsis Zoltán, Lamberto Gardelli, Ligeti András, Giuseppe Patané, Peskó Zoltán, Jurij Szimonov és Antoni Wit. Koncertjei mellett rendszeresen tart mesterkurzusokat. Nemzetközi zongoraversenyek zsűritagjaként is foglalkoztatják. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora.

Gráf Zsuzsanna diplomáit a Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte, zenetanár-karvezetői és zongora tanszakon. A Városmajori Gimnáziumban 25 éve zenetagozatot hozott létre, a gimnáziumnak azóta is szolfézs-, zeneelmélet és énektanára. Tanítványai közül több mint ezren választották a zenei pályát, közülük jeles operaénekesek, zeneszerzők, zenetörténészek és zenetanárok kerültek ki. Hatodik éve tanít a Zeneakadémián is, amellett külföldi zenei egyetemek állandó vendégprofesszora. 25 éve alapította meg az Angelica Leánykart (ugyancsak a Városmajori Gimnáziumban), mely kórussal 7 nemzetközi kórusverseny első helyezettje, számos különdíjjal. Nagy sikerrel szerepeltek az Egyesült Államokban, Japánban, Argentínában és Európa szinte minden országában, különféle fesztiválokon és hangversenyeken. Legfőbb feladatuknak tekintik a kortárs magyar zeneszerzők műveinek megismertetését és népszerűsítését határainkon innen és túl. Körülbelül 30 olyan kórusmű ősbemutatója fűződik a nevükhöz, melyeket a szerző kifejezetten az Angelica Leánykar számára komponált. Éneküket számtalan rádió- és tévéfelvétel, valamint 7 CD-lemez örökíti meg. Gráf Zsuzsanna karnagyot eddigi munkásságáért 3 Artisjus díjjal, Liszt Ferenc díjjal (2007) és Bartók-Pásztory díjjal (2013) ismerték el, kórusát, az Angelica Leánykart 2009-ben Magyar Örökség díjjal, 2013-ban pedig Junior Prima díjjal tüntették ki.

A szerb származású magyar dalszövegíró, dramaturg, zenész a magyar könnyűzene történetének egyik legismertebb és legelismertebb szövegírója. Több száz dal szövegét írta, nemcsak Zoránnak, hanem az LGT-nek, Presser Gábornak és másoknak is. A zenével való kapcsolata azonban messze túlmutat a szövegíráson: nevével nem egyszer találkozhatunk zeneszerzőként is, de dolgozott dramaturgként, szerkesztő-műsorvezetőként, forgatókönyvíróként a Magyar Televízió több zenés műsorában is. Több zenés darabhoz írt vagy fordított szöveget és rendezett komolyzenei tévéműsorokat is. Presser Gáborral egy nagy sikerű musicalt is írt A padlás címmel, melyet a Vígszínházban mutattak be 1988-ban. Kitüntetései között szerepel a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010), melyet a kimagasló művészi értéket képviselő dalszövegeiért kapott.

A Jászság Népi Együttes 1971-ben alakult és a magyar néptánc egyik legkiválóbb képviselője, évtizedek óta meghatározó szereplői a magyar néptáncművészetnek.  Az első igazi sikert 1977-ben érte el, miután megnyerte az országos televíziós KI MIT TUD versenyt. Céljuk a magyar paraszti tánc és zenei folklór még élő hagyományainak felkutatása, megőrzése, feldolgozása. Ezt a fontos nemzeti értéket igyekszik a Jászság Népi Együttes a legalaposabban elsajátítani és színpadra állítani. Kutatói és alkotói munkájuk mellett nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésre, melyet a Viganó Alapfokú Művészeti Iskola testesít meg. Művészeti munkájuk egyik legnagyobb elismeréseként megkapták az „Örökös Kiváló Együttes” címet. A Jászság Népi Együttes szervezi 1981 óta a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, és főrendezője 1991 óta a Csángó Fesztivál, Kisebbségek Folklór Fesztiváljának. Alkotó műhelyükben számos remek koreográfia, műsor készült, készül, amit díjaik, elismeréseik is mutatnak. A Bartók-díjas Jászság Népi Együttes 2012-ben megnyerte a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő néptánccsoport kategóriáját, 2013-ban pedig Csokonai Vitéz Mihály közösségi állami kitüntetésben részesült. Az együttes fontosnak tartja a magyar paraszti tánc és zenei folklór hagyományainak leghitelesebben történő megismertetését, mely Európában egyedülálló színes, gazdag kulturális értéket jelent.

A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény, melyet a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere 2001. január elsején alapított. A Hagyományok Háza szolgáltatóközpont három nagy egysége, a Magyar Állami Népi Együttes, a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, valamint a Népművészeti Módszertani Műhely eltérő eszközökkel, de egyazon céllal és elkötelezettséggel várja a népi kultúra, a hagyomány iránt érdeklődő nagyközönséget és a szakmabelieket, akik útmutatásért, vagy segítségért keresik fel intézményüket. Gyermekeknek és felnőtteknek szervezett programjai mellett elévülhetetlen érdemeket szerzett a folklór dokumentálásában és a népművészeti műhelymunkában: képzéseken, konferenciákon, kiadványokkal, bemutatókkal őrzik a népi kultúrát.

Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora. Sárosi Bálint kiemelkedő személyisége a népzenekutatásnak: azt az ideális, manapság ritka típust személyesíti meg, amelyik sokoldalúan művelt, ugyanakkor a gyakorlatban is otthonos: valamennyi népi hangszer ismerője, tudója, előadója. Az első volt, aki Magyarországon tudományos elmélyedéssel tanulmányozta a teljes magyar írástalan hagyományos zenét, beleértve az ún. cigányzenét és a cigányzenészek szerepét is, és foglalta össze több kötetben az elért tudományos eredményeket. Emellett az Innsbrucki illetve a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora is volt. Több kitüntetést kapott, többek között a Munka Érdemrend Aranyfokozatát, a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét és az Elnöki Aranyérmet is.

Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó, sportvezető. Az ISU (Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség) Sportigazgatója, a MOB Elnökségének tagja. Sallay András magyar jégtáncos, a legendás Regőczy–Sallay-jégtánckettős férfitagja. Az International Management Group (IMG) alelnöke, az ISU legrangosabb bajnokságainak egyik igazgatója. 1972-től 1980-ig megszakítás nélkül kilencszer magyar bajnokok, számtalan Európa- és világbajnoki bronz- és ezüstérem büszke tulajdonosai, de a legnagyobb eredményük az volt, hogy le tudták győzni a mostoha hazai edzéslehetőségeket, és így is felvették a versenyt a sport élmezőnyével.  Pályafutásuk csúcsára 1980-ban érkeztek, amikor a Lake Placid-i téli olimpián és a göteborgi Európa-bajnokságon ezüstérmesek, a dortmundi világbajnokságon aranyérmesek lettek. Ezt követen még kétszer nyertek hivatásos világbajnoki címet.  A Lake Placidben megrendezett olimpián szerzett második hely volt eddig az utolsó érem, amit Magyarország téli olimpián nyert.

Palotai Károly a magyar és a világ labdarúgó-játékvezetésének kiemelkedő alakja. A világon az egyetlen, aki játékosként olimpiai bajnok lett és játékvezetőként is eljutott a legszűkebb elitbe. Labdarúgóként az 1963-as őszi idényben a bajnokcsapat kapitánya, valamint az 1964-es olimpián az aranyérmes csapat kapitánya volt. 1970-1983-ig 143 nemzetközi mérkőzésen fújta a sípot. A mai napig emlegetik a teljesítményét, amelyet az Argentína-Brazília mérkőzésen nyújtott 1978-ban, és ugyancsak három Európa-bajnokságon foglalkoztatta az UEFA. Itthon a mai napig részt vesz az utánpótlás nevelésében, tekintélyével, tudásával és tapasztalataival segíti a ma játékvezetőinek képzését és továbbképzését.

Nemzetközi sakknagymester. 9 éves korában nyerte első nemzetközi versenyét, 12 évesen és 14 évesen korosztályos világbajnok lett a fiúk között. 12 éves volt, amikor nővéreivel, Zsuzsával és Zsófival, valamint Mádl Ildikóval a magyar sakktörténelem során első ízben női olimpiai bajnokságot nyertek. Ezt az eredményt 1990-ben is megismételték. A második olimpiai győzelem óta férfi versenyeken indul. 13 éves volt, amikor először teljesítette a férfi nemzetközi nagymesteri normát, 15 évesen pedig minden idők legfiatalabb férfi nemzetközi nagymestere lett. Hétszer a férficsapatban is képviselte Magyarországot Sakkolimpián, 2002-ben és 2014-ben ezüstérmet nyertek. 2011-ben férfi Európa-bajnokságon bronzérmet szerezett. Nyolcszor kapott sakk Oscar-díjat,az évszázad sakkozónőjének választották. 1989 óta megszakítás nélkül vezeti a női világranglistát.

Perjés Klára, az MTVA vezető szerkesztője, a Kossuth Rádió volt főszerkesztője már a kezdetektől járta az országot, elment a legeldugot­tabb helyszínekre is. Hírt adott „kihalásra ítélt” falvakról, beszélgetett parasztemberekkel, fizikai munkásokkal és értelmiségiekkel, írókkal, művészekkel egyaránt. Fáradhatatlanul utazik országhatárokon be­lül és kívül, mert nem országban, hanem nemzetben gondolkodik. Elmegy a határon túl élő magyarokhoz a Felvidékre, Kárpátaljára, Délvidékre és Erdélybe, de Csángóföldön is találkozunk vele. Hírt hoz és reményt visz magával. A klasszikus rádiózás tovább vivője 2014-ben 50 éve, hogy megszólalt a Magyar rádió­ban. Jellegzetes, mély tónusú hangjáról mindenhol felismerik. 1998-ban megkapta a legszebben beszélő rádiós díját, valamint 2012-ben a Magyar érdemrend lovagkeresztjét.

A Fölszállott a páva című népzenei és néptánc tehetségkutató versenyt 2014-ben másodszor is meghirdette az MTVA és a Duna Televízió Zrt., valamint a Hagyományok Háza – szakmai partnereivel, a Martin György Néptáncszövetséggel és a Táncház Egyesülettel közösen. A versenyt a népzene és a néptánc területén tevékenykedő szólisták és együttesek számára írták ki. A versenyre az autentikus magyar népzene, néptánc és nép­dal bármely tájegységéhez, illetve a magyarországi nemzetiségi régi­ók helyi hagyományaihoz kötődő produkciókkal lehetett jelentkezni, lakóhelyi és nemzetiségi megkötés nélkül. „Ez a műsor a közmédia kiemelt és a határokon átlépő brandje lett, hiszen a Fölszállott a páva döntősei is felléptek például a tavalyi washingtoni Smithsonian Folklife Festival magyar programjában.˝ – nyilatkozta Siklósi Beatrix projektvezető.

Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm sorozata a világ legfontosabb és legérdekesebb történeteit mutatja be szokatlanul közelről, a dél-afrikai gettóktól a Gázai övezetig. A műsor burmai riportjából vásárolt a BBC és a CNN is, az Európa Tanács pedig Press Freedom Awardot adott át Strasbourgban a két riporternek, akiket a BBC World élő adásban interjúvolt meg munkamódszerükről. Magyar újságírók közül elsőként nekik nyilatkozott Evo Morales elnök Bolíviában és Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár az Északi-sarkkörön. Forgattak eldugott törzsekkel Pápuától Amazóniáig és diktátorok gyermekeivel Ugandától Chiléig. A műsort idén Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki, az 50. Chicagói Filmfesztivál televíziós versenyében Arany Érmet kapott, legjobb külföldi rövidfilmként pedig megnyerte az Amerikai Dokumentumfilm Fesztivált. A Financial Times zsigerinek és lenyűgözőnek nevezte a két magyar filmes munkáját. „Takács és Cseke a történés sűrűjébe merítik kameráikat, olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek többnyire elfojtva maradnak” – írta a tekintélyes brit lap. Az alkotók tavaly Monte-Carlóban Albert hercegtől vehették át a legfontosabb európai díjat, amit televízió-műsor kaphat, az Arany Nimfát. Magyar riportfilm utoljára 30 éve részesült az elismerésben. A Forbes magazinban megjelent legismertebb élő magyarokról szóló toplistán, amelyet külföldi újságírók állítottak össze a legbefolyásosabb magyar sikertörténetekről, Cseke Eszter és S. Takács András a magyar sajtó egyedüli képviselői, közvetlenül Rubik Ernő, Szabó István és Kertész Imre után a rangsorban.

Ybl és Kós Károly-díjas építész, aki a kortárs magyar építészet egyik legismertebb, sokak számára példaképnek tekintett személyisége. Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Mélyen elkötelezett a vidéki életforma és annak építészeti környezete, a hagyomány jelentőségének újraértelmezése iránt. A Mesteriskola elvégzése után az Őrségbe, majd Vendvidékre költözött, építészeti tevékenységét azóta ott folytatja. Alkotásai közé tartozik közel ötven családi lakóház, nagyobb részük az Őrségben és Vendvidéken, illetve kisebb középületek, mint a Táncpajta és Teázó Őriszentpéteren, vagy a Füveskert és Teaház Orfaluban. Közel másfél évtizede oktat egyetemeken, jelenleg a soproni Alkalmazott Művészeti Intézet igazgatója és tanszékvezetője.

Czigány Tamás meghatá­rozó személyiség a kortárs magyar építészetben és építész-oktatásban. Az Ybl Miklós-díjas építészmérnök és egyetemi docens építészeti világa a csendről, a rendről és az apró részletekben rej­lő építészeti, anyag-és arányfinomságokról szól. Számos munkája kötődik a római katolikus egyházhoz, illetve a bencés szerzetesrendhez. Nevéhez több kiváló középület tervezése is fűződik, különösen Pannon­halma Bencés Apátságának legújabb kori épületei közül. Tervei alapján épült meg az az oltár, amely alatt a Győrbe látogató II. János Pál pápa misézett. Pannonhalmi zarándokháza a Cseider-völgyben (Papp Róberttel és Cseh Andrással közös munkája) bejárta a világsajtót és elnyerte az AIT Award Global díját, a magyarországi sajtó pedig a Média Építészeti Díjával jutalmazta.

Pálfy Sándor építész és urbanista az utóbbi évtizedek kiemelkedő alkotója, aki egyetemi tanárként is nagy hatással van a kortárs magyar építészetre. Jelentősebb munkái közé tartozik Budapest II. kerületében a Csejtei utcai lakópark három épülete, a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítése, a lágymányosi Infopark C jelű irodaépülete, a szombathelyi Arena Savaria, valamint Budapest I. kerületében található Alsó-Víziváros részletes rendezési terve. A MAB plénumának két cikluson keresztül tagja és a Műszaki Tudományok Bizottságának két évig vezetője is volt. A Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékét hét éven át irányította. 2013-ban a Magyar Építész Kamara tisztújító küldöttgyűlése az Ybl–díjas építészt elnökségi taggá választotta. 2014. március 15-én a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

Szociológus, francia szakos tanár, 1986-ban végzett az ELTE-n. Munkatársaival a Gandhi Gimnázium, a mánfai kollégium, az alsószentmártoni Kis Tigris Gimnázium megalapításán dolgozott. Jelenleg a Dr. Ámbédkar középiskola (Sajókaza) vezetője. 2010-ben a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása, számos roma tehetséggondozó program elindítása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta. Alapelve az adott helyi közösség értékein alapuló bizalmi viszony kialakítása. A Dr. Ámbédkar Gimnázium egyfajta második esély iskola, mely Magyarország talán legszegényebb falvaiban, leszakadt közösségeiben élő, főként cigány fiatalok számára biztosítja az érettségi megszerzésének lehetőségét.

Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található, területe 1986 óta természetvédelmi terület. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1-1,1 millió látogatója van. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. Műemléképületeit neves építészek, köztük Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Neuschloss Kornél, Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezték. Az állatkert 1008 állatfaj körülbelül 10 ezer egyedét mutatja be. Fajösszetételében széleskörű áttekintést nyújt a Föld élővilágának sokféleségéből, és a nagyszámú egyed miatt nemzetközi összehasonlításban is gazdag állatvilágot tudhat magáénak. Növénygyűjteménye mintegy 2000 különféle fajból, alfajból és változatból áll.

Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár. A 20. századi magyar történelem neves kutatója. A Szegedi Tanárképző Főiskola magyar-történelem, majd az ELTE történelem szakán tanult. 1974-77-ben a Bács-Kiskun megyei Levéltár levéltárosa, 1977-1985-ben az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa volt. 1978-ban egyetemi doktori, 1985-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1986-1991-ben a Magyarságkutató Intézet igazgatóhelyetteseként dolgozott. 1991-től 1997-ig az ELTE docense, majd 2008-ig professzora, s közben négy és fél éven át az Indiana Egyetem (USA) vendégtanára volt. 1994-ben „nagydoktori” fokozatot szerzett, majd 1996-ban habilitált. 2001-ben az MTA levelező, 2010-ben rendes tagjává választották. 2008-tól az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára, s 2010-től az ottani Történettudományi Doktori Iskola vezetője. Számos szakmai szervezet munkájában vett, illetve vesz részt. 1999 és 2007 között a Magyar Történelmi Társulat főtitkára volt, 2009-től az Atlantic Research and Publication Kiadóvállalat igazgatótanácsának elnöke és angol nyelvű  könyvsorozatának főszerkesztője. 2006-ban a Jyvaskyla-i Egyetem (Finnország), 2009-ben a párizsi Sorbonne, 2010-től minden évben a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem meghívott előadója. Fő kutatási területe a 20. századi magyar történelem, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra. Könyveinek jelentős része angol, német és szlovák nyelven is megjelent.

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa, A Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi docense, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának tanára. 1990-ben diplomázott a SOTE-n. 1995-ben neurológia, 2000-ben pedig idegsebészet szakvizsgát tett. 2007-ben az országban az elsők között szerezte meg a nemzetközi fájdalomterapeuta szakvizsgát (FIPP). 2010-ben szerzett PhD fokozatot a klinikai idegtudományok területén. Szakterülete az epilepsziasebészet, a fájdalom, a mozgászavarok és a spaszticitás sebészeti kezelése, valamint a neuromoduláció. Számos szakmai tanulmányúton vett részt nemzetközi idegsebészeti műhelyekben, többek között Londonban, Zürichben, Bethelben, Milanóban, Brüsszelben, Southamptonban, Innsbruckban, Nottinghamban, Nantesban. Tagja a Magyar Idegsebészeti Társaság vezetőségének és az European Association of Neurosurgical Societies-nek, European Society for Stereotactic and Functional Neurosurgery-nek, az International Neuromodulation Society-nek és a World Institute of Pain vezetőségének. Ugyancsak aktív tagja a Magyar Epilepszia Ellenes Ligának, a Magyar Ideg- és Elmegyógyászok Társaságának, a Magyar Parkinson Társaság vezetőségének és a Magyarországi Fájdalom Társaságnak. Hat magyar szakkönyvben jegyez fejezetet, 38 nemzetközi tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. Nevéhez fűződik több új neuromodulációs fájdalomcsillapító és epilepsziasebészeti kivizsgálási módszer hazai bevezetése, illetve egy új epilepsziasebészeti elektródaimplantációs technika kifejlesztése.

Egyetemi tanulmányait 1986–1989 között a Bukaresti Egyetem fizika és mérnöki szakán kezdte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1991-ben ugyancsak fizikából végzett mesterképzést: fraktálelméletből diplomázott. Tudományos fokozatot 1994-ben a Bostoni Egyetemen szerzett. Ezután az IBM alkalmazta, itt került közelebbi kapcsolatba a később szakterületévé vált hálózatelmélettel. Az erdélyi származású világhírű tudós az Indiana állambeli Notre Dame Egyetem professzora volt 2007-ig. Jelenleg Bostonban dolgozik a Northeastern Egyetemen és a Harvardon. 2007 óta a Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának (Center for Complex Network Research) vezetője. 2003 óta az Amerikai Fizikai Társaság, 2004 óta a Magyar Tudományos Akadémia, 2007 óta pedig az Academia Europaea tagja. Könyve látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása. A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára.

Kossuth-díjas magyar neoavantgárd festő- és szobrászművész. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, itt Pap Gyula és Bernáth Aurél voltak a mesterei. Pályája kezdetén a hétköznapi élet tárgyait, motívumait festette a szürrealizmus festői nyelvén. Illusztrációkból, kézírásokból, nyomtatott szövegekből, könyvekből és a történelemből, a hírekből, a való életből merített ihletet. 1974-ben a berlini DAAD Künstler-programjának ösztöndíját nyerte el, majd 1976-ban a brémai Paula Modersohn-Becker Alapítvány díjával végleg letelepedett az NSZK-ban, ahonnan kijutott New Yorkba 1980-81-ben, ahol alkotott és kiállított. Napjainkban Berlinben és Budapesten él és dolgozik. Háromszor szerepelt a velencei biennále központi pavilonjában (1972, 1976, 1990), az 1977-es kasseli Documenta három részlegére is beválogatták műveit.

Munkácsy Mihály-díjas, József Attila-díjas, Kossuth-díjas festő, író.
Egyetemistaként 1956-ban szerepet vállalt az ELTE forradalmi bizottságában, amiért a megtorlások idején börtönbüntetésre ítélték és kizárták az ország összes felsőoktatási intézményéből. Ezután bontakozott ki festői és irodalmi munkássága. Nagy hatással volt rá Klee, Vajda és Bálint festészete, majd önálló utakon járva a természet, a napi újsághírek képei és a Biblia ihlették táblaképeit, bibliai akvarelljeit.
A Corvina Könyvkiadó szerkesztője, a Magyar Festők Társaságának elnöke lett, és tevékenyen részt vett a Duna mozgalomban. Kínai filozófiát tanított több egyetemen. Sok kiállítása volt külföldön, Budapesten és vidéken, számos könyve, műfordítása jelent meg. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Konok Tamás Kossuth-díjas magyar festő- és szobrászművész. A magyar festészetben és relief épületszobrokban a geometrikus absztrakció markáns képviselője. Felsőfokú tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere Bernáth Aurél volt. Konok Tamás egyike Magyarország világhírű festőinek. Tanulmányai befejezése utáni kezdő éveiben a tanult figuratív festészetet művelte, de nagyon hamar új fordulatot vett érdeklődése, és azóta konzekvensen halad a maga útján. 1958-ban, párizsi ösztöndíjának idején próbálta összeegyeztetni a természetelvű és az absztrakt stílust. 1959-60-ban újra kijutott Párizsba, s ettől kezdve főleg vonalra építő monotípiákat készített, melyek szerkezete a kollázsokéhoz hasonlatos. Egyéni és csoportos kiállításokon mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban újra és újra megmérettette művészetét, művei elismerésben részesültek. Egyéni kiállításait gyakran feleségével, Hetey Katalinnal rendezték.

Kossuth-, Balázs Béla-, Emmy- és ACE-díjas magyar operatőr. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban szerzett operatőri diplomát. Az elmúlt 40 év során több mint 100 játékfilmet, minisorozatot, tévé- és dokumentumfilmet forgatott. Ez idő alatt saját stílust alakított ki, amely a dokumentarizmus és a stilizáció egyfajta ötvözete. Filmjei számos díjat nyertek, közöttük Oscar-díjat is. A Magyar Filmszemlén hatszor ítélték neki a Legjobb operatőr díját, ezen kívül érdemes- és kiváló művész. A filmszakma legnagyobbjaival (csak néhány név a sok közül: Antonio Banderas, Salma Hayek, Scarlett Johansson, Sir Ben Kingsley, Stanley Kubrick, Max von Sydow, Catherine Zeta-Jones) dolgozott együtt. Két játékfilmet is rendezett. Egy nyilatkozata szerint számára az operatőri munka foglalkozás, a rendezés pedig kaland. Fél szemmel akkor is azt nézi, amit az operatőr csinál, ha nem ő fényképezi a filmet.

A Színiakadémia elvégzése után 1972-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, de játszott már a József Attila Színházban, tagja volt Vígszínháznak, a Nemzeti Színháznak, a Művész Színháznak, illetve a Thália Társaságnak, a Kelemen László Színkörnek és az Új Színháznak. Játszott a Szigligeti Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban és a Budaörsi Játékszínben is. 2013-tól ismét a Nemzeti Színház tagja. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő alakította már Ilmát a Csongor és Tündében, Belisát a Tudós nőkben, Elmirát a Tartuffe-ben. Játszott Shakespeare darabokban – A makrancos hölgyben, a Sok hűhó semmiértben és a III. Richardban –, Nádas Péter Találkozás és Németh László Bodnárné című művében, de számos játékfilmben is szerepelt, mint például a Csók, anyu, a Bizalom, a Mephisto, a Kék Duna keringő, a Magyar Vándor vagy a Szabadság, Szerelem.  Továbbá a hangját kölcsönözte már olyan színésznőknek, mint Kirstie Alley, Helen Mirren vagy Meryl Streep.

Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Az érettségi után rögtön felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1965-ben végzett. A veszprémi Petőfi Színházban kezdte pályafutását zenés-táncos szerepekkel is, utána kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, majd a szolnoki Szigligeti Színházhoz, utána a Nemzeti Színházhoz. Ezt követően a Katona József Színház tagja, majd az Új Színházban játszott. Ezután a Radnóti Színházba szerződött, ahol a mai napig játszik. Olyan szerepek fűződnek a nevéhez, mint Shakespeare A makrancos hölgyének Katája és a Hamlet Gertrudja, Shaw Szent Johanna Johannája, vagy Csehov Sirály című művében Arkagyina. Számos játékfilmben szerepelt, mint például a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Cserepes Margit házassága, az Állítsátok meg Terézanyut! vagy a Sorstalanság. A több mint száz színpadi szerep, több tucatnyi játék- és tévéfilmszerep mellett számtalan vers is szerepel repertoárjában, és számos rádiós szerepben is hallhattuk.

Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz szakán kezdte. 1955-től jelentek meg versei. Egy év börtön (’56) és öt év kihagyás után az egyetemet magyar szakon fejezte be, ezután tanárként dolgozott, majd a kecskeméti Forrás című folyóirat belső munkatársa lett. Költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is. Ismeretesek baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt, kazak és ujgur fordításai, melyek bevezetik az olvasót addig alig ismert népek kultúrájába. Kitüntették már többek között Kossuth-, Radnóti-, József Attila-, illetve Kölcsey-díjjal. Jelenleg Tiszakécskén él, hat gyermek édesapja.

Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor- és Krúdy Gyula-díjas erdélyi magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Művei alapján több film készült, melyek Fábri Zoltán és Gothár Péter nevéhez fűződnek. 1969-ben megjelent első novelláskötete is A tanú címmel, ettől kezdve az első Forrás-nemzedék tagjaként tartják számon. Az igazi áttörést a Holmi novellapályázatán nyert első díj, valamint a mély iróniával és fekete humorral fűszerezett Sinistra körzet (Magvető, 1992) című alkotás megjelenése jelentette, amit Bodor eddigi fő művének tartja az irodalomtörténet. Regényeit, elbeszéléseit eddig mintegy harminc nyelvre fordították le.

József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő és művelődésszervező, irodalomtudós és egyetemi oktató. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje. Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója; verseskötetei, regényei, műfordításai és drámai művei folyamatosan jelennek meg itthon és külföldön. A maga nemében egyedülálló Parnasszus költészeti folyóirat és verskiadó alapító főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és publikációs lehetőséghez juttatását. Alkotói tevékenysége mellett az elmúlt két évtized egyik legaktívabb irodalomszervezője; a Magyar PEN Club főtitkára, a Magyar Írószövetség Költői szakosztályának háromszor újraválasztott elnöke, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Tagja továbbá itthon a Szépírók Társaságának és a MÚOSZ-nak, külföldön a norvég Irodalmi Akadémiának és az Európai Költészeti Akadémiának.

Az 1990 óta működő Budapest Klezmer Band a tradicionális zsidó zenét szólaltatja meg. Zenei átiratokat játszanak, amelyeket az együttes alapítója és vezetője, Jávori Ferenc komponál. Ezek a dallamok Közép-Kelet-Európa azon területéről származnak, ahol a zsidó zenei kultúra egykor virágzó volt. 25 éves pályafutásuk során bejárták szinte az egész Földet és a világ számos ismert koncerthelyein léptek már fel. Az együttesnek köszönhetően a klezmer zene részese lett a magyar kultúrának. A Liszt Ferenc Kamarazenekar felkérésére a Budapest Klezmer Band alapítója egy olyan művet komponált, amelyben a két együttes együtt játszhat. Ez a „Klezmer Szvit”, amelyet 1999-ben mutattak be a Dohány utcai zsinagógában. A Band több sikeres színházi produkcióban is részt vett, többek között a “Purim vagy a sorsvetés” c. műben (a Győri Balettel), a “Hegedűs a háztetőn” produkcióban (korábban a Madách Színházzal, most a veszprémi Pannon Várszínházzal), a Menyasszonytánc c. darabban (az Operett Színházzal), valamint a “Getto” c. darabban (a Pécsi Nemzeti Színházzal). 2000-ben az MTA Pro Kultúra Alapítványának kuratóriuma Kodály Zoltán Közművelődési díjat adományozott a Budapest Klezmer Band-nek; emellett az együttes 2003-ban Artisjus-díjat, 2004-ben eMeRTon Díjat kapott. Jávori Ferenc “FEGYA” zeneszerzőt, előadóművészt, érdemes művészt, a Budapest Klezmer Band alapító zenekarvezetőjét 2014-ben Kossuth-díjban részesítették.

Gyermekkorát Venezuelában töltötte, nyolc évesen ott adta első zenekari koncertjét. A Zeneakadémián Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos voltak a tanárai, majd 1998-tól Párizsban tanult Eduard Wulfson irányítása alatt. Több nagy nemzetközi verseny után 2010-ben megnyerte a Moszkvai Paganini Versenyt, amelynek első díját a hegedűsök Oscar-díjának tekintik. Tökéletes technikája, elmélyült zeneisége gyorsan a nemzetközi zenei élet élvonalába emelte: a világ legrangosabb zenekaraival és karmestereivel lép fel, szívesen látott vendég a New York-i Carnegie Halltól a moszkvai Csajkovszkij-termen át az amszterdami Concertgebouwig. 2014-ben a világ legkeresettebb hegedűművésze volt. 2011-ben a legmagasabb zenei elismeréssel, a Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2014-ben Bartók—Pásztory-díjat és Kossuth-díjat kapott. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2012-14 között a pécsi Zsolnay Központ rezidens művésze, 2015-től a Kaposfest nemzetközi kamarazenei fesztivál egyik művészeti vezetője.

1976 óta a Magyar Állami Operaház karmestere, 1987-től 1990-ig ugyanitt vezető karmesterként dolgozott. 1978-1980 között a Bayreuth-i Ünnepi Játékok zenei asszisztense volt. Rendszeresen fellép a három nagy budapesti zenekar karmestereként és többször szerepelt a Budapesti Fesztiválzenekar vendégeként is. 2003-ban, valamint 2006-2007-ben megbízott főzeneigazgató volt a Magyar Állami Operaházban, ahol 2007 őszétől jelenleg is első karmester. Nagy sikerrel szerepelt és elismertségre tett szert Karlsruheban a Badisches Staatstheaterben, a pozsonyi Nemzeti Színházban és a berlini Komische Operben. Vendégművészként Európán kívül Dél-Amerikában és Japánban is fellépett. Több éven át volt a Szlovén Filharmonikus Zenekar és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának első vendégkarmestere, jelenleg a Tokiói Filharmonikusok tiszteletbeli karmestere. Munkássága felöleli a klasszikus-romantikus operarepertoár műveit, valamint a kortárs darabokat – több magyar mű ősbemutatóját dirigálta. A 2014/15-ös évadban az MR Szimfonikusok vezető karmestere volt. Számos CD-felvétele jelent meg. Kovács János Érdemes Művész, Liszt-díjas, Bartók-Pásztory-díjas, Kossuth-díjas, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Levente Péter feleségével és alkotótársával, Döbrentey Ildikóval több mint négy évtizede szolgálja magyarul értő közönségét, mindig úgy nyújtva szórakozást, hogy közben „a gyermekek és az értük felelős felnőttek lélekben és szellemben növelődjenek”. A mese titkát Döbrentey Ildikó osztja meg a publikummal feszült figyelem, halk derű, és sokatmondó csendek harmóniája közepette. Negyvennyolc éve ő a színházi, televíziós, rádiós, vándorszínházi, gyermekújságos műfajteremtő alkotások megálmodó-kitaláló szerkesztője, írója, költője, festője, az együttműködő művészek múzsája. Ifjakat és felnőtteket inspirál a páros élet és a gyermeknövelés művészetére. A játék titkát Levente Péter a közönséggel együtt deríti fel ötvenhárom évad óta, nem csak lelki-szellemi összhangban, hanem a személyes, fizikai részvételt is felajánlva, öt féle médiumban, a legkülönbözőbb szóló és csoportos szerepek formájában. Az alkotóművészek menedzsere, játszó-, és rendezőtársa. Magatartáskultúra kutatóként harminc éve tanulva tanít óvodást, egyetemistát, érett felnőttségre törekvő embereket.

A hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója.1973-ban alapító tagja a Muzsikás együttesnek, amiben 23 évig zenélt itthon és külföldön. 1977 és 2002 között az Óbudai Népzenei Iskola tanára, ahol népi hegedűt, brácsát, és az országban elsőként tekerőlantot és magyar dudát tanított. A duda gyakorlati feltámasztásában vitathatatlan a szerepe. A hangszer méreteinek és sípjának újításával összehangolhatóvá tette a dudákat, így kezdeményezésére létrejöhetett 1989-ben a Magyar Dudazenekar. 2000-ben Jézus születése címmel folk operát írt, valamint megjelentette a zenetanításról szóló, Varázsjelek című könyvét. Ezt követte 2004-ben pentaton népdalaink rendszerezett gyűjteménye, amit Zeneszavak címmel jelentetett meg. 2012-től két fiával az Ádám István Emlékzenekarban viszi tovább a hagyományőrző zenélést.

Az 1995-ben Lukács József magánalapításában megnyílt Fonó Budai Zeneház az elmúlt 20 év alatt mindvégig megőrizte eredeti küldetését: a közös gyökereinkből táplálkozó magyar és határon túli népzenének és néptáncnak, emellett az (etno)jazz és világzenei irányzatoknak nyújt állandó bemutatkozási lehetőséget a hagyományok és az értékteremtés mentén. Egyszerre koncert- és próbahelyszín, több rendszeres táncház otthona, valamint lemezkiadó és fesztiválok – köztük a Budapest Folk Fest és a Héttorony Fesztivál – szervezője. Táncházaikat rendszeresen több százan látogatják. Fennállásuk két évtizedében vendégül látták a Kárpát-medence összes adatközlőjét a Rábaköztől Moldváig. Itt zajlott az elmúlt időszak legnagyobb – Európában egyedülálló – népzenei gyűjtése, az Utolsó Óra, a Hagyományok Házával közösen, amelyből a zeneház 50 lemezből álló sorozatot adott ki. 1997 és 2001 között majd 2014-ben közel másfélezer órányi népzenét rögzítettek a Fonó stúdiójában a magyar nyelvterület minden részéről. Az alapítás óta több mint 200 lemezt jelentettek meg. 2013 óta minden évben szerepelnek a Womex Top Label listáján a világ legjobb 20 világzenei kiadója között, egyetlen magyarként.

Tíz éven át benne volt az egyéni tenisz-világranglista első ötvenében, 1978-82 között az első húszban. Hétévesen már versenyen szerepelt, és összességében négy korosztályban is országos bajnok lett, amire korábban nem akadt példa Magyarországon. Tizenhárom évesen versenyzett először külföldön. Taróczy Balázs tizenhárom egyéni ATP-, huszonhét páros versenyt nyert. Háromszoros páros világbajnok (1982., 1983. és 1986.). A magyar teniszsport első és mindmáig egyetlen wimbledoni bajnoka (páros 1985) és egyetlen kétszeres Grand Slam győztese (Roland Garros páros 1981. és Wimbledon 1985). Érdekes, hogy éppen első tornagyőzelmének színhelyén, Kitzbühelben vívta 1986-ban utolsó mérkőzését egyesben, 1989-ig párosban még versenyzett. 2004-ben a Magyar Teniszszövetség szakmai igazgatója. Visszavonulása után is a sportág szolgálatában maradt, szövetségi kapitányként is dolgozott, napjainkban pedig ő szervezi a legrangosabb hazai teniszeseményt, a Tennis Classics gálát.

Háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó. Hatéves korában kezdett vízilabdázni. 1993-ban ifjúsági Európa-bajnokságot nyert. Ugyanebben az évben már tagja volt a felnőtt válogatott keretnek. Sydneyben, Athénban és Pekingben lett olimpiai bajnok, 2003-ban tagja volt a világbajnokságot nyert csapatnak, kétszer világligát, kétszer világkupát nyert együttesével és kétszer volt Európa legjobbja. Nyert olasz bajnokságot, Euroligát (BEK), európai Szuperkupát, KEK-et, LEN-kupát. 2010-ben az Évtized vízilabdázójának is megválasztották.

Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász; a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, hétszeres csapatbajnok. 18 évesen mutatkozott be a válogatottban. 1940-ben nyerte első magyar bajnoki érmét. Az 1952-es olimpián a talaj bajnoka volt, ezen kívül egy ezüst- és két bronzérmet nyert. 1954-ben felemás korláton világbajnokságot nyert, a ’49-es budapesti főiskolás vébén pedig négyszer szólították a dobogó tetejére. 1956-ban 3 szeren (talaj, gerenda, felemás korlát) és a kéziszercsapatban nyert olimpiát.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészeti Karának magyar–francia szakán végzett. Újságíróként dolgozott, majd a József Attila Színház, 1981-től pedig a Vidám Színpad dramaturgja. Cikkei, riportjai jelentek meg különböző kulturális folyóiratokban. 1985-től a Stúdió című tv-magazin, később a Helló, világ!, az Exkluzív című televíziós műsorok szerkesztő-műsorvezetője. A Heti Válasz gasztronómiai rovatát írja, a Magyar Konyha főszerkesztője. Szellem a fazékból címmel rádióműsort készít. Több kötete jelent meg.

2004-ben Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett német-kommunikáció szakon. A diploma után a Heti Válasz munkatársa lett, majd 2015 márciusában a Mandinerhez érkezett, ahol főmunkatársként számítanak munkájára. Főleg címlapos interjúi és publicisztikái tették ismertté az olvasóközönség számára. Televíziós vitaműsorok gyakori szereplője, zenei érdeklődéséből fakadóan az MTV Dob+Basszus című műsorának is állandó szakértője volt. Szörényi Leventével készített sok – sok órányi beszélgetés alapján írta és szerkesztette meg Szörényi – Rohan az idő című könyvét, amely idén jelent meg. 2009-ben Junior Prima Díjjal ismerték el munkáját. A Minőségi Újságírásért-díjat 2013-ban vette át.

Már gyermekkorában központi szerepe volt a sportnak az életében. Hétévesen már sportújságot olvasott és barátainak kommentálta a gombfocimérkőzéseket. 25 éve jelentkezett az első sportriporter stúdióba, amelynek elvégzése után szakmai pályafutása az MTV sportosztályán kezdődött. Több televíziós és rádiós csatornánál dolgozott az elmúlt negyed század során, tudósított többek között 5 nyári és 2 téli olimpiáról, járt labdarúgó világ- és Európa bajnokságon, közvetített 12 Bajnokok Ligája döntőt.

Az Ybl-díjas építész bár korábban különféle kórházépületek és lakóépületek is születtek a tervezőasztalán, ma elsősorban családi házakat tervez. Elegáns, tiszta vonalú, egyszerű, természetes anyagokból készült építmények jellemzik munkásságát. Az ő házain mindig érzékien tapintható a tégla, a kő, a fa és az üveg. Úgy gondolja, a környezethez való alkalmazkodás lényeges módja a jelenidejűség felismerése, hiszen bármely kapcsolódásnak ez elemi feltétele. Azt tapasztalja, amikor a kép többet mutat, mint a megkomponáltság, számára akkor nyeri el a ház az “érvényességét”. Az egyszerűség eleganciájával megtervezett, nyugodt, harmonikus házai olyan inspiráló példái az illeszkedésnek és a környezettel folytatott párbeszédnek, ami csak keveseknél születik meg. A Magyar Építőművész Szövetség Mesteriskolájának oktatója, és az Iparművészeti Egyetemen a leendő építészdoktorokat tanítja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Építőművészete a helyből és a hely minőségéből ered, amelyhez az építészet globális nyelvezete iránti fogékonyságával és érzékenységével közelít. Tudatosan és racionálisan ahhoz a tájhoz köti munkáit, amelyből azok kinőnek és amelyhez illeszkednek. A több száz éves múlttal rendelkező Rácz fürdő az ő tervei alapján éledt újra. Legutóbbi munkái között szerepel még a négyes metró Rákóczi téri állomásának tervezése és a Várkert bazár belsőépítészeti megújítása.

A Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével kitüntetett, Ybl-díjas, Károly Gáspár -, Europa Nostra- és Csonka Pál díjas építész a kortárs evangélikus templomépítészet meghatározó alakja, nevéhez számos templom és egyéb szakrális épület kötődik. Gondolkodásmódjára az egyszerűség, az áttekinthetőség, formálására visszafogott nagyvonalúság jellemző. Ipari épületektől, sportlétesítményeken keresztül, lakóházakon át, az egyházi épületekig, műemléki épületrekonstrukciókig, filmstúdióig számtalan épületet jegyez. Résztvevője a Millenáris Park, valamint a Megyeri híd építészeti megformálásának. A sportlétesítmények és az irodaházak mindegyikét alapvetően a használhatóság, azaz a jó funkció jellemzi. Egyházi épületei is olyan homlokzat és tömegformálásúak, hogy azokba belépve az ember meg sem lepődik a magától értetődő, az egyént befogadó látványtól.

A Petőfi Irodalmi Múzeumot 1954-ben alapították a Petőfi Ház (1909) jogutódaként. A Petőfi Társaság által indított értékőrző vállalkozás a Petőfi és Jókai hagyatékok bemutatásán túl később József Attila és Ady Endre emlékeinek gyűjtésével egészült ki. Az országos hatókörű Irodalmi Múzeum feladata a vásárolt és örökölt írói hagyatékok korszerű feldolgozása, kutathatóvá tétele, s a kortárs magyar irodalom muzeális becsű anyagainak mindenkori gyűjtése. Alapfeladatai közé tartozik az irodalmi emlékházak hálózatának gondozása is. Gyűjtőköre kiterjed a hazai és határon túli magyar nyelvű irodalom írott, nyomtatott, tárgyi, képi és hangzó anyagaira, illetve az emigráns sajtó, könyv-és kéziratgyűjtemény folyamatos bővítésére. Az intézmény feladata e kulturális javak bemutatása korszerű interaktív eszközöket alkalmazó kiállításokban, az iskolai oktatást, valamint az élethosszig tartó tanulást segítő közművelődési, közönségkapcsolati, múzeumpedagógiai és képzési tevékenység segítségével.

Pszichológusi, majd nevelés lélektani szakpszichológusi diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1999-től a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Megalakította a Serdülő és Felnőtt Diszlexia Központot, a Sajátos Nevelési Igényű Tehetségeket Segítő Tanácsot. Fő kutatási területe a tehetség, tanulási zavarok, hiperaktivitás, figyelemzavar és a különböző személyiségzavarok. Több egyetemen óraadó tanár. Rendszeresen tart előadásokat és tanfolyamokat a tehetség és egyéb eltérő képességek, sajátos viselkedés témakörében. Nemzetközi kutatási projektekben elsősorban a szokásostól eltérő képességű gyerekek és felnőttek megfelelő ellátásának kérdéseivel foglalkozik.

Kémia-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet a József Attila Tudományegyetemen szerzett 1977-ben. 1985-ben megszerezte a kandidátusi fokozatot, 2002-ben elnyerte az MTA doktora címet. A SZTE Neveléstudományi Intézet, a Neveléstudományi Doktori Iskola, az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport és az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport vezetője. A jövő pedagógusai a felsőoktatásban az ő művein nőnek fel. Számos nemzetközi kutatási programban vett részt. 1989-ben Humboldt ösztöndíjas, 1994-95-ben Stanfordban vendégkutató volt, 1997-99 között a demokratikus gondolkodás fejlesztésével kapcsolatos programban dolgozott. A 2003-as és 2012-es PISA vizsgálatokban a problémamegoldó gondolkodás elméleti kereteit kidolgozó munkacsoportok tagja volt. 2011-15 között egy európai természettudomány-tanítás projekt magyarországi munkáinak irányítója. Fő kutatási területei a kognitív fejlődés, a pedagógiai értékelés és a technológia alapú tesztelés.

Széchenyi-díjas akadémikus. 1978-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán diplomázott. Doktoranduszi évek után a Csepel Művek Szerszámgépgyárában volt tervezőmérnök. Később akadémiai kutató lett, majd angol, dán, holland és amerikai egyetemeken dolgozott. 1995 óta vezeti a Műegyetem Műszaki Mechanikai Tanszékét, 2008-ban a Gépészmérnöki Kar dékánjává választották. Kutatási területei a gépek dinamikája, stabilitása és rezgései. Olyan géprendszerekkel foglalkozik, amelyekben a holtidő szerepe meghatározó. Modelljeit világszerte alkalmazzák robotok és emberek mozgásában a reflexkésések elemzésére, egyensúlyozási problémák és forgalmi dugók kialakulásának magyarázatára. További témája a járműkerekek rezgése, ami szoros összefüggésben van a fogyasztással, fékezéssel és kormányozhatósággal. 2001-ben az MTA, 2013-ban az Európai Akadémia tagjává választották, 2006-ban megkapta a Simonyi Károly mérnöki díjat, 2011-ben a Széchenyi-díjat, 2015-ben az Amerikai Gépészmérnök Egyesület Dinamikai díját. 2013-ban első magyarországi mérnökként nyerte el az Európai Kutatási Tanács professzori kutatói pályázatát, amelynek témája a szerszámgépek rezgéscsökkentése.

Széchenyi-díjas magyar nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar–angol szakán végzett. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatóprofesszora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, Nyelvtudományi Doktori Iskolájának vezetője. A magyar nyelvészet és a generatív nyelvelmélet művelője. A természettudományok egzakt módszertanát alkalmazó kutatásai megújították a magyar nyelvtant, és általános nyelvészeti felismerésekhez is vezettek. Nyelvtörténeti kutatásai során rekonstruálta az ősmagyar mondat alapszerkezetét és a kései ómagyar korban végbement mondatszerkezeti változások okait és lefolyását. Tucatnyi könyve és kétszáz tanulmánya jelent meg nemzetközi és hazai tudományos kiadóknál, illetve nemzetközi és hazai folyóiratokban.

A Széchenyi-díjas pszichológus szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás. Már gyermekként is foglalkoztatta az emberek viselkedésének megértése. Pszichológiai tanulmányait az illinois-i egyetemen kezdte meg, majd tehetségét felismerő tanárai javaslatára átjelentkezett a chicagói egyetemre, PhD fokozatát 1965-ben szerezte meg. 1971-1987 között a chicagói egyetem humán fejlődéstani professzora. 1999 óta a kaliforniai Claremont Graduate University professzora. A tevékenységbe való belefeledkezés, a teljes bevonódás érzésének tanulmányozása foglalkoztatta: miért van az, hogy egyes emberek élvezik munkájukat, pedig gyakran nem is kapnak fizetséget érte. A kérdést körüljárva született meg a flow (áramlat) elmélete, amely ma már a pozitív pszichológia egyik leghíresebb elmélete, és az arra épülő oktatási mód is világsiker. 1998-ban az MTA külső tagjává választották.

A magyar képzőművészek középgenerációjának kutató szellemű festője, akit főiskolai tanulmányai kezdetei óta a festészetelméleti és művészetbölcseleti kérdések vizualizálása foglalkoztat. 1987-től a Magyar Iparművészeti Főiskola oktatója. 1990-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőtanára. A főiskolai tanítás megkezdése időben egybeesett a monokróm festészet iránt mutatott érdeklődésével, ezért a pedagógiai munkát összekapcsolta az őt foglalkoztató művészi problémákkal, és bevezette a főiskolán a monokróm festészeti programot. A nyolcvanas évek elején megjelenő új festészeti tendenciák őt sem hagyták érintetlenül, műveiben univerzális, a keleti bölcseletet és az európai filozófiát magában foglaló gondolkodásmód testesül meg. Alapvetően a természetes és mesterséges képi világ, a festett és gépi kép, tágabb értelmezésben a valóság és művészet viszonyát vizsgálja, változatos vizuális megoldásokkal. Meglehetősen összetett, ugyanakkor rendkívül festői fogalmazásmódot alakított ki. Festményei egyszerre intellektuálisak és anyagszerűen érzékletesek. 1991-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1997-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült.

A Munkácsy Mihály-díjas, érdemes művész az Egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajzszakos diplomát 1964-ben. Az 1960-as évek közepétől induló magyarországi képzőművészeti avantgárd „újhullámának” egyik fő szervezője. Kezdeti lírai szürrealisztikus képei után főleg az anyagstruktúrák és a velük kialakított plaszticitás foglalkoztatta. A gesztus-festészeten, az assamblage-okon, konceptuális grafikákon keresztül vezetett az útja a koherens lézerfény képi lehetőségeinek kutatásához, de mint fényművész sem hagy fel a festéssel, s ugyanakkor ezzel parallel, képzőművészeti filmeket rendez és tanulmányokat ír.  A hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet támogatásával a lézer képi lehetőségeit kutatja, társa a munkában Dr. Kroó Norbert a magyarországi lézerkutatás vezetője. Új képi transzformációs módszert kísérletezik ki, az ún. szuperpozíciós módszert. Az eszközrendszert és módszert 1980-ban szabadalmaztatták. Fényművészeti munkássága alapján a Massachusetts Institute of Technology/ CAVS intézete taggá választja. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2011-2014. között az egyik alelnöke volt.

1981-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Festményeit mindig fénykép ihleti. Korai műveinek jellegzetes műfaja a kollázs. 1986-tól műveinek tematikus eleme az enteriőr. E képek óriási csarnokait, elhagyott termeit, az üres lépcsőforduló, rideg gépházak, sötét cellák, zárt alagsori helyiségek meghatározhatatlan rendeltetését, a meztelen, koszos falakat a fény titokzatos, derengő jelenléte eleveníti meg. Ez a fénytől átitatott színekből, az árnyékokból és reflexekből kialakuló atmoszféra az egyértelműség hiánya miatt egyszerre misztikus és őriz valamiféle fojtogató idegenséget. A bizonytalanságot a szín- és fényhatások többértelműsége mellett a centrálperspektíva ábrázolási problémái is tovább növelik. 1998-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki.

1980-ban végzett a Színművészeti Főiskola színész szakán. Diplomájának megszerzését követően a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze lett. 1987-ben szerződött a Katonához, ahol nem csak színészként, hanem rendezőként is dolgozik. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész 1993 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 2011-től a Katona József Színház igazgatója. Színpadi szerepei és rendezései mellett számos filmben is szerepelt. A filmes pályát Radványi Gézánál kezdte a Circus Maximusban, ő maga legfontosabb filmjeinek Tímár Péter Mire befejezi röptét a denevér, Pacskovszky József Esti Kornél című alkotását és a Sas Tamás rendezte Presszót tartja. A tévénézők a nagy sikerű Terápia című minisorozatban is láthatták. Nevéhez, illetve hangjához több CD és hangoskönyv köthető. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

1987-től 1991-ig járt a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, Marton László osztályába. A diploma megszerzése után 1991-től 1994-ig a Kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, 1994 ősze óta pedig a Vígszínház tagja. Több mint 90 színházi és két tucat film-, illetve tévészerep köthető a nevéhez. A Jászai Mari-díjas színésznőt, érdemes művészt főleg drámai szerepek találják meg, azonban vicces oldalát is volt alkalma megmutatni. Közismertté a Melodráma (1991) című filmben történt bemutatkozása tette. Passzport című filmjéért a 2001-es Magyar Filmszemlén megkapta a legjobb női alakítás díját. Rendszeresen önkéntes segítő a szervátültetésen átesett gyerekek táborában, de foglalkozik autistákkal, és szervez nyári színjátszóiskolát is a kicsiknek. Több éve a Nemzeti Veseprogram Nagykövete. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2014-óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára.

Filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Érettségi után a filmgyárban dolgozott filmgyári gyakornokként. 1959-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Herskó János osztályában végzett rendezői szakon. Első játékfilmje, az 1967-es Bohóc a falon már kiforrott alkotóra vallott, filmjeire azóta is jellemző a groteszk hangvétel. 13 játékfilmet készített többek között a nagy népszerűségnek örvendő a Régi idők focija, a Ripacsok és a Szerencsés Dániel. Látványos televíziós show-t rendezett az LGT-dalaiból. A filmes és televíziós munkái mellett színházi rendezőként a Vígszínházban és a Rock Színházban is dolgozott. A Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas, Kiváló és Érdemes Művész 24 nemzetközi rangos szakmai elismerése közül a legjelentősebbek a Berlini Ezüst Medve-, a Cannes-i FIPRESCI-díj, a Chicago-i Ezüst Hugo-, és a Karlovy Vary-i Kritikusok Díja a teheráni fesztivál legjobb rendezési díja és taorminai fesztivál Donatello-díja.

A Kossuth-, Kassák Lajos-, Füst Milán-, Weöres Sándor-díjas költő, író, műfordító 1967-ben magyar–német szakon végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Első versei az Alföldben jelentek meg 1962-ben. Első kötete 1972-ben jelenhetett meg Héj címmel. 1982-től az Élet és Irodalom versrovatának szerkesztője, később főmunkatársa. 1985-86-ban a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i campusán volt vendégtanár, a modern német líráról tartott előadásokat és angol versírást tanított. Amerikai élményeiből, a hopi indiánok történetének és kultúrájának megismeréséből született meg A hopik könyve, amelynek verseiben anyag és szellem, ember és természet egybetartozása fedezhető fel. Nagy sikert aratott az egy szerelem pusztulását önkínzó részletességgel feltáró 1972. szeptember című prózavers-kötete, valamint a költői főművének is tartott Halászóember, a szülőfaluját néprajzi alapossággal feltérképező versciklus. 2007-ben jelent meg az Ondrok gödre című faluregénye, családtörténete a magyar paraszti sors talán eddigi legjobb rajza. A 2012-ben megjelent Kaliforniai fürj című regényéért megkapta a Magyar Szépírók Társaságának díját. 1995-től 2005-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára volt, ahol német irodalmat és amerikai őskultúrát tanított. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Író, dramaturg, a József Attila Kör alapító tagja majd titkára.1966 óta jelennek meg művei. 1971-ben a Kortárs folyóirat munkatársa, 1975 és 78 között a Mozgó Világ prózarovatának vezetője. 2001-ig a Magyar Televízió dramaturgja. A József Attila és Balázs Béla díjas író prózai kötetein túl tucatnyi mozi- és tévéfilm forgatókönyvét írta, saját témái és klasszikus művek felhasználásával. Dramaturgként vagy negyven produkció készítésében vett részt. Írásai nagyrészt önéletrajzi ihletésűek, de a dühökkel, iróniával, humorral és féltő aggodalommal előadott történetei nemcsak egyéni sorsáról, hanem az ország és népének az elmúlt hetven esztendőben megélt megpróbáltatásairól is szólnak. Szerelmetes szavakkal beszél a szűkebb hazájának tekintett Dunakanyarról. Egyénisége meghatározója a természet jelenségeihez való áhítatos viszonya, leírásaiból a mindenség sugallatát érezzük.

A Mikes Kelemen-, József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista, irodalomtörténész az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol szakán diplomázott. 1966-tól 1970-ig a Corvina Kiadóban volt angol szerkesztő, részt vett a modern magyar költészet angolra fordításában. 1989-ben az ELTE amerikai tanszékének társalapítója volt. Anglistaként és amerikanistaként ösztöndíjakkal számos tanulmányúton vett részt. Vendégprofesszorként amerikai és magyar irodalmat tanított az USA több egyetemén. 1991 óta a Magyar Szemle, 2010 óta a Hungarian Review főszerkesztője. Első verskötete 1981-ben, első esszékötete 1999-ben jelent meg. 2012-ben irodalmi és közéleti tevékenységéért a Magyar Érdemrend Középkereszt a csillaggal kitüntetésben részesült. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Az ELTE magyar-történelem szakán szerzett diplomát, itt végezte doktori iskoláját. A világ 155 országában forgatott útifilmet, készített tudósításokat. A Magyar Rádió riportere, a Magyar Televízió szerkesztője volt. Jelenleg egy golfmagazin és egy turisztikai kiadvány főszerkesztője. Több rangos lap turisztikai szakírója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszékén oktat. Számos könyve jelent meg. A Tv2 Világszám Magazinjának házigazdája, és az InfoRádió Világszám műsorának szerkesztő-műsorvezetője. Alkotóközösség tagjaként Pulitzer-emlékdíjas újságíró.

Világhírű operaénekesnő, az Operaház Örökös Tagja. Diplomáit a Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte. 1972-ben megnyerte a Kodály-énekversenyt. 1976-tól az Operház tagja, 1979-től a bécsi Staatsoper állandó vendégművésze. Fellépett a világ nagy operaházaiban és koncerttermeiben. Híres szerepei: Melinda, Mimi, Liú, Aida, Desdemona, Leonórák, Erzsébet. Nagy partnerei: Carreras, Domingo, Pavarotti, Bonisolli, Siepi, Taddei, Simándy, Kelen, Melis. A Kossuth-díj mellett megkapta szinte az összes állami díjat, idén a Bartók-Pásztory-díjat is. 50 kiadott lemeze van, ebből 10 szóló CD.

A világhírű magyar ének-zeneoktatáson alapuló zenepedagógiai műhely 55 éves. A kórus, melynek tagjai 7-16 éves korú gyerekek, gyakori szereplője rangos hazai és európai fesztiváloknak, fellépett az Egyesült Államokban és Ázsiában is. Sok CD, rádió és TV felvételt készített. Neves karmesterekkel dolgozott hazai és külföldi oratorikus előadásokban. Bartók és Kodály kórusművei mellett repertoárja a gregoriántól a kortárs zenéig terjed, számos ősbemutató fűződik nevéhez. Különlegessége, hogy ötvözi a hivatásszerű zenélést a gyermeki frissességgel. A kórus Bartók-Pásztory-díjas, Grammy-díjra is jelölték.

Balázs Béla-díjas fotográfus, filmrendező. 1970. szeptember 1-jétől a Magyar Televízióban asszisztensként, szerkesztőként, majd a Filmművészeti Főiskolán végzett tanulmányai után 1972-től 2002-ig rendezőként dolgozott. Első filmjét (Fejfák) a református temetők sírjeleiről készítette 1973-ban. Az elmúlt évtizedekben több mint száz képzőművészeti (zenei, irodalmi) filmet készített a Nagyszentmiklósi kincstől a középkori magyarországi művészet legszebb emlékein át (A Szent Korona, Szent László herma, Halotti beszéd) Csontváry-ig. Ezek mellett a népi vallásosság tárgyi emlékeinek bemutatását tekintette legfontosabb feladatának. Filmjeiben a zenei és képzőművészeti alkotások vizuális megjelenítési lehetőségeit, az alkotó interpretáció formáit kereste. Az elmúlt negyven évben mintegy félszáz kiállítása volt a Vigadó Galériától Krakkóig, Tihanytól Párizsig, Rómától Alsópáhokig. Első könyve, a Fejfák 1975-ös megjelenése óta mostanáig 12 fotóalbuma jelent meg. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Egy hibás inkubátor kezelés következtében elvesztette a látását. 15 évesen aratta első sikerét a Tavaszi Fesztiválon Vásáry Tamás vezényletével. 17 évesen Moszkvában első helyezést ért el a Louis Braille Nemzetközi Zongoraversenyen. A Bécsi Zeneakadémián tanult. 2002-ben a Torontói Royal Conservatórium ösztöndíjasaként szerzett művészdiplomát. Mozart CD-éi külföldön is sikert arattak. Schubert szólólemezéért Gundel-díjjal jutalmazták. Chopin CD-je 2004-ben látott napvilágot. 25 országban adott koncertet eddig. Itthon szinte minden szimfonikus zenekarral fellépett már. Junior Prima-díjas művész.

Az ország egyik legjelentősebb amatőr tánccsoportja Európán kívül Amerikában, Afrikában és Ázsiában is fellépett már. 1974 óta működik Nyíregyházán. Az elmúlt évtizedekben kifejlesztette a ma már „Nyírség Műhely” néven emlegetett pedagógiai rendszert s kialakította a több együttesből álló művészeti csoportját, mely nem csak kitűnő táncosokból, de kiváló oktatógárdából is áll. Az együttes célja a néphagyományok őrzése, újraalkotása színpadi munkája révén is. A formáció sikeres szereplője az országos szintű rendezvényeknek és szakmai bemutatóknak, versenyeknek, többszörös KI MIT TUD? – győztes. A táncegyüttes Megyei Príma Díjas.

Liszt-díjas hárfaművész. 1996-tól a Zeneakadémia tanára. 2013-ban a 140 éves Zeneakadémia első női rektorának választották. 1993 óta évente tart szólóestet a Zeneakadémián. 1994-ben a ZDF „Die Beste” című műsorába kapott meghívást „Hárfaversenyek” című lemeze nemzetközi sikerének jóvoltából. Néhány fontosabb koncert: 1997-ben Kocsis Zoltán dirigálásával, a Budapesti Fesztiválzenekarral, 2005-ben a Téli Ünnepi Esteken Tokody Ilonával, majd Marton Évával, 2012-ben Brüsszelben, 2014-ben Japánban, Szapporóban, a Kitara Hallban adott szólóestet. 2012-ben mesterkurzust tartott a Brüsszeli Zeneakadémián. A Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál alapítója és művészeti vezetője már 1999 óta. A walesi, az arles-i, a belgrádi, a gödöllői, a szegedi nemzetközi hárfaverseny zsűrijének tagja. Tíz szólólemeze jelent meg, többségében a német Capriccio Kiadó gondozásában.

A Közgazdaságtudományi Egyetemen és az ELTE filozófia szakán szerzett diplomát. A Társadalomtudományi Intézet tudományos munkatársaként dolgozott, szemináriumokat vezetett különböző felsőoktatási intézményekben politikatudományi és kultúra-gazdaságtani témákban. 1998-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának gazdasági helyettes államtitkára, 2000-től közigazgatási államtitkára volt. 2004 óta vezeti a Szépművészeti  Múzeumot, mely mára a világ ötven leglátogatottabb múzeuma közé került. A világ legjelentősebb kiállítóhelyeinek vezetőit tömörítő BIZOT csoport tagja.

Liszt-díjas zongoraművész. 2002-ben, 13 évesen felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába. Az egyetem befejezéséig hat nemzetközi zongoraverseny győztese. 2011-ben megkapta a fiatal művészeknek járó legnagyobb elismerést, a Junior Prima Díjat. 19 ország művészei közül az Európai Koncerttermek Szövetsége neki ítélte a Rising Star Díjat. Európa, Amerika és Ázsia legismertebb koncerttermeinek állandó vendége. A Snétberger Központ tanára. A Gramofon díjas művész munkásságát a lengyel állam is kitüntetéssel ismerte el. Gyerekeknek tartott ingyenes klasszikus zenei ismeretterjesztő koncertjeit már több mint 10 ezren látogatták, 2016-ban a Bazilika előtt egyedülálló szabadtéri zongoraestet adott, amely bebizonyította, hogy a klasszikus zene képes több mint 10 ezer ember számára maradandó élményt okozni. Példaképe szellemi hagyatékának ápolása céljából 2016-ban megalapította a Cziffra György Fesztivált, amelynek művészeti vezetője. Egyéni zenei látásmód jellemzi előadásait. Hitvallása, hogy a zene csakis a lélek legmélyebb és legőszintébb érzelmeiből születhet meg.

A Magyarországon immár 22 éve működő Csík Zenekar a magyar népzene hiteles tolmácsolója. Az utóbbi néhány évben olyan zenei utat választottak, amely lehetőséget ad arra, hogy minél több embernek adjon a népzene váratlan, de kellemes élményt. Bátran mondhatjuk, hogy a népzene és a könnyű műfajok – eddig soha nem alkalmazott – igazán érdekes és sikeres ötvözését egy új műfaj megteremtésével hozták létre.  Számtalan lemezük jelent meg, legutóbb, 2010-ben a Szívest Örömest című CD és DVD kiadványuk látott napvilágot.  Az együttes Magyar Örökség-Díjas, vezetőjét Csík Jánost a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki.

Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium növendékeként folytatta zenei tanulmányait, az ütőhangszer tanszéken. A középiskola elvégzése után felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. 1974-ben elnyerte a Magyar Televízió első alkalommal megrendezett karmesterversenyének második díját, ami országszerte ismertté tette a nevét. Még ebben az évben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola adjunktusa lett. Ebben az évben kezdte meg karmesteri működését a Magyar Állami Operaházban is. 1990 és 1993 között az intézmény főzeneigazgatójaként is működött. 1997-ben a Győri Filharmonikusok első karmestere lett, 2011-ig látta el ezt a feladatot. Az évek során számos kortárs magyar opera ősbemutatóját is eldirigálta. Közel hetven opera szerepel repertoárjában. Vendégkarmesterként Európa valamennyi országában megfordult, de több alkalommal fellépett az Amerikai Egyesült Államokban, Venezuelában, Japánban és Thaiföldön is.

1964 és 1977 között, sorozatban 14 magyar egyéni bajnoki címet nyert tájfutásban, sífutásban hatot. 1972-ben tájfutó világbajnok. Az első nő Európában, aki három órán belül futotta a maratoni távot. Elvégezte az ELTE matematika-fizika, a Testnevelési Főiskola sportvezető, valamint szakedző szakát. Már élsportolóként is rendszeres testedzésre buzdította a lakosságot és azóta is hirdeti: a „Sport mindenkié”! A Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnöke. Jelenleg az Országos Egészségfejlesztési Intézetben dolgozik, itt is a testedzésben gazdagabb életmódért.

Népzenész, népi hangszeres szólista. Népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt magyar, román, szerb, horvát, szlovák és cigány kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek.1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere elismerő cím birtokosa. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 1990–től több élvonalbeli zenekarban játszott, a teljesség igénye nélkül: Békés Banda, Vasmalom, Csík zenekar, Etnofon Zenei Társulás, Sebestyén Márta, Palya Bea, Novák Péter együttesei. Legújabb munkáiban a népi hangszereket klasszikus zenei környezetben szólaltatja meg, hite szerint, kodályi utasításra, a Magyar Rádió Énekkarával, Szokolay Balázs zongoraművésszel, és a Szent Efrém Férfikarral.

Amatőrként olimpiai bronzérmes, világbajnoki aranyérmes, kétszeres Európa bajnoki aranyérmes. Pályafutását 1985-ben kezdte, a 75 kg-os felnőtt korosztályba 1993-ban került, amatőrként 212 győzelmet aratott. Profi pályafutását 2000-ben kezdte. Közel 6 évig volt félnehézsúlyú világbajnok a WBO-nál, majd egy súlycsoporttal feljebb a cirkálósúlyban is világbajnok lett, ezúttal a WBC-nél. WBO Interkontinentális bajnok félnehézsúlyban. A veretlen magyar klasszis a legutóbbi időkig első helyen állt a WBC legfrissebb félnehézsúlyú ranglistáján. 2010-ben a Magyar Ökölvívó Szakszövetség az Év profi bokszolója elismerést adományozta neki.

eMeRTon-, Magyar Örökség-, KÓTA Tanári-díjas népdalénekes. 1982-ben a Debreceni Zeneművészeti Konzervatóriumban végzett magánének szakon. Ezután hazatért Turára, mint a művelődési ház művészeti munkatársa. 1983-ban megnyerte a Pest megyei népdalversenyt, ugyanebben az évben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet. 1986-tól tíz éven át a Magyar Állami Népi Együttes szólóénekese volt. Évekig a Vasárnapi Újság hangjaként is felcsendült a Magyar Rádióban. A fehér foltnak számító Galga mentén elkezdte a népdalok gyűjtését, amelyből 1990-ben Rónai Lajossal könyvet jelentetett meg “Rózsát ültettem a gyalogútra” címmel. Közben óvodás-gyermekjátékkört és népdalkört vezetett Domonyban, tanított az aszódi népzenei műhelyben, táborokban, hat éven át a Kartali Asszonykórus, tíz éven át a Turai Énekmondók művészeti vezetője volt, mindig kiváló minősítéseket szerezve velük. Számtalan zenekarral dolgozott együtt, melyekkel több hangzóanyaguk is megjelent: a Tarisnyás népzenekarral énekelt Bagon, a Gajdos népzenei együttessel Egerben, duóban bejárta az országot Széles András citeraművésszel, Szabó András versmondó előadóművésszel. Életútjáról Lőrincz Sándornak vallott portrékönyvében. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének népi ének tanára. Népdalokból és főként egyházi népénekekből összeállított műsoraival koncertezik, jótékonysági esteken hirdeti kincset érő nemzeti örökségünket.

Olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, negyvenkilencszeres válogatott, a legendás Aranycsapat tagja. Pályafutását 1938-ban, 13 évesen kezdte a Dombóvári Vasutasban. Tagja volt az 1952-es Helsinkiben olimpiai aranyérmet szerző válogatottnak. Játszott az 1953-as angolok elleni világraszóló találkozón, melyet a magyar válogatott 6-3-ra megnyert. Aktív labdarúgó pályafutása után a Testnevelési Főiskolán szakedzői tagozaton szerzett diplomát, és edzőként, valamint technikai vezetőként továbbra is labdarúgással foglalkozott. A Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke, majd a Magyar Labdarúgó Szövetség alelnöke volt. Széchenyi-díjban és Szent István-díjban részesült.

1971-ben Mikulás Ferencet az akkor újonnan alapított Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetőjévé nevezték ki. Országjáró körúton gyűjtött össze egy csapatot, hogy legyenek grafikai tervezők, animátorok, operatőrök, vágók saját filmjeik és a budapesti Pannónia Filmstúdióban megálmodott rajzfilmek valóra váltásához. 1975-ben készítik el külföldi megrendelésre az Egér a Marson című első önálló rajzfilmsorozatot. Idővel a legkitűnőbb rajzolókat, rendezőket és „társművészeket” vonzó vállalat annyira sikeres lett, hogy munkatársainak megérte saját vállalkozásként – az önkormányzattal összefogva – működtetni. Így jött létre a Kecskemétfilm Kft. 1993-ban. Az általa kezdeményezett Magyar népmesék, Mondák a magyar történelemből, Mesék Mátyás királyról sorozatokon generációk nőttek fel. De itt készültek a Vízipók-csodapók epizódjai, valamint Arany János, Kormos István, Weöres Sándor, Lázár Ervin, Kányádi Sándor, Örkény István, Hunyady Sándor és más magyar írók műveiből készült animációs filmek is. A Mikulás Ferenc által 46 éve vezetett stúdióban készült filmek és rendezőik több mint 80 jelentős nemzetközi fesztiválon kaptak díjat. A kecskeméti alkotásokat a világ számos országában ismerik Japántól Kanadáig, Ausztráliától Finnországig. Mikulás Ferenc 1995-tól a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója. A fesztivált a világ 10 legjobb animációs fesztiválja között tartják számon. Több nemzetközi animációs filmfesztivál zsűrijének volt tagja (többek között: Szöul, Stuttgart, Hirosima, Lisszabon, Peking, Ankara, Pozsony). Mikulás Ferenc a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, a Balázs Béla-díj, a Magyar Örökség-díj, a Raoul Wallenberg-díj kitüntetettje, Bács-Kiskun Megye Prima-díjasa, Kecskemét díszpolgára.

Az ELTE magyar-történelem szakán szerzett diplomát, itt végezte doktori iskoláját. A világ 155 országában forgatott útifilmet, készített tudósításokat. A Magyar Rádió riportere, a Magyar Televízió szerkesztője volt. Jelenleg egy golfmagazin és egy turisztikai kiadvány főszerkesztője. Több rangos lap turisztikai szakírója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszékén oktat. Számos könyve jelent meg. A Tv2 Világszám Magazinjának házigazdája, és az InfoRádió Világszám műsorának szerkesztő-műsorvezetője. Alkotóközösség tagjaként Pulitzer-emlékdíjas újságíró.

Olimpiai és világbajnok vívó, kétszeres olimpiai ezüstérmes. 1953-tól-1970-ig szerepelt a magyar válogatottban. Tizenkilenc évesen, 1955-ben Rómában robbant be a nemzetközi élvonalba és nyert egyéni és csapat aranyérmet, még Elek Ilonáékkal. Ötszörös világbajnoknő (1953 Brüsszel csapat,1955 Róma egyéni és csapat,1959 Budapest,1967 Montreal). Négyszeres világbajnoki ezüstérmes. Hétszeres egyéni magyar bajnoknő. Négy olimpián versenyzett: 1956, 1960 (ezüst érem),1964 (aranyérem),1968 (ezüstérem). Főiskolai világbajnoknő 1963 Porto Alegre, Szenior Európa bajnok csapattag 1996. A Testnevelési Főiskolán szerzett szakedzői diplomát a Központi Sportiskolában és a Bp.Honvéd Sportiskolájában utánpótlás neveléssel foglalkozott. Oktatta a Harvard egyetem vívóit is. A Képes Sport munkatársaként, újságíróként dolgozott több éven keresztül – Berczik Sárával (mozdulatművész, mesteredző) három szakkönyvet írtak az esztétikus gimnasztikáról (Nő harmóniája, Gyermek harmóniája, Tartásjavító gimnasztika). Elhunyt házastársa Sákovics József az első magyar párbajtőr világbajnok. Az 1964-es Tokyo-i olimpián 4 aranyérmet szerző magyar vívócsapat szövetségi kapitánya. Sportpályafutásuk közben nevelték fel két gyermeküket: József (1962) és Lídia (1969). A MOB Első Női Bizottságának volt tagja, jelenleg a MOB Hagyományőrző Bizottságban tevékenykedik. Állandó zsűrije a Magyar Olimpiai Akadémia szellemi olimpiai vetélkedőinek. 2013-ban Fair Play-, 2016-ban Csík Ferenc díjas.

Filozófia-történelem szakon szerzett diplomát Kolozsváron. 1990–től az MTV-ben dolgozik műsorvezetőként, szerkesztőként, műsorigazgatóként, producerként. Többek között az Aktuális és a Záróra alapító főszerkesztője, a Feszti körkép, a KultúrházMa, a Körhinta producere. Az InfoRádió és a Budapesti Kommunikációs Főiskola egyik alapítója. Több könyv szerzője, kiadója. 1996-ban Pro Minoritate Díjat kapott. 2007-ben a Filmszemlén, Dér Andrással közös munkáját, A 7 főbűn-t  tudományos-ismeretterjesztő kategóriában a legjobb rendezés díjával tüntették ki, a Kamera Hungárián pedig színes riport kategóriában kapott fődíjat.

Kétszeres olimpiai bajnok magyar kajakos. Tizenkét évesen, nővére példáját követve kezdett sportolni. 24 évig kajakozott, ebből 20 évig volt a magyar válogatott tagja! 1984-ben a los angelesi olimpiára 3 számban szerzett indulási jogot, de sajnos nem utazott ki a magyar csapat. Az 1988-as szöuli olimpián négyesben ezüstérmet nyert, majd 1992-ben Barcelonában feljutott a csúcsra, tagja volt az olimpiai aranyérmet szerzett női kajak négyesnek, egyesben ezüstérmes, párosban bronzérmes lett. 1996-ban az atlantai olimpián állhatott fel másodszor a dobogó legfelső fokára, kajak egyesben. 2000-ben Sydneyben a négyesek versenyében ezüstérmet szerzett. Világbajnokságokon kilencszer állt a dobogó legfelső fokán, emellett tíz ezüst- és hat bronzérmet is gyűjtött. Európa-bajnokságokon három első és két második helyezést szerzett, 19-szeres magyar bajnok. Számos kajaktörténelmi elsőség fűződik a nevéhez: először a magyar női kajak sportban ifi világbajnok lett; ott volt a hajóban, amikor magyar nő először nyert felnőtt világbajnokságot; az első sprint világbajnoki aranyunkat is ő nyerte. Ott volt a négyesben, amikor magyar kajakos nő először olimpiai bajnoki címet szerzett; és az első kajakos hölgy volt, aki egyesben is olimpiai bajnokságot nyert Magyarországnak! Jelenleg az MTK-ban kajakedző.

A Gödöllői Református Líceumban szerzett érettségit, majd a Szegedi Egyetem kommunikáció szakán diplomát. A Klubrádióban kezdte a szakmát. 2004-ben riporterként dolgozott Az Este című műsorban. Később a Kultúrház, és a Miért? című történelmi magazin házigazdája lett. 2008-ban a Nyugat 100 vetélkedő, egy évvel később pedig a Radnóti 100 éve című sorozat műsorvezetőjeként láthattuk. 2006 nyarán indult portrésorozata, a Záróra, melyet az m2 ötödik éve sugároz. Munkásságát Junior Prima-díjjal is elismerték.

A „Nemzet Sportolója” címmel kitüntetett olimpiai bajnok súlyemelő, edző az ötvenes évek közepén került a Tatabányai Bányász Sport Club Súlyemelő szakosztályához. 1959-ben Varsóban a világbajnokságon mutatkozott be, ahol azonnal bronzérmet nyert. A magyar válogatottban 1977-ig szerepelt. Első magyar bajnokságát 1957-ben, az utolsót, a tizennyolcadikat, 1976-ban nyerte. Az évek során bebizonyította, hogy nemcsak a honi, de az egyetemes súlyemelés egyik legnagyobb alakja, aki – sportágában páratlan módon – öt olimpián képviselte Magyarországot. Első olimpiáján 1960-ban Rómában hatodik, majd 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikóban ezüstérmes lett. Münchenben valóra vált az álma, és megnyerte a magyar súlyemelősport első olimpiai bajnokságát az 56 kg-os súlycsoportban, világcsúccsal. Montrealban 1976-ban ötödik helyezést ért el és ekkor elbúcsúzott az olimpiai játékoktól. A versenyzéstől 1978-ban vonult vissza. Mindvégig kitartott szeretett klubja és városa, Tatabánya mellett. 2005.-ben az elmúlt 100 év legjobb súlyemelőjévé választották. 2009-ben a felújított tatabányai sportcsarnokot róla nevezték el és nevét viseli az önkormányzat által alapított kiváló helyi tehetségeket támogató sportösztöndíj is.

A Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát. 1984 és 1990 között a MÉSZ Mesteriskola vezető építésze volt. 1996-2004-ig a Budapesti Építész Kamara elnökségének tagja. Túlnyomórészt középületek, főként oktatási-nevelési és egészségügyi épületek tervezése fűződik nevéhez. Főbb alkotásai: négylakásos társasház a Rókushegyen, a Pestújhelyi Kórház sebészeti épülete Tomay Tamással, a debreceni Szívsebészeti Klinika, a pécsi Kardiológia, és a budapesti Sportkórház új épületei Csikós Zoltánnal. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

Táncsics Mihály-díjas tárcaíró, publicista. A geodétából lett újságíró hosszú pályafutása során dolgozott a Magyar Hírlap, a Népsport, a Képes 7, a Magyar Nemzet szerkesztőségében. Főszerkesztette a Szabad Föld című újságot. Több évtizednyi riporterkedés után félrehúzódott a Dunakanyarba, és hét közben szerzett benyomásait osztotta meg a hétvégi olvasókkal a Magyar Nemzet Köznapló című sorozatában. Napjainkban a Heti Válasz tárcaírója és publicistája, és hétről hétre Zsilip című rovatával jelentkezik. 1988 őszén végigjárta az országot, negyvenöt nap alatt ezer kilométert tesz meg gyalog. Erről írt Legyél vándor! című riportkönyve tette ismertté a nevét.

1975-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Elsősorban templomok és iskolák tervezője. Három évig New Yorkban dolgozott. 2000-ben nyitotta meg saját építészirodáját Budapesten. 2004 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építész Tanszékének vezetője. Tervezés és tanítás szerves egységet alkot munkásságában. Válogatott munkái: Evangélikus templom Dunaújvárosban, Evangélikus templom Balatonbogláron, HUNGAROCONTROL Székház Budapesten, Római katolikus templom Gödöllőn és az Aszódi Evangélikus Gimnázium. Ybl Miklós-díjas alkotó.

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát 1980-ban. Ettől kezdve a tanítás, az építészeti tervezés és az aktív közéleti tevékenység végigkíséri pályáját. Főleg kulturális épületeket tervez. Főbb középületei: Görög katolikus templomok Kazincbarcikán és Fehérgyarmaton, Római katolikus templomok Sopronban, Budapesten és Győrben, a Hittudományi Főiskola épülete Nyíregyházán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar épülete Budapesten, a MATÁV Igazgatási Központja Budapesten, a Krisztina körúton. Legújabb művei a Pécsi Tudásközpont és szülőfalujának, Hernádnak a községháza. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

Újságíró. Pályáját 1984-ben sportriporterként kezdte a Magyar Rádióban, a Népsportnál, majd a Sport Plusz sporthetilapnál. 1989–1996 között szerkesztő-műsorvezető volt a Nap TV-ben. 1999-től a Magyar Televízió Híradójának külpolitikai szerkesztője. 2004, tehát hazánk uniós csatlakozása óta a Duna TV, majd az MTVA brüsszeli tudósítója. Munkája során elsősorban hír- és háttérműsorokban láthatjuk és hallhatjuk, a Magyarország számára két legfontosabb nemzetközi szervezet, az Európai Unió és a NATO eseményeiről tudósít, de emellett készített tudósításokat agrárműsoroknak, kulturális, határon túli és életmódmagazinoknak, továbbá dolgozott vallási- és sportműsoroknak is. Szakmai pályafutásának szomorú, de meghatározó eseményei voltak a Párizsban és Brüsszelben elkövetett terrortámadások, amelyeket élőben tudósított mindkét városból.

https://www.traditionrolex.com/27

Történész, újságíró, műfordító. Az 1956-os forradalom leverését követően családjával Svájcba emigrált. 1962-ben felvették a Zürichi Egyetemre, ahol germanisztikát, történelmet és pedagógiát hallgatott. 1968-ban védte meg doktori disszertációját. Ezt követően az egyik legnagyobb svájci napilap, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatának munkatársa, szerkesztője lett. Újságírói pályafutása alatt négy országban volt kiküldött tudósító. Három évet Stockholmban, ahol Észak –Európáért felelt tudósítóként. Hét évet töltött a lap párizsi, négy évet moszkvai, valamint 1996 és 2002 között hat évet budapesti tudósítójaként. A Közép- Európai régióért felelt, amikor Budapesten tartózkodott. A napilaptól 2004-ben vonult vissza. Cikkeiben és publicisztikáiban sokat foglalkozott Magyarország helyzetével és demokratikus átalakulásával. Újságírói munkássága mellett történészként és egyetemi oktatóként is tevékenykedik. 2003-tól az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem oktatója, ahol sajtótörténeti, valamint Kelet-Európa történelmét tárgyaló kurzusokat kezdett tartani. 2004-ben a Bécsi Egyetemen habilitált a Széchenyi Istvánról szóló életrajzi kötetével, ami később magyarul is megjelent. 3 könyvet írt Magyarországról és 10 kötet magyar klasszikus szépirodalmat fordított. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta.

Az ELTE latin–magyar–művészettörténet szakán szerzett diplomát. Kutatási területe az önkényuralom, a századforduló kora és napjaink művészete. 50 kiállítást rendezett, 300 publikációja jelent meg e témákban itthon és külföldön. 1992-ben elsőként lett pályázat útján a Műcsarnok igazgatója. 2000 és 2006 között a független Ernst Múzeum vezetője volt. Könyvei: Emlékezésről a kortárs művészetben, Orlai Petrics Soma, A századforduló, Rippl-Rónai József, Gödöllői művésztelep, Toroczkai Wigand Ede, Amrita Sher-Gil, Variációk a Pop Artra. Széchenyi-díjas egyetemi tanár, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja.

1923-ban született Szegeden. Kerényi Károly és Sík Sándor tanítványa volt. 1954-ben megalapította a Művészettörténeti Dokumentációs Központot, a mai akadémiai intézet elődjét. Az egyházak kérésére 1970-ben kinevezték az Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyelete vezetőjének. Több száz publikációja jelent meg magyar, angol és német nyelven. Leghíresebb munkái a keresztény ikonográfia és bibliai jelképek világát tárják fel. Egyházi munkásságát a Vatikán “Pro Ecclesia et Pontifice” pápai Aranykereszttel ismerte el.

Az Állami Gyógytornászképző elvégzése után a Testnevelési Főiskolán szerezte meg szakedzői diplomáját. A Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer, a DSGM kidolgozója, amely a mozgássérülések valamennyi területén kimagasló eredményeket mutat fel gyermekeknél és felnőtteknél is. Fél évszázada gyógyít és tanít. Jelenleg a róla elnevezett Alapítvány vezetője, elsősorban a szülési és baleseti sérülésekből származó mozgásproblémákat kezeli. 1996 óta speciális tréningeket tart a Magyar Nemzeti Balett művészei számára. Batthyány-Strattman László-díjas.

Ybl Miklós-díjas építész. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Jelentősek ipari-, egészségügyi es kereskedelmi épületei. Többek között a Campona Szórakoztató- és Bevásárlóközpont Budafokon, vagy a 24 tantermes általános iskola, hat csoportszobás óvoda, zeneiskola, hangversenyterem és sportcsarnok együttese Szigetszentmiklóson. Számos családi- és társasház színesíti építészeti tevékenységét. 2003-ban alapította meg a HAP Galériát, amelyben több mint száz kiállításon mutatta be a múlt század legjelentősebb hazai építészeinek és Sopron jelentős képzőművészeinek munkásságát. Tizenkettedik éve adjak át a Galériában az általa alapított Molnár Péter-emlékdíjat fiatal építészeknek. Építészeti értékeink megmentésében és megismertetésében való folyamatos tevékenységéért 2005-ben Kós Károly-díjjal jutalmazták. 2010-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjává választotta.

Ybl-díjas építész. 1975-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. Számos középületet tervezett: Pécsváradra tanuszodát és sportcsarnokot, Siklósra könyvtárat. Gyakran vállal feladatot nehéz sorsú, bajban lévő közösségek megsegítésére, így Mánfára a Collegium Martineum, Sajókazára a Dr. Ámbédkár iskola új épületét tervezte. A délszláv háború után templomrekonstrukciókban vett részt, az Ormánságban református fiatalok, Pécs környéki falvakban fiatal roma házaspárok számára alakított át pusztuló parasztházakat. Legtöbb munkája és élete Pécshez köti. Szemléletét egyszerre jellemzi a modernista hagyomány tiszta és pontos logikája és az egyedi helyzet iránti empátiából születő, poétikus megfogalmazás. Különleges családi házai, a belvárosban található belsőépítészeti munkái, az Uránvárosi Laterum munkásszálló átalakítása, avagy a lakótelep szélén megépült 120 lakásos szociális bérház-komplexum a kritika által ünnepelt alkotások. Műemléki környezetben is több munkája valósult meg: legújabban a hosszúhetényi malom megmentésével létrehozott vendéglő vonzott nemzetközi figyelmet.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, ugyanott 1964-től a Polgári Jogi Tanszék munkatársa, 1984-től egyetemi tanára, 1999-ig tanszékvezetője. 1990 és 1993 között az ELTE rektora volt. 1979-től a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (illetve jogelődje) mellett működő Választottbíróság tagja. 1999 és 2007 között, majd 2010 júniusától az új Polgári Törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Főbizottság elnöke. Kutatási területei a magyar- és összehasonlító polgári jog, a nemzetközi magánjog. Számos könyv szerzője. Munkásságát Széchenyi-díjjal is elismerték.

1974-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1983 óta az egyetem I. számú Gyermekklinikájának munkatársa, 1993-tól az intézet igazgatója. 2003 óta a Semmelweis Egyetem rektora. Kutatási területei: a születés utáni élettani adaptáció, a folyadék- és elektrolit háztartás, a koraszülöttek veseműködése, és ezek hormonális szabályozásának vizsgálata. Leírta, hogy az alacsony születési súly rizikót jelent a civilizációs betegségek felnőttkori kialakulásában. Több magyar- és nemzetközi tudományos testület, tagja. Munkásságát Gábor Dénes-díjjal is elismerték.

1989-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán. 1992-94 között végezte el a Mesteriskola XII. ciklusát. A diploma megszerzése óta a Középülettervező Vállalatnál (jelenleg KÖZTI Zrt.) dolgozik, kezdetben Marosi Miklós munkatársaként, 2000-től stúdióvezetőként. Jelentősebb megvalósult munkái közé több irodaház, lakóház, a Liszt Ferenc Repülőtér SkyCourt épülete, valamint a Kossuth tér felszíni rendezése, az Országházi Látogatóközpont és Múzeum tartozik. Tervezői tevékenysége mellett számos szakmai szervezetben vállal feladatot. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karának meghívott előadója, diploma bizottsági elnöke. 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Eddigi munkásságát többek között Pro Architectura és Ybl díjjal ismerték el.

Munkásságához köthető a javítóintézeti nevelés megreformálása – az Aszódi Javítóintézetben a fiatalok képzésében a szociokulturális hátrányok leküzdése érdekében filmes eszközöket (táborokat), a művészetterápiát is beemelte a nevelés eszköztárába. A több évtizedes nevelőközösségi munka eredményeként az Aszódra nagy számban funkcionális analfabétaként bekerülő fiatalok megismerhették a betűvetés tudományát és jelentős részük végül szakmával a zsebében térhetett vissza a polgári életbe. A jövő szakembereinek képzésében tereptanárként, illetve az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Kar oktatójaként vett részt. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Szupervizor Szakirányú Továbbképzésének oktatója. Szupervizorként sokat tett és tesz a szociális szférában dolgozó szakemberek szakmai kompetenciafejlesztéséért, kiégésének megelőzéséért. Évtizedek óta részese a jogalkotásnak, szakmai szabályok megalkotásának. A pedagógus életpálya modellnek a gyermekvédelmi szakellátás és a javítóintézeti nevelés területére való adaptálását végző munkacsoport tagja. Bábáskodott a Váci Egyházmegye által létrehozott Szegletkő Speciális Gyermekotthon szakmai felépítésénél, szupervizorként kísérte a Kék Vonal Krízis Telefonszolgálatot, a Kék Pont, az Art Éra Alapítvány és számos civil szervezet munkáját. Az intézményének otthont adó városban az Aszódi rákellenes futás és kerékpározás rendezvény egyik ötletadójaként hagyományt teremtett.

1967-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1970-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ahol 1986-ig tanított. 1983-ban alapította a Rubik Stúdiót. 1987-től címzetes egyetemi tanár. A Magyar Mérnök Akadémia egyik alapítója, melynek 1990 és 1996 között elnöke volt. Nevéhez több logikai játék – például a Kígyó és a Bűvös négyzetek – megalkotása fűződik. A világszerte ismert és népszerű Rubik-kocka feltalálója. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

Erkel Ferenc- díjas zenetörténész, zenepedagógus 1960-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán diplomázott. Zeneelméletet, zenetörténetet tanított az Iparművészeti Főiskolán, a Zeneakadémia Tanárképző Intézetében és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol ma is – nyugalmazott egyetemi tanárként – speciális kollégiumokat vezet. Előadásokat, előadás-sorozatokat tart, illetve tartott a Magyar Rádióban („Mindenki zeneiskolája”, „Zenetörténet mindenkinek”) és szerte az országban és külföldön is. A TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) József Attila Szabadegyetemén idén tartja 54. előadássorozatát. A zenét a kultúrtörténetbe ágyazva tanítja, és nagy súlyt fektet arra, hogy egy adott kor zenei irányzatai mellett bemutassa a kor képzőművészeti, építészeti irányzatait, filmművészetét is. Munkájának elismeréseként számos kitüntetésben részesült, 1995-ben Az Alkotóművészek Országos Egyesülete Zenei Tagozatának „Nagydíj”-át, 2010-ben Moholy-Nagy-Díjat, 2011-ben Artisjus-Díjat kapott.

Mottója: Mindenki jó valamiben. A Borsodban található iskola a Miskolci Egyetem bázisintézménye, Géniusz tehetségpont és a Komplex Instrukciós Program vezető iskolája. Az iskola tanulói létszáma 230 körül mozog. Az intézmény fő célkitűzései között szerepel a szülőkkel való kapcsolat ápolása, szorosabbá tétele, amelynek egyik útja, hogy az iskola olyan programokat kínáljon, ahol a diák-szülő-pedagógus hármas harmonikus együttléte biztosítható, és amely közös élmények a családok és az iskola közötti kapcsolatot erősítik és a különböző generációkat közelebb hozzák egymáshoz. Feladatuknak tekintik tanulóik iskolai sikerhez juttatását, ezzel alapozva meg azt a törekvésüket, hogy az életben boldogulni tudó, sikeres diákokat bocsássanak ki az iskola falai közül. Az iskola célja, hogy az eredményes oktató-nevelő munka szolgálatába állítsa az egyéni bánásmód különböző formáit, úgy a tehetséges, mint a felzárkóztatást igénylő gyermekeknél. Arra törekednek, hogy minden gyermek a neki megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljön. Cél, hogy a hejőkeresztúri általános iskolában a gyerekek optimista életszemléletű, egymásra odafigyelő, toleráns, az új iránt fogékony, a természetes környezetet védő, a nemzeti és helyi hagyományokat ápoló, szilárd ismeretekkel rendelkező fiatalokká váljanak.

A hazai mobil szobrászat közkedvelt alkotója. Rendszeresen résztvevője hazai és külföldi kiállításoknak. Fanyar humorú, sok esetben társadalomkritikát megfogalmazó alkotásai a kezdetektől nagy feltűnést keltettek: például 1969-ben a Műcsarnokban kiállított Egyenlet című, a néző bevonásával működő vízszintes tengelyen nyugvó ingája. Több műve már életében klasszikussá vált, köztük Mintamadár , Fügemagozó, Agyágyú, Stemplire várva és a Deák Dénes-szökőkút. 1994 óta a kispesti Helikon Társaság elnöke. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

Széchenyi-, Batthyány-Strattmann-, Szentgyörgyi Albert- és Magyar Örökség-díjas sebész. 1962-ben szerzett orvosi diplomát a budapesti Orvostudományi Egyetemen. Szakvizsgát tett általános sebészetből, baleseti sebészetből és nephrológiából. 1972–1973-ban Párizsban tanulmányozta a veseátültetés klinikumát és sebészi technikáját. 1973-ban a szegedi 1962-es úttörő kezdeményezés után ő végzete az első sikeres és tartós túlélést biztosító veseátültetést, és munkatársaival megszervezte a hazai szervdonációs és szervátültetési programot. Eddig a Semmelweis Egyetemen több mint 4400 veseátültetést végeztek. 1990–2002-ig volt a Transzplantációs és Sebészeti Klinikának alapító tanszékvezető igazgatója. Nevéhez fűződik az 1995-ben induló hazai májátültetési program, amelyet 800-nál több májátültetés fémjelez. A vezetése alatt a klinika az általános sebészet mellett több speciális sebészi profilt is művelt (máj-, endokrin, colorectális, onkologia). Ötven éve oktat orvostanhallgatókat és részt vesz a szakorvos és orvos továbbképzésben. Több mint 230 tudományos közleménye jelent meg, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, alapító tagja és tisztségviselője volt. Több folyóirat szerkesztőségi tagja, a Szervátültétés könyv egyik szerkesztője és számos könyvfejezet írója.

1968-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol 1990-től oktat. Később a szobrász tanszék vezetője lett, 2002 és 2005 között az egyetem rektora volt. 1948 óta Szentendrén él. A szentendrei Grafikai Műhelynek alapító elnöke volt. Szobrászatának anyaga a kő, a bronz és a fa. Számtalan egyéni kiállítása volt itthon és külföldön is. Főbb köztéri alkotásai: a Szentendrei Köszöntőszobor, A Föld ereje, A Kőesés, a Kőemlék a jövőből, Az erő nyoma, a Recski emlékmű, A Feléledt oszlop Japánban, a La Republique Párizsban. Munkácsy-díjas érdemes művész.

Jogász, politológus, professor emeritus, az MTA doktora, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán és a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán, a politikatudományok akadémiai doktora. 1971-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, azóta az ELTE oktatója. Állam-és jogelméletet oktatott. 1974-ben az ELTE Bölcsészettudományi Kar szociológia szakán szerzett másoddiplomát. 1984-től az ELTE ÁJTK-n a Politológia Csoport, majd a Politológia Tanszék vezetője. 1986-tól 1989-ig az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese és a Politikai Rendszer Kutatócsoport vezetője. 1989-től az MTA Politikatudományi Intézetében a Pártszociológiai Kutatócsoportot vezette és politikaelméletet tanított a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Politikaelméleti Tanszékén is. Megalakulása óta tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak. A győri Széchenyi István Egyetem Jog- és Államtudományi Intézetének alapító igazgatója 1995-től a jogászképzés megszervezője, az Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék tanára. 1999 és 2008, valamint 2010 és 2013 között az Alkotmánybíróság tagja, 2005 és 2008 között pedig elnöke. A magyar politológia-oktatás egyik megszervezője, a politikai rendszerek neves kutatója.

Az Iparművészeti Főiskola gobelin szakán diplomázott. Jellegzetes, egyéni szövésmódja: a textilplasztika. Erőteljesen bordázott, rusztikus felületeit, térplasztikáit szövőszéken készíti. Alkotásainak anyaga a kender, melyet maga fest számtalan árnyalatra. Eleinte a természet jelenségei, szimbólumai inspirálták, ezt műcímei is tükrözik: Vulkán, Vízesés, Cseppkövek, Gyökerek. Az utóbbi évtizedben, erdélyi utazásainak hatására az ősi és népművészeti hagyaték motívumait dolgozza fel: Erdélyi Töredék, Mementó, Székelykapuk, Kőrösi Csoma Emléktextil. Munkásságát Magyar Művészetért díjjal is elismerték.

A 60-as években az Egyetemi Színpadon tartott előadóestjei tették országosan ismertté, többek között az Én egy an(alfa)béta vagyok, a Boxkesztyű és rózsa, a Nézeteltérítés, a Lyukasóra, a Mágiarakás, a Több őrült naplója, A semmittudás egyeteme műsorai. 2005 óta a Budapesti Kamaraszínházban mutatja be darabjait. 15 önálló estje van ma is repertoáron, eddig 12 könyve jelent meg. Számtalan lapban publikált. Főbb kitüntetései: Jászai Mari-díj, Magyar Örökség-Díj, Tisztikereszt, Középkereszt. Legemlékezetesebb tévés alakítása a „Burda szabásmintás“ jelenet.

Széchenyi-díjas klasszika-filológus, orientalista. 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar arab–latin–görög szakán szerzett diplomát, majd 1972-ben az ELTE asszirológia kiegészítő szakát is elvégezte. Az MTA Ókortudományi Kutatócsoportjának munkatársa, majd vezetője. 1991-ben kezdte megszervezni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát, amelynek alapító dékánja, illetve a klasszika-filológia és az arab tanszék vezetője lett. Jelenleg az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója. Eleinte az ugariti és a görög epika viszonyát vizsgálta, később áttért a görög és az arab tudományok közti kapcsolatok kutatására, mindenekelőtt a földrajz, a logika és a retorika terén. Nevéhez fűződik a berlini Trufan-gyűjtemény több szír kéziratának kiadása, de ő adta ki a legelső arab nyelvű prózai mű, egy görögből arabra fordított levélregénynek a kéziratát is. Az ókori görög és arab kultúra kapcsolatát kutatja, többek között a hasonlóságokat, illetve a görög retorika és az arab logika közötti kapcsolatokat vizsgálja, valamint értékes, még kiadatlan arab szövegeket publikál, illetve Közép-Ázsia történeti földrajzának számos vitás kérdésének tisztázásán dolgozik. Az MTA rendes tagja.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán diplomázott. 1958-ban elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címmel. Számtalan klasszikus magyar film, köztük az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Szörnyek évadja, a Kék Duna keringő, az Isten hátrafelé megy, Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, és az Oda az igazság rendezője. Színházi rendezőként 1970-ben debütált a Fényes szelek című darabjával. 1988 óta címzetes egyetemi tanár. 1990 és 1992 között az amerikai Harvard Egyetemen tanított. Munkásságát a Cannes-i és a Velencei filmfesztiválokon többször elismerték. Kétszeres Kossuth-díjas művész.

Balázs Béla-díjas fotográfus, filmrendező. 1970. szeptember 1-jétől a Magyar Televízióban asszisztensként, szerkesztőként, majd a Filmművészeti Főiskolán végzett tanulmányai után 1972-től 2002-ig rendezőként dolgozott. Első filmjét (Fejfák) a református temetők sírjeleiről készítette 1973-ban. Az elmúlt évtizedekben több mint száz képzőművészeti (zenei, irodalmi) filmet készített a Nagyszentmiklósi kincstől a középkori magyarországi művészet legszebb emlékein át (A Szent Korona, Szent László herma, Halotti beszéd) Csontváry-ig. Ezek mellett a népi vallásosság tárgyi emlékeinek bemutatását tekintette legfontosabb feladatának. Filmjeiben a zenei és képzőművészeti alkotások vizuális megjelenítési lehetőségeit, az alkotó interpretáció formáit kereste. Az elmúlt negyven évben mintegy félszáz kiállítása volt a Vigadó Galériától Krakkóig, Tihanytól Párizsig, Rómától Alsópáhokig. Első könyve, a Fejfák 1975-ös megjelenése óta mostanáig 12 fotóalbuma jelent meg. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Munkácsy Mihály-díjas képzőművész. Szakközépiskola után barátjával kétszemélyes autodidakta művésztelepet alapított a Tisza-parton. 1975-ben fölvették a Fiatal Képzőművészek Stúdiójába. Szentendrére került, ahol bekapcsolódott a Vajda Lajos Stúdió munkájába. Alkotói időszakában diplomázott Pécsett, majd habilitált a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Művészetének témája a mezőgazdaság, a falusi élet. Sokoldalú művészeti tevékenysége során a paraszti munka eszközeit és anyagait is felhasználja szobraihoz, képeihez, installációihoz. Művei finom iróniával, szeretetteljes groteszkséggel jelenítik meg azokat az abszurditásokat, amelyeket a vidéki létforma felemás kelet-európai modernizációja hozott magával. Budapesten 1978-ban rendezte első kiállítását – azóta folyamatosan jelen van hazai és külföldi tárlatokon. Háromszor szerepelt a Velencei Biennálén, részt vett a Párizsi és a Sao Paulo-i biennálén is. Alkotásai számos külföldi és hazai közgyűjteményben megtalálhatóak. Egyetemi docensként oktat a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

A Színház-és Filmművészeti Főiskolán diplomázott. Legendás filmek fűződnek nevéhez: ő a Megáll az idő, az Angi Vera, a Találkozás Vénusszal, és a Csodálatos Júlia operatőre. A Maléna című filmért a legjobb operatőrnek járó Oscar-díjra jelölték. Európa-díjat kapott Az óceánjáró zongorista legendájáért és a Napfény ízéért. Első rendezése a Kertész Imre Nobel-díjas műve alapján készült Sorstalanság volt 2005-ben, ezt követte az Este 2007-ben. Tagja az Oscar-díjat osztó Amerikai Filmakadémiának, az Amerikai Operatőrök Egyesületének, az Amerikai Rendezők Szövetségének. Az Oscar-díjas Mephisto operatőre. Egyetemi docens. Kossuth-díjas művész.

Az ELTE Bölcsészettudományi karán szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát. Újságíróként dolgozott a Magyar Rádió külföldi adásainak szerkesztőségében. Az Élet és Irodalom rovatvezetője, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat rovatvezetője volt. Az Ajtófélfámon jel vagy, a Riportnapló Északról, A kastély előtt, A tolmács, a Stációk, az Őrizetlenek szerzője. Többek között James Joyce és Dylan Thomas műveit fordította magyarra. Összegyűjtött versei 2006-ban jelentek meg Útérintő című kötetében. Kossuth-díjas művész.

Balázs Béla-díjas fotográfus, fotóriporter. 1963-tól kezdett ismerkedni a fényképezéssel. 1968-1986: a Magyar Távirati Iroda fotóriporter-munkatársa. 1987-től kilenc éven keresztül az ózdi kohászat leépülését dokumentálta, s ezzel a fotósorozatával 1992-ben elnyerte a W. Eugene Smith Memorial Fund (New York) ösztöndíját. A való világ vizuális értelmezése, az ember és környezetének sajátos dokumentatív ábrázolása érdekli képei alkotásakor. 1975-ben és 1978-ban aranyérmet nyert a World Press Photo pályázatán. 1991-ben Pulitzer Emlékdíjat, 2004-ben Érdemes művész és Magyar Fotográfia Nagydíjat, 2016-ban Kiváló művész díjat kapott. 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Több száz csoportos kiállításon szerepelt alkotásaival Kínától Indiáig, Amerikától Esztergomig; egyéni tárlatainak a száma meghaladja az hatvanat – Pozsonytól New Yorkig. Hét fotóesszé albuma jelent meg. Számos jelentős közgyűjtemény és galéria őrzi a műveit.

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. 1973-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Egyetemet úgynevezett vörös diplomával, azaz színtiszta kitűnő osztályzatokkal. 1971-től a Vígszínház tagja. Filmben 1973-ban volt látható először, a Mészáros Márta által rendezett Szabad lélegzet című alkotásban. Színházi szerepei mellett több mint 40 filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást. Alakításait gyengéd líraiság és drámai erő jellemzi, de a komikum és a groteszk ábrázolás sem idegen tőle. Gyakran látható énekes szerepekben és musicalekben is. 1975-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt kapott. Ötször nyerte el az Ajtay Andor-emlékdíjat. 1990-ben Érdemes Művész lett. 1996-ban elnyerte a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, valamint megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét. 2004-ben és 2016-ban is Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal tüntette ki a Vígszínház, 2012-ben Páger-gyűrűt kapott, a Halhatatlanok Társulatának tagja.

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze. 1972–1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanulója volt. Friss diplomával a zsebében a Nemzeti Színház társulatához került, de pár hónap múlva visszatért Kecskemétre, ahol a főiskola előtt segédszínészként játszott. A budapesti Várszínházba Ruszt József hívta 1978-ban, majd annak megszűnte után, 1980-ban a Magyar Filmgyártó Vállalathoz (Mafilm) szerződött. Tagja volt a József Attila Színház, a Radnóti Miklós Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a Pécsi Nemzeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház társulatának, majd szabadúszóként dolgozott. 2003-tól ismét a József Attila Színházban játszott. Az elmúlt évtizedekben több mint húsz játékfilm és közel félszáz tévéprodukció fő-, illetve mellékszereplője volt. Olyan filmekben láthatta a közönség, mint a Mephisto, a Bizalom, az Egymásra nézve, a Redl ezredes, a Csók, Anyu, a Hajnali háztetők, az Eldorádó, A legényanya, a Roncsfilm, A napfény íze, A temetetlen halott, A Nap utcai fiúk, a Simon mágus, Az ajtó, a Falfúró, a Nem érsz a halálodig, vagy a Csinibaba.

A Pécsi Tudományegyetemen jogot végzett. Számos lap szerkesztőségének volt munkatársa, köztük az Új Tüköré, a Mozgó Világé, a Négy Évszaké, a Magyar Szemléé. 1989-től 1990-ig az Igen főszerkesztője volt. A magyar katolikus újságíróképzés megszervezője.  Ötven kötet regényt, novellát, esszét és színdarabot írt. A Várkonyi Krónika, a Luca néni föltámadása, az Eufémia, a Magyar Rémmese sorozat, az Adorján és Seborján, a Megváltó, a Disznójáték szerzője. Beavatás című televíziós esszésorozatát tizenhárom éve vetíti a Duna Televízió. Munkásságát sok más kitüntetés mellett József Attila-díjjal is elismerték.

Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakának elvégzése után, 1968-ban egyenesen a Vígszínházba vitte az útja, ahol később főrendező lett, majd 24 éven át igazgatta a Vígszínházat. 2009-től újra főrendezőként dolgozik a teátrumban. Legendás rendezései: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Padlás, Össztánc, Harmincéves vagyok, Őfelsége komédiása, Nóra, A varázsfuvola. Meghatározóak Shakespeare-rendezései is, és sokat tett a kortárs magyar dráma sikeres színpadi bemutatása érdekében. Magyarországi előadásai mellett számos külföldi színház hívta vendégrendezőnek, így nagy sikerrel dolgozott Helsinkiben, Londonban, Weimarban, Dublinban, Tel Avivban, Atlantában, Louisville-ben, Santa Fe-ben, Torontóban, Chicagóban, valamint Kanada és az USA több más városában is. Rendezéseit több mint 30 városban játszották világszerte, de legalább ennyire fontos magyar és külföldi színésztanári, professzori munkássága is.

Novellái, regényei, szociológiai ihletésű riportjai 1955 óta jelennek meg. Több mint 90 könyv szerzője. Első kötete, Az Idegen bajnok 1963-ban jelent meg. A Ha jönne az angyal…, a Malom a pokolban, Az elbocsátott légió, a Negyven prédikátor szerzője. Jelentős teljesítménye a Kádár Jánosról szóló életrajza és Az utolsó töltény, 10 kötetes önéletrajza. A hazai humor és szatíra meghatározó alkotója. Számtalan riportkönyve közül néhány: Szabadíts meg a gonosztól!, A jog zsoldosai, Történelemóra. Rendkívül népszerű szerző, művei több millió példányban keltek el, némelyik kilenc kiadást is megért. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

Arany János-, József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár. 1962-ben végzett az ELTE magyar-latin szakán. 1970-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumba került, ahol Gellért Oszkár és Füst Milán hagyatékának feldolgozásában vett részt. 1973-ban MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa lett, majd főmunkatársa és a Nyugat Irodalmi Osztályának vezetője. 1990-től 2007-ig az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézetének egyetemi tanára, előadásainak és szemináriumainak témája a 20. századi irodalom. 1990 és 1999 között az Új Ember c. hetilap főszerkesztője. Számos könyvében tekintette át a modern magyar irodalom értékeit.  Ifjúsági regényeket és az unokáiról szóló történeteket is írt.

Füst Milán-, József Attila-, Kölcsey- és Babérkoszorú-díjas magyar író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakán diplomázott. Az egyetem elvégezése után a Szépirodalmi Kiadó lektoraként került az irodalmi élet fősodrába. 1975 óta jelennek meg saját szépprózai művei, novellái, elbeszélései és kisregényei. Pszichológiai érzékenységgel ábrázolja a kiszolgáltatottság, az elmagányosodás és a bizalmatlanság légkörét. A személyes, a társadalmi és a történelmi lét tényeinek, igazságainak elévülésével és értékvesztésével szemben érzett tiltakozás hatotta át mindig írói munkásságát. A nyolcvanas években ez a hatás kiegészült a népi mozgalom eszmeiségének az elsajátításával, erőteljesebbé vált érdeklődése a társadalom, a közélet jelenségei iránt. Kontárok ideje című elbeszéléskötetében a rendszerváltozás sors- és lélektani történetét dolgozza fel, amelynek leírása mindeddig igen hiányos prózairodalmunkban: a pártállami korszak etikus ellenzéki magatartását a változásba beépítő, majd félretolt, leselejtezett értelmiségi réteg jelenik meg e könyvben. A Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

József Attila-díjas író. 1975-ben a jogi diploma megszerzése után nem jogászként, hanem az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként dolgozott. 1991-ben megalapította az Ab Ovo könyvkiadót. 1995 és 2003 között televíziós műsorvezetőként is megismerhette a közönség. 2005-től az Alexandra Könyvesházban a Vámos Klub keretén belül neves írókkal és költőkkel beszélgetett. 35 kötete jelent meg, ebből néhányat 24 nyelvre fordítottak le. Legismertebb regényei: Zenga zének, A New York–Budapest metró, Anya csak egy van, Apák könyve. Magyarországon 4 drámáját mutatták be (például Asztalosinduló, Világszezon). Filmforgatókönyveket is írt (Csók anyu, Szamba, Gondolj rám). Műveiben elsősorban a család és a történelem összefüggéseit ábrázolja. 2016. október elején jelenik meg egy új, vastag regénye, a Hattyúk dala, öt év munkája.

„Elindulni és hazatérni”- Ez a mottója a honismereti magazinműsornak. A stáb hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig – megannyi magyar emlék kíséri a „Hazajáró” soha véget nem érő útját.

A pécsi születésű Várdai István generációjának egyik legelismertebb és legkeresettebb előadóművésze. Már 12 évesen felvételt nyert a Zeneakadémiára, tanulmányait ezután a bécsi, majd a kronbergi Akadémián folytatta. Versenygyőzelmei közül kiemelkedik a moszkvai, genfi és a müncheni világversenyek megnyerése. 2009-ben Junior Prima-díjas. 2012-ben neki adományozták a világ legígéretesebb fiatal művészének járó Prix Montblanc-t. 2015-ben Liszt-díjjal tüntették ki. Fiatal kora ellenére a világ vezető koncerttermeiben zenekaraival lép fel, az 1673-ban készült “Du Pré” Stradivari csellón játszik. A kronbergi Akadémia művészeti tanácsadója, a Mannheimi Egyetem professzora és Baráti Kristóffal a Kaposfest kamarazenei fesztivál művészeti vezetője.

1970-ben a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián karnagyi és fuvolaművészi diplomát szerzett, majd a Brüsszeli Királyi Zeneakadémián folytatott karmesteri tanulmányokat. 22 éves korában a Magyar Állami Hangversenyzenekar fuvolistája lett és ezzel párhuzamosan kezdődött el karmesteri pályája is. Dolgozott a Miskolci Szimfonikus Zenekarnál, a Székesfehérvári Szimfonikus Zenekarnál. 1984-2002 vezette a Budapesti Kórust, 1990-től 26 éven át a Nemzeti Filharmonikusoknál a Nemzeti Énekkar karigazgatója volt. Karmesterként Európa szinte valamennyi országában, Kínában és Japánban is szerepelt, és több lemez-, ill. cd-felvételt készített, nevéhez száznál is több új magyar mű ősbemutatója fűződik. Művészi munkája elismeréseképpen Liszt-díjat és Bartók-Pásztory díjat kapott, valamint a Magyar Érdemrend Lovagkereszt és Tisztikereszt kitüntetéseket is megkapta.

1994 óta a népművészet iránt érdeklődők kedvelt folyóirata, amelyet egy szakmai társadalmi szervezet, a Táncház Alapítvány ad ki. A folkMAGazin kéthavonta – s évente egy-egy tematikus különszámmal – jelentkezik. A lap fő célja az egyetemes magyarság, valamint a magyarországi etnikumok élő népművészeti értékeinek, tudományos eredményeinek megjelenítése, mindez gazdag grafikai és fotóanyaggal, valamint irodalmi alkotásokkal kiegészítve. Tudósításaiban, riportjaiban sokoldalúan, alkalmanként kritikai jelleggel foglalkozik a táncházmozgalommal, a néptáncművészettel, a folkzene különböző irányzataival (autentikus népzene, etnojazz, world music) és a tárgyalkotó népművészettel.

1952-1978 a Magyar Állami Népi Együttes táncosa, szólistája. 2006-tól örökös tagja. Kisbojtár és a Hajnalodik táncjáték főszereplője, az Ecseri lakodalmas násznagya, a Négy erdélyi karaktertáncosa, a Derecskei verbunk szólistája. 50 ország, 2500 előadás. Erkel díjas művészeti vezetőként neves néptáncegyütteseknél (Vadrózsák, Tisza, Duna stb.) 130 koreográfiát készített. A Zalai Kamaratánc-fesztiválon a Verbunk műve elnyerte a nagydíjat. Rendezett 3 cigány néptánc fesztivált, zsűrizett, dolgozott operában, színházban és nagy lélekszámot megmozgató táncművek koreográfusaként, (Cantus Hungaricus), társkoreográfusaként. (Magyar menyegző) Népművészet mestereként, több mint 100 zsűrizett és díjazott művet alkotott. Kiállítások, filmek, emlékművek és 3 könyv emlékezik róluk. 33 éven át, közel 5 ezer főt tanított Ausztráliában, Japánban magyar és nemzetiségi néptáncokra, ahol múzeumot alapítottak tiszteletére. Érdemes Művész, munkásságáról több film és állami díj is megemlékezik.

1941-ben a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián kertészmérnöki oklevelet, majd a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett. 1949-től agrártankönyveket írt és szerkesztett, majd a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott, majd a Mányi Állami Gazdaság főagronómusaként dolgozott. 1967-től a Kertészet és Szőlészet című hetilap főszerkesztője. Ezzel egy időben szerkesztette a Kertgazdaságot, a Kertbarát Magazint és a Kerti Kalendáriumot. 1981-2009 a Magyar Televízió Ablak című magazinműsorának állandó munkatársa. Televíziós szerepvállalása óta „Bálint gazdaként” emlegetik. Az ország kedvence újságokban és az interneten napjainkban is népszerűsíti a kertészkedést. Unokája segítségével Facebook-oldalára naponta több poszt is kikerül.

1979-től és jelenleg is a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem professzora. Gazdasági jogi munkáiért 1985-ben Állami-díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémia Vagyonkezelő Testületének elnöke, a Gazdaság és Jog című folyóirat főszerkesztője. A modern magyar társasági jog kialakítója, a vállalkozók adminisztratív terheit csökkentő dereguláció megalapozója. Számos monográfiát írt a vállalati jog, a vállalkozások és a vállalatvezetés jogi kérdéseiről.

Első Európa-bajnokságát 1967-ben Duisburgban nyerte, a másodikat és a harmadikat Moszkvában kenus egyesben. 1970-ben Koppenhágában aratta első győzelmét 10000 méteren. 1971-ben két vb-aranyat nyert. 1974-ben újból diadalmaskodott, s ezt megismételte 1977-ben Szófiában is. 1979-ben rövid- és hosszú távon is győzelmet aratott. 1981-ben Nottinghamben, 1982-ben Belgrádban nyert, s ezzel világbajnoki elsőségeinek számát 9-re növelte. Négy olimpián vett részt, 2 ezüstérmet és 1 bronzérmet szerzett. 1978-ban Matija Ljubeknek nyújtott önzetlen segítségéért megkapta a nemzetközi Fair Play-díjat. 1979-ben az év sportolójának választották, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnökségi tagja. Összesen 37 alkalommal állhatott a magyar dobogó legfelső fokán, a mai napig aktívan részt vesz a magyar sportéletben.

1972-től az Operaház ösztöndíjasa volt, 1973-tól az intézmény magánénekese lett. A 20. század végi operajátszás egyik meghatározó egyénisége, akit többek között Alfréd, Edgar, Don José, Don Carlos, Faust szerepeiben is láthatott a közönség. Nevéhez több operafilm fűződik. Oratóriuménekesként is jelentős. Lírai-hőstenor szerepekben rendszeresen fellépett a világ operaszínpadain, vendégszerepelt a milánói Scalában és a bécsi Staatsoperben is. Munkásságát sok más kitűntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.

1971-től a Budapesti Honvéd, majd a Ganz-Mávag birkózója. 1973-1984 között szerepelt a magyar válogatottban a kötöttfogású birkózás 74 kg-os súlycsoportjában. 1977-től súlycsoportjában a világ élvonalába tartozott, 1979-től 1983-ig gyakorlatilag annak egyeduralkodója lett. Pályafutása alatt egy olimpiai, egy világbajnoki és négy Európa bajnoki aranyérmet nyert, melynek alapján hat aranyérmével a jelenleg élő legeredményesebb magyar birkózó. Visszavonulása után a Budapesti Honvéd, az Újpesti Dózsa, majd a BEK-ezüstérmes Szegedi Birkózó Egylet vezetőedzője lett. 1991-1993 között a magyar kötöttfogású birkózó válogatott keretedzője és szövetségi kapitánya, 1995-től a junior válogatott szövetségi kapitánya volt. Tanítványai összesen két olimpiai, két világbajnoki és négy Európa-bajnoki aranyérmet nyertek

A vonósnégyes tagjai: Komlós Péter, Hargitai Géza, Németh Géza és Mező László. Első sikereiket 1958-tól folyamatosan aratták. 1964-ben elnyerték az akkori legrangosabb vonósnégyes verseny első díját Liege-ben. Azóta az együttest a világ vezető vonósnégyesei között tartják számon, eddigi 4200 koncertjük mellett számtalan nemzetközi fesztiválon szerepeltek nagy sikerrel. A New York Times szerint: „kétségtelenül a világ nagy quartettjei között a helyük”. Az együttes eddigi kitüntetései: Kossuth-díj (1970-ben és 1997-ben), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (2008-ban).

Titokban kezdett el kajakozni az újpesti Dózsában, ahol nagyon hamar technikás versenyző lett. 1966 – 1973 tagja volt a válogatott keretnek. Az 1968-as olimpián Mexikóvárosban ezüstérmet szerzett K-2 500 méteren. Pályafutása befejezése után 1977-ben kezdett edzősködni. Első kiemelkedő versenyzője Mészáros Erika volt, aki két világbajnoki címet is szerzett 1986-ban, Douchev-Janics Natasának, Fazekas-Zur Krisztinának, Kovács Katalinnak, Kozák Danutának, Kőbán Ritának, Szabó Gabriellának és a férfi kajaknégyesnek (Kammerer Zoltán, Kulifai Tamás, Pauman Dániel, Tóth Dávid) volt az edzője. Takács Tamarával nekivág a 2020-as tokiói olimpiáig tartó felkészülésnek. Hatszor választották az év edzőjének.

Ifj. Sánta Ferenc Liszt és Kossuth-díjas hegedűművész-tanár. A 19. és 20. századi klasszikus és népszerű Zeneirodalom avatott, virtuóz tolmácsolója. Idén ünnepli munkásságának 40. évfordulóját. Felhívta a figyelmet a magyar zenekultúra műfaji és stílusbeli sokszínűségére, változatosságára. A magyar zeneirodalom és a nemzeti dalkincs szolgálatában felbecsülhetetlen értékű zenei pályafutást tud maga mögött. A Magyar Nemzeti Cigányzenekar elnöke és művészeti vezetője is egyben. Magatartásával és kiemelkedő művészi tevékenységével öregbíti a magyar zenei kultúra jó hírét itthon és külföldön egyaránt.

Az induló Magyar Televízió Telesport műsoránál felvételizett, ahová a rengeteg jelentkező közül 1960 októberében beválogatták. Az első közvetítésére 1960. október 23-án került sor a Népstadionban. Ettől kezdve dolgozott a sportnál, közvetített sporteseményeket, meccseket. 20 évig a Televízió Híradójának sportkommentátora volt. Végzettségét tekintve kézenfekvő volt, hogy építészeti műsoroknak, zenei vetélkedőnek, gazdasági adásoknak lett a gazdája, riportere, műsorvezetője. Nevéhez fűződik pl. az Erzsébet híd avatásának egyenes közvetítése, a Muzsikus fiatalok zenei vetélkedő vezetése, az Unokáink is látni fogják első adásainak műsorvezetése. 1995-től nyugdíjasként a Budapest Tvnél dolgozott.

A Magyar Kultúra Követe, Esélyegyenlőségi Nagykövet. Magyar, cigány, bolgár és más zenékkel foglalkozik, dalokat ír, játszik improvizációs zenéket. A Folkestra, Zurgó együttesek alapító tagja. Első szólólemeze az Ágról-ágra, majd az Álom-álom, kitalálom következett. Weöres Sándor Psyché című versciklusát Gryllus Samuval írták zenévé. A Fonogram-díjas Adieu les complexes háromszoros platinalemez, Európa húsz legjobb világzenei albuma közé került. Új, Egyszálének című albumán egyedül énekel, dalírói munkája itt nagy hangsúlyt kap. 2009-ben a Carnegie Hall-ban adott teltházas koncertet.

„Elindulni és hazatérni”- Ez a mottója a honismereti magazinműsornak. A stáb hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig – megannyi magyar emlék kíséri a „Hazajáró” soha véget nem érő útját.

Angol-német szakos diploma után az MTV Híradójánál, majd a külpolitikai szerkesztőségnél dolgozik; a Panoráma, a Stúdió és a Hírháttér szerkesztő-műsorvezetője. Több kontinensen készít filmeket és sok neves politikussal interjúkat. A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének társelnöke, majd a MUOSZ elnöke. 1990-ben az MTV 2-es igazgatója és a Napzárta, majd a választási műsorok főszerkesztője. 1997-99 a TV3 vezérigazgatója, az Esti gyors főszerkesztője és műsorvezetője. 2000-ben visszatér a Magyar Televízióhoz: kulturális igazgató, majd az Este, a Szólás szabadsága, a Kassza szerkesztője és műsorvezetője. 2009 nyarától öt hónapon át a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorát vezeti. 2015-től az RTL Magyarul Balóval című műsorának főszerkesztője.

1977-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. A kisfaludi evangélikus templom, a békásmegyeri evangélikus templom és idősek otthona mellett olyan kiemelkedő értékű műemlék épületek helyreállításának tervezésében vett részt, mint a budai Sándor-palota, a sopronbánfalvai volt karmelita kolostor, vagy a budapesti Zeneakadémia. E helyreállításokat ICOMOS, illetve nemzetközi ingatlan fejlesztési díjjal jutalmazták. Szakmai tevékenységét Ybl Miklós-díjjal ismerték el. A műemlékvédelem területén végzett tervezői, valamint magyar és angol nyelvű egyetemi oktatói munkájáért Forster Gyula-díjat, majd Rados Jenő-emlékérmet kapott. A Zeneakadémia helyreállítása az Europa Nostra/Európai Unió Örökségvédelmi Nagydíját nyerte el. 2016-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották.

1959-től a Bihari János Táncegyüttes táncosa, koreográfusa, később pedig vezetője. A magyar gyermektánc oktatás és művészeti nevelés megújítója, alapítója és tíz éven át elnöke az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületnek. 1972-ben egyik kezdeményezője és szervezője a később mozgalommá váló első magyar táncháznak. Nagyobb lélegzetű koreográfiái a Honvéd Táncszínháznál születtek: Asszonyok könyve, Harangok, Lagzi, Ki népei vagytok?, és a Tánczmester. Munkásságát sok más kitüntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.

1967-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskolán, amelynek 1985 óta oktatója. Első munkáját mesteriskolásként a Köztiben kapta: az EMKE szálló Maxim mulató belsőépítész tervezője volt. Itt tervezte a Műszaki könyvtár Szolgáltatóházát, a Fő-utcai irodaházat és a Békéscsabai megyei könyvtárat is. További munkái: Margitszigeti nagyszálló építészeti és belsőépítészeti rekonstrukciója, Art-Hotel, Remetekertvárosi Óvoda, Herendi Porcelán Múzeum belsőépítészeti és építészeti kialakítása, pásztói evangélikus templom, Raoul Wallenberg vendégház, Völgyikút Ház, Dunapest Rezidenciák, Duma színház, a MOME Műhely-,Műterem-Médiaház. Munkásságát Kotsis Iván-éremmel, Érdemes művész kitüntetéssel, Ybl-, és 3- szor Pro-architectura-díjjal ismerték el.

A Budai Várnegyed impozáns környezetében található Nemzeti Táncszínház 2001 óta a magyar táncművészet otthona. Egy befogadó színház, ahol a hivatásos magyar táncművészet teljes spektruma megtalálható a néptánctól a klasszikus balettig, a kortárs táncszínháztól a flamencóig. A Nemzeti Táncszínház támogatásával inspirálja az alkotókat új művek létrehozására, amelyek tovább bővítik a stílusgazdag repertoárt gyermek-, ifjúsági és felnőtt előadásokkal. A színház nagy hangsúlyt fektet nemzetközi kapcsolatainak bővítésére, fesztiválok szervezésével, látogatásával és külföldi produkciók bemutatásával.

1967-ben végzett aranydiplomás építészmérnök (BME). Kétéves kivitelezői gyakorlat után kezdte el tervezői pályafutását. 1979-ben a Kiskunsági Nemzeti Park székházának tervezéséért Ybl Miklós-díjat kapott. Építészi és belsőépítészeti munkássága főként az Alföldhöz és Kecskeméthez kötődik, ahol jelentős középületeket, főtéri rekonstrukciókat, ipari és lakóépületeket, valamint műemléki felújításokat tervezett. Települési főépítészként is tevékenykedett: Dabas (25év); Cegléd (23év); Újhartyán. 2014-ben Főépítészi Életmű Díjban részesült. A pécsi építészképzésben 30 évig oktatott c. főiskolai és c. egyetemi tanárként. A szabad művészetek doktora (DLA) és az építőművészet habilitált doktora (Dr.).

10 évesen kezdett el kézilabdázni. 2002-ben került be a felnőtt válogatott keretébe. A Győri ETO Kézilabda Club irányító játékosa. Világbajnoki ezüstérmes, négyszeres magyar bajnok, kétszeres magyar bajnoki ezüstérmes, ötszörös Magyar Kupa győztes. A világbajnokság All Star csapatának háromszor is tagja volt. A World Handball Magazine szavazásán 2005-ben meggyőző fölénnyel választották a világ legjobb női kézilabdázójává – e címet viselők sorában ő a legfiatalabb.