„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
Költőként kezdte pályáját. Műfordítóként verseket ültetett át magyar nyelvre. Válogatott fordításait Kalandok, szenvedélyek címen adták ki. Számos antológia szerkesztője volt. Első verseskönyve, a Sárangyal 1969-ben jelent meg. Visszatérő szerkesztője, szereplője a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak. Jelentős esszéista, legutóbbi, 2000-ben megjelent esszékötetének címe Kakasfej vagy filozófia? Válogatott versei 2007-ben láttak napvilágot, Az egyetlen lehetőség címmel. Jeles pedagógus, egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
1965-ös első könyvét további 15 lírai kötet követte, köztük a Boldog vérem, a Mivé lettél, s A Magyar Költészet Kincsesháza sorozatban kiadott válogatás. Írt több szociográfiát, önéletrajzi prózát, regényt. Az árokból jön a törpe elbeszéléseire az Év könyve díját kapta. Esszéiben szinte a magyar költészet egészével, múltjával és jelenével foglalkozik. Gyermekverseit, meséit, népmese átdolgozásait is kiadták. Főleg a délszláv és a finn-ugor költészetből fordított. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkásságát sok más kitüntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.
Első novelláskötete, A hazudós 1958-ban jelent meg. Legendás regénye, a Rozsdatemető 1962-ben látott napvilágot. Ezt követte a Jó estét nyár, jó estét szerelem című műve. E regény 1977-es átiratából önálló, megzenésített színpadi változat is készült, amelyet nagy sikerrel játszott a Vígszínház. Ugyanebből a műből készült az a tévéjáték is, amely országos népszerűséget hozott a szerzőnek. Regényei mellett olyan színpadi remekműveket is írt, mint a Vonó Ignác és a Cserepes Margit házassága. Munkásságát sok más kitüntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.
Pályáját 1952-ben a Madách Színházban kezdte, s 1989 óta ismét tagja az intézménynek. Kurázsi mama, Polly, Serafina, Margarida asszony, Orbánné, Yerma szerepében is láthattuk a színpadon. Számtalan film fűződik nevéhez: a Ház a sziklák alatt, az Iszony, az Ördög vigye, az Egy erkölcsös éjszaka, a Szabadíts meg a gonosztól… – és még hosszan sorolhatnánk. Feledhetetlen alakítást nyújtott a Roncsderby című egyszemélyes előadásban. A zenés színház egyik meghatározó egyénisége. Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. Kétszeres Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze.
1965-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd a Madách Színház, később a MAFILM társulatának tagja. 1985-től a Radnóti Színház színész-igazgatója. Fontosabb színházi szerepei: VI. Henrik, Tesmann, Antonius, Rosmer, Higgins, Az Ördög, Solness építőmester. Irodalmi esteket készített többek között Kosztolányi, Radnóti, Szép Ernő, Babits, Franz Kafka, Arany János és Márai műveiből. Számos magyar film főszereplője volt: Apa, Szerelmesfilm, Fényes szelek, Lila ákác, 141 perc, BUÉK, Eszterkönyv. Jászai díjas, érdemes művész, 2003-ban Kossuth díjat kapott.
A debreceni Csokonai Színházban kezdte pályáját. Számtalan társulatban játszott, 1994 óta a Katona József Színház tagja. Feledhetetlen alakítást nyújtott a színpadon az Artúró Ui, Szókratész, Holt lelkek, Macskák, Őrült nők ketrece, Kean, a színész, A fösvény, Shylock című darabokban. A filmvásznon és a TV-ben is maradandót alkotott, többek között a Tízezer nap, III. Richárd, Szürkület, Szenvedély, Emelet, Kalandorok, Indul a bakterház című filmekben láthattuk. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
Nincs díjazott.
Első önálló bemutatója: Róma 1963. Olaj és vegyes technikájú képei, személyes témájú festett vászondomborításai teszik jelentős alkotóvá. Gyűjteményes kiállításai 1978-tól: Székesfehérvár, Műcsarnok, Győr, MEO, Ludwig Múzeum, MODEM. 1967és 1976 között színházi játéktereket és jelmezeket is tervez. 1983-tól tanít, alapító professzora a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskolának. Színelméleti kutatásait rendszeresen publikálja. Művei hazai és külföldi múzeumokban és magángyűjtőknél láthatók: Berlin, Budapest, Pécs, Szöul, Washington. Festészeti életművét és művésztanári munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
1954-től kiállító művész. A villányi Nemzetközi Szobrászati- és a nagyatádi Nemzetközi Faszobrászati Alkotótelep egyik alapítója. Pályája kezdetén lírai, figurális szobrai tették ismertté. Később, a hatvanas évek végétől a torzó kerül művészetének középpontjába. Ennek folytatásai a nyolcvanas években a testrészleteket ábrázoló nagyméretű kő-, fa- és márványszobrai, valamint ujj-részletekből épülő sorozatai. A Magyar Képzőművészeti Egyetem volt tanára, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem emeritus professzora. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
Lakóhelye, Somoskőújfalu festészetének legfőbb ihlető forrása. Különleges alkotó, munkáit a népművészeti hagyományok újraértelmezése, az önálló stílustendencia megteremtése jellemzi. A hazai tárlatok rendszeres résztvevője. A gyermekrajzok, az egyiptomi művészet kompozíciós, stiláris jellegzetességei jelennek meg ábrázolásmódjában. Publikációiban is a gyermekrajzok világát tanulmányozza. 1995-től az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főiskolai tanára. A hazai tárlatok rendszeres résztvevője. Munkásságát sok más kitűntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.
Nincs díjazott.
Évtizedek óta a magyar népesség életminőségét, a testi és lelki egészség összefüggéseit vizsgálja. 1992-ben jelent meg a Magyar lelkiállapot című kötete, amelyet férjével, Skrabski Árpád szociológussal közösen írt. 268 tudományos közlemény, 9 könyv szerzője, szerkesztője. 1993 és 2007 között a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója volt. Jelenleg az Intézet tudományos igazgatóhelyettese, az MTA-SE Mentális Egészségtudományok társult kutatócsoport vezetője. Munkásságát sok más kitüntetés mellett Szent-Györgyi Albert-díjjal is elismerték.
Orvosi diplomáját 1965-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte. Kezdetben a Kórbonctani Intézetében, majd 1969 óta a Klinikai Kémiai, jelenleg Laboratóriumi Medicina Intézetben dolgozik. 1993-tól egyetemi tanár, 2004-ig az intézet igazgatója. Kutató, majd vendég professzor az USA-ban, a Baylor College of Medicinen. Kutatási területe a fehérjék-ATP-K-víz kölcsönhatása az élő sejtben. 128 tudományos dolgozata, 6 könyve és számos közéleti írása jelent meg. 2004-től a Szent István Akadémia tagja. Munkásságát Szent Györgyi-Albert-díjjal is elismerték.
Kutatási területei a fejlődéslélektan, a szocializáció, a klinikai gyermeklélektan, a fejlődési pszichopatológia. Számtalan tanulmány, cikk szerzője. 15 könyve jelent meg. Ezek közül Félelem, harag, agresszió című művét 11 magyar kiadásban és 4 idegen nyelven adták ki. 2007 óta a Károly Róbert Főiskolán professor emeritus. Fontos szakmai testületekben vállalt szerepet. A tudományos ismeretterjesztést munkássága fontos részének tekinti, 10 esztendőn át az MTV Családi Kör című műsorának szakértője volt. Munkásságát a Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével és a Budapest Díszpolgára címmel is elismerték.
1979-től és jelenleg is a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem professzora. Gazdasági jogi munkáiért 1985-ben Állami-díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémia Vagyonkezelő Testületének elnöke, a Gazdaság és Jog című folyóirat főszerkesztője. A modern magyar társasági jog kialakítója, a vállalkozók adminisztratív terheit csökkentő dereguláció megalapozója. Számos monográfiát írt a vállalati jog, a vállalkozások és a vállalatvezetés jogi kérdéseiről.
1964-töl mérnökként, 1972-től tanárként, igazgatóhelyettesként és18 éven keresztül igazgatóként tevékenykedett. Vezetése alatt a Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola a régió kiemelkedő intézménye lett. Fáradhatatlanul dolgozva sokat tett az iskola jelenlegi színvonaláért, nemzetközi kapcsolatrendszerének kialakításáért. Hazánkban elsőként vezette be a 3D/4D oktatástechnológiát, aminek elterjesztésén a Kognitív Hungary Kft. ügyvezetőjeként tovább munkálkodik. 2000-ben Dabas Ifjúságáért Kászonyi Dániel díjat, 2002-ben Pest Megye Önkormányzatától Arany János Pedagógiai díjat kapott.
A Kaposvári Egyetem tanára, akadémikus, rektor emeritus. Fő kutatási területei az állatgenetika, a háziállatok nemesítése, a baromfi, a sertés, a hal és a gímszarvas fajokban. Külföldön szakértőként dolgozott, többek között Indiában, Finnországban, az USA-ban, Új-Zélandon és az Élelmezésügyi Világszervezetnél (FAO). Magyar és idegen nyelven 8 könyv, 29 könyvfejezet szerzője, társszerzője, illetve szerkesztője. Tudományos közleményeinek száma meghaladja a 400-at, ezek több mint fele angol nyelvű. Munkásságát más kitüntetések mellett Széchenyi Díjjal is elismerték.
1958 óta tervező építész. MÉSZ alapító tag, a BME óraadó tanára, a MÉSZ Mesteriskola mestere. Megépült épületei többek között: Zsigmond téri lakóépület, Csillagtelep lakótelep, Jászberényi fürdőépület, Budapest Nagyothallók Intézete, Keszthely Festetics kastély rekonstrukciója. Munkatársai ebben: Csontos Csaba, Dobozi Miklós, Detre Villő, Atrium Hyatt hotel a Roosevelt téren, Gödöllői Biotechnológiai Kutatóközpont, Irodaház a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán, Nagykanizsai könyvtár, Nagykanizsa, Medgyaszay ház bővítéses rekonstrukciója. Munkásságát Ybl Miklós díjjal és Kossuth díjjal ismerték el.
1944-ben született Budapesten. Alapító tagja volt a Pécs Csoportként ismert, Csete György vezette alkotóműhelynek, majd alapítója és mestere a Kós Károly Egyesülésnek. A Pécsi Tudományegyetem címzetes tanáraként részt vesz az építészképzésben. A föld- és vályogépítészet egyik hazai kezdeményezője. Fontosabb tervezési munkái: pécsi Oktatási és Nevelési Központ, szállodák, gyógy- és élményfürdők Hévízen, Nagyatádon, Tapolcán, Egerszalókon, Szovátán. 1993-ban Ybl-díjjal jutalmazzák, 2001-ben DLA fokozatot kap, majd 2008-ban a Pécsi Tudományegyetem habilitált doktorává avatja.
A Középülettervező Vállalat tagja, 1990 óta stúdióvezető. A kőszegi SOS Gyermekfalunak, a Gandhi Alapítványi Gimnáziumnak és Tornacsarnokának, a Knorr-Bremse Kutató központnak, a Pannonhalmi Főapátság fogadó épületének, valamint több magyar nagykövetség épületének tervezője. A Budapest Sportaréna koncepcióalkotó vezetőtervezője. Számos szakmai szervezetben vállalt feladatot, 2007 óta a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karának Diploma bizottsági elnöke. Munkásságát számtalan kitüntetéssel, köztük Ybl Miklós díjjal is elismerték.
Nincs díjazott.
Pápai iskoláséveit a sors ajándékának tekinti – olyan tanárok tanították, akik a költő Nagy Lászlót, Csoóri Sándort. 1968-ban magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. Tanári állást sehol nem kapott, visszatért hát gyermekkori álmához: az újságíráshoz. A Magyar Nemzetnek 1973 óta a munkatársa, 1991 óta szerkesztője is. Televíziós jegyzetei és kulturális tárgyú írásai tették ismertté. Munkásságát Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal, Táncsics Mihály-díjjal jutalmazták, ám számára az is kitüntetés, hogy a Magyar Nemzet olvasói ma is ugyanúgy becsülik, mint három évtizeddel ezelőtt.
A Szabad Szó, 1947-től a Március Tizenötödike szerkesztője. 1956-ban az Írószövetség titkáraként tartóztatták le. 1966-tól hallhattuk az Egy korty tenger c. rádiós sorozatát. Vitáival a GYES bevezetését, a családok támogatását szorgalmazta. 1981-ben az Írószövetség alelnökévé választották, 1988-tól a Hitel munkatársa. Az MDF egyik alapítója. Itthon 58, külföldön 11 kötete jelent meg. Az orvos halála c. regényéből film készült. Közéleti tapasztalatainak összefoglalója a Naplóm a történelemnek c. műve. József Attila díjas, a Művészeti Akadémia aranyérmese.
Gyermekünk című lap után, lassan húsz éve a Nők Lapja főmunkatársa. Hétről-hétre napvilágot látó, irodalmi igénnyel megírt mini-esszéi, „embermeséi” a lap egyik legismertebb, legkedveltebb újságírójává tették. Hét könyve jelent meg, köztük a Pipacsvirágom, az Egyszer volt, a Lábujjhegyen, az Ómama és a főpincérek. Hangoskönyvei is sikert aratnak. Gyakori olvasó-találkozói lélektől lélekig tartó utazások. Lázár Ervin írta róla: „Olyan erővel árad belőle a bizalom, szabaddá teszi az embert…” Munkásságát Pulitzer-emlékdíjjal, a Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
10 évesen kezdett el kézilabdázni. 2002-ben került be a felnőtt válogatott keretébe. A Győri ETO Kézilabda Club irányító játékosa. Világbajnoki ezüstérmes, négyszeres magyar bajnok, kétszeres magyar bajnoki ezüstérmes, ötszörös Magyar Kupa győztes. A világbajnokság All Star csapatának háromszor is tagja volt. A World Handball Magazine szavazásán 2005-ben meggyőző fölénnyel választották a világ legjobb női kézilabdázójává – e címet viselők sorában ő a legfiatalabb.
Négy évesen kezdetett el úszni. Kezdetektől a Spartacus versenyzője volt, az úszószakosztály 2005 eleji kiválása óta a Kőbánya Sport Club úszója. Edzői Turi György és Nemes Zoltán. Világbajnok. 2008-ban a Pekingből három olimpiai ezüstéremmel tért haza. Eddig három világbajnoki ezüsttel és három bronzzal jutalmazták. Tizenötszörös európai bajnok: kilenc arany, négy ezüst és két bronzérem birtokosa. Munkásságát számtalan díjjal ismerték el, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének birtokosa.
A Dorogi AC csapatában kezdte sportpályafutását. 50-ben került a kor sztárcsapatához, a Budapesti Honvédhoz. A Helsinki olimpián 52-ben a győztes magyar válogatott tagja volt. Négyszeres magyar bajnok, 390 bajnoki mérkőzésen játszott. 47 és 62 között 86 alkalommal volt válogatott kapus. Edzőként dolgozott Tatabányán, Salgótarjánban és Kuvaitban. Másfél évtizedig, nyugdíjba vonulásáig volt a Volán sport klub elnöke. 99-ben beválasztották a világ valaha élt tíz legjobb kapusa közé, és minden idők legjobb magyar kapusának választották.
A Magyar Kultúra Követe, Esélyegyenlőségi Nagykövet. Magyar, cigány, bolgár és más zenékkel foglalkozik, dalokat ír, játszik improvizációs zenéket. A Folkestra, Zurgó együttesek alapító tagja. Első szólólemeze az Ágról-ágra, majd az Álom-álom, kitalálom következett. Weöres Sándor Psyché című versciklusát Gryllus Samuval írták zenévé. A Fonogram-díjas Adieu les complexes háromszoros platinalemez, Európa húsz legjobb világzenei albuma közé került. Új, Egyszálének című albumán egyedül énekel, dalírói munkája itt nagy hangsúlyt kap. 2009-ben a Carnegie Hall-ban adott teltházas koncertet.
1959-től a Bihari János Táncegyüttes táncosa, koreográfusa, később pedig vezetője. A magyar gyermektánc oktatás és művészeti nevelés megújítója, alapítója és tíz éven át elnöke az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületnek. 1972-ben egyik kezdeményezője és szervezője a később mozgalommá váló első magyar táncháznak. Nagyobb lélegzetű koreográfiái a Honvéd Táncszínháznál születtek: Asszonyok könyve, Harangok, Lagzi, Ki népei vagytok?, és a Tánczmester. Munkásságát sok más kitüntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.
A Budai Várnegyed impozáns környezetében található Nemzeti Táncszínház 2001 óta a magyar táncművészet otthona. Egy befogadó színház, ahol a hivatásos magyar táncművészet teljes spektruma megtalálható a néptánctól a klasszikus balettig, a kortárs táncszínháztól a flamencóig. A Nemzeti Táncszínház támogatásával inspirálja az alkotókat új művek létrehozására, amelyek tovább bővítik a stílusgazdag repertoárt gyermek-, ifjúsági és felnőtt előadásokkal. A színház nagy hangsúlyt fektet nemzetközi kapcsolatainak bővítésére, fesztiválok szervezésével, látogatásával és külföldi produkciók bemutatásával.
1972-től az Operaház ösztöndíjasa volt, 1973-tól az intézmény magánénekese lett. A 20. század végi operajátszás egyik meghatározó egyénisége, akit többek között Alfréd, Edgar, Don José, Don Carlos, Faust szerepeiben is láthatott a közönség. Nevéhez több operafilm fűződik. Oratóriuménekesként is jelentős. Lírai-hőstenor szerepekben rendszeresen fellépett a világ operaszínpadain, vendégszerepelt a milánói Scalában és a bécsi Staatsoperben is. Munkásságát sok más kitűntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.
A vonósnégyes tagjai: Komlós Péter, Hargitai Géza, Németh Géza és Mező László. Első sikereiket 1958-tól folyamatosan aratták. 1964-ben elnyerték az akkori legrangosabb vonósnégyes verseny első díját Liege-ben. Azóta az együttest a világ vezető vonósnégyesei között tartják számon, eddigi 4200 koncertjük mellett számtalan nemzetközi fesztiválon szerepeltek nagy sikerrel. A New York Times szerint: „kétségtelenül a világ nagy quartettjei között a helyük”. Az együttes eddigi kitüntetései: Kossuth-díj (1970-ben és 1997-ben), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (2008-ban).
Ifj. Sánta Ferenc Liszt és Kossuth-díjas hegedűművész-tanár. A 19. és 20. századi klasszikus és népszerű Zeneirodalom avatott, virtuóz tolmácsolója. Idén ünnepli munkásságának 40. évfordulóját. Felhívta a figyelmet a magyar zenekultúra műfaji és stílusbeli sokszínűségére, változatosságára. A magyar zeneirodalom és a nemzeti dalkincs szolgálatában felbecsülhetetlen értékű zenei pályafutást tud maga mögött. A Magyar Nemzeti Cigányzenekar elnöke és művészeti vezetője is egyben. Magatartásával és kiemelkedő művészi tevékenységével öregbíti a magyar zenei kultúra jó hírét itthon és külföldön egyaránt.
1979-től és jelenleg is a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem professzora. Gazdasági jogi munkáiért 1985-ben Állami-díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémia Vagyonkezelő Testületének elnöke, a Gazdaság és Jog című folyóirat főszerkesztője. A modern magyar társasági jog kialakítója, a vállalkozók adminisztratív terheit csökkentő dereguláció megalapozója. Számos monográfiát írt a vállalati jog, a vállalkozások és a vállalatvezetés jogi kérdéseiről.
Nincs díjazott.