A Liszt Ferenc-díjas érdemes művész az egész életét a klasszikus zene népszerűsítésének szenteli. Zeneakadémián karvezető és karmester szakon végezett. A 1980-tól máig vezeti a Budapesti Akadémiai Kórustársaságot, ő hozta létre az Énekel az ország mozgalmat. 1989 óta a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar karnagya, majd vezető karmestere, igazgatója. Európán kívül Izraelben, Brazíliában, az USA-ban, Tajvanon és Kínában is tanított, illetve dolgozott vendég karmesterként. A tanítás is egyfajta szenvedély az életében. A pályáját meghatározó tanároknak köszönhetően úgy véli, hogy a tanítás legfontosabb része, hogy konvertibilis tudást adjunk át a következő generációnak, legyen szó profi zenészekről, kórusénekesekről vagy akár a közönségről.

A Liszt Ferenc-díjas, a Magyar Köztársaság érdemes és Kiváló művésze a Magyar Állami Operaház Örökös tagja. Zeneakadémiai végzősként az Otello női főszerepére választották a Tv Zenés Színház operafilmjéhez. Verdi Traviatájának Violettája, a Bohéméletben Mimi, Anyeginben Tatjána, a Varázsfuvola Paminája, a Bánk bán Melindája, a Faust Margitja és Donizetti Bolein Annája, Puccini Manon Lescaut-ja és Tosca szerepében hódította meg a közönséget. 16 éven át alakította Puccini Pillangókisasszonyának címszerepét. Az operettek is megtalálták: előadta Lehár Víg özvegyének címszerepét, volt Sylvia a Csárdáskirálynőben és Marica grófnő. Mai napig koncertezik. Számtalan jótékonysági munkában vállalt és vállal részt bizonyos célokért megmozgatva a megszólított embereket: segíteni. Több mint 20 éve tanít. Mester kurzusokat ad.

A Kossuth-díjas művészt egyedülálló játékstílusáért a világ legjobb ütőhangszeresei között tartják számon. A 70-es években egy egyéni kézi ütéstechnikát dolgozott ki, amelyet sikeresen ötvözött a már hagyományos technikákkal. A Trió Stendhal-lal lett országosan közismert zenész, azóta a magyar zenei élet kiválóságai mellett, világklasszis jazz művészekkel koncertezik rendszeresen. Fellépett több mint 20 európai országban, Észak-, és Dél-Amerikában, Indiában, Észak-Afrikában és Kínában. Hazai, európai, és amerikai főiskolákon és egyetemeken tart bemutatókat. 2016-ban a brit Rhythm magazin a világ legjobb ütőhangszeresének választotta.

Gimnazista korától énekel, ám az igazi sikert az 1965-ös Ki mit tud? hozta meg számára. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes 49 nagy-, és 92 kislemezével a magyar hanglemezgyártás történetének legtöbb szólólemezével rendelkező előadóművésze. Több mint 500 dal van a repertoárjában. Zenei stílusát számos műfaj alakította, a rock, a beat és a pop zenétől kezdve, hangja a legnehezebb dzsessz, gospel, spirituálé, blues dalok, sőt még opera éneklésére is alkalmassá tette, de énekelt már magyar népzenét, megzenésített verset, televíziós felkérésre pedig rapet, magyar nótát vagy operettet. 11 országban, 80 kiadásban jelentek meg felvételei.

A kortárs zene, a jazz és különböző népek zenéi tökéletes szimbiózisban állnak művészetében. Számos cimbalommű született és születik az Ő képességeire komponálva. Világhírű szimfonikus zenekaroknak volt szólistája, a világ legfontosabb koncerttermeinek visszatérő vendége. Több mint ötven lemezen hallhatjuk játékát. A legutóbbi, Cimbiózis triójàval készített lemezét New Yorkban, a tíz legfontosabb jazzlemez közé sorolták 2020-ban. A 2019-ben létrejött BMC Nemzetközi Cimbalomverseny megálmodója. 2001 óta a Rajkó-Talentum Tánc és Zeneművészeti Iskola tanára. Munkásságát eddig számos hazai és külföldi díjjal ismerték el.

Már 15 évesen testvérével beat zenekarban játszik. A Tolcsvay Trió valamint a Fonográf együttes alapító tagja. A hatvanas évek közepétől ír dalokat. 1973-ban zenésítette meg Petőfi Sándor Nemzeti dalát. 1986-ban komponálta a Magyar mise című monumentális művét. A Doctor Herz és az Isten pénze című musicaljét, a Mária evangéliuma című rockoperáját a budapesti sok száz előadás után, számos hazai és külföldi színház is játszotta. Legutóbb, az Új Magyar rapszódia című művét az Operaház zenekara mutatta be 2019-ben. Magyar Örökség és Erkel-díjas.

1978-ban szerezte operaénekesi és művésztanári diplomáját a Zeneakadémián. 1979-ben második díjat nyert a pármai “Giovani Cantanti Lirici” nemzetközi énekversenyen, 1982-ben megnyerte az első nemzetközi Luciano Pavarotti énekversenyt Philadelphiában. Énekelt Európa, Amerika dél Amerika és Ázsia szinte minden színvonalas operaházában és koncerttermében. A rendszerváltásig volt a Magyar Állami Operaház tagja, majd a Szegedi Nemzeti Színházban, a budapesti Nemzeti Színházban dolgozott, egy ideig a győri Kisfaludy Színház operatársulatát is vezette. 1995 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének tanszékén tanít. Operaénekesi munkásságát Liszt-díjjal, érdemes és kiváló művész kitüntetéssel és 2016-ban Kossuth-díjjal ismerték el.

1966-ban szerezte meg diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1972-1974 között Karlheinz Stockhausennél folytatta tanulmányait. Ebben az időben ismerkedett meg az elektronikus stúdiók új zenei lehetőségeivel, a legújabb hangkutatási eredményekkel, különböző komponálási technikákkal. Mindezek és a magyar zenei hagyomány egyesítésével alakította ki zenei stílusát. 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet tanszakán tanított 2012-ig. Szinte valamennyi zenei műfajban alkotott, operát, táncjátékokat, 35 szimfonikus zenekari-, 17 versenyművet, 12 fúvószenekari darabot, számos kamarazenei- szóló-, vokális-, elektroakusztikus és komputerzenei kompozíciót. Ezek jelentős része lemezen megjelent. Munkásságának elismeréseként 1985-ben Erkel-díjat, 1996-ban Bartók-Pásztory-díjat, 1999-ben Érdemes Művész címet, 2001-ben Magyar Művészetért Díjat, 2013-ban pedig Kossuth-díjat kapott, 2014 óta a Nemzet Művésze. 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

1991-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ugyanebben az évben első díjat nyert a zürichi Anda Géza Zongoraversenyen. Visszatérő vendége olyan rangos fesztiváloknak, mint a Salzburgi Ünnepi Játékok, az amerikai Marlboro Fesztivál, a Luzern-i vagy az Edinburghi Fesztivál. Ünnepelt és keresett szólista és kamarazenész, a legrangosabb koncerttermekben és zenekarokkal lép fel a new york-i Carnegie Halltól az amszterdami Concertgebouw-on át a londoni Wigmore Hallig. Munkásságát Liszt Ferenc-díjjal és Bartók-Pásztory-díjjal ismerték el. Feleségével, Simon Izabella zongoraművésszel a Kamara.hu fesztivál művészeti vezetője.

Zenei tanulmányait a jazz konzervatórium előkészítőjében kezdte, később felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszakára, ahol 1979-ben végzett. Kezdetben elsősorban a klasszikus amerikai jazz, valamint a gospel iránt érdeklődött. A nyolcvanas évek elejétől kezdve rendszeresen koncertezett neves hazai jazzmuzsikusokkal. Első kvartettjét 1984-ben alapította. A Kiváló és Érdemes művész, Liszt Ferenc-díjas zenész a magyar dzsessz kiemelkedő alakja, kiváló szaxofonos, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki.

A pécsi születésű Várdai István generációjának egyik legelismertebb és legkeresettebb előadóművésze. Már 12 évesen felvételt nyert a Zeneakadémiára, tanulmányait ezután a bécsi, majd a kronbergi Akadémián folytatta. Versenygyőzelmei közül kiemelkedik a moszkvai, genfi és a müncheni világversenyek megnyerése. 2009-ben Junior Prima-díjas. 2012-ben neki adományozták a világ legígéretesebb fiatal művészének járó Prix Montblanc-t. 2015-ben Liszt-díjjal tüntették ki. Fiatal kora ellenére a világ vezető koncerttermeiben zenekaraival lép fel, az 1673-ban készült “Du Pré” Stradivari csellón játszik. A kronbergi Akadémia művészeti tanácsadója, a Mannheimi Egyetem professzora és Baráti Kristóffal a Kaposfest kamarazenei fesztivál művészeti vezetője.

1970-ben a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián karnagyi és fuvolaművészi diplomát szerzett, majd a Brüsszeli Királyi Zeneakadémián folytatott karmesteri tanulmányokat. 22 éves korában a Magyar Állami Hangversenyzenekar fuvolistája lett és ezzel párhuzamosan kezdődött el karmesteri pályája is. Dolgozott a Miskolci Szimfonikus Zenekarnál, a Székesfehérvári Szimfonikus Zenekarnál. 1984-2002 vezette a Budapesti Kórust, 1990-től 26 éven át a Nemzeti Filharmonikusoknál a Nemzeti Énekkar karigazgatója volt. Karmesterként Európa szinte valamennyi országában, Kínában és Japánban is szerepelt, és több lemez-, ill. cd-felvételt készített, nevéhez száznál is több új magyar mű ősbemutatója fűződik. Művészi munkája elismeréseképpen Liszt-díjat és Bartók-Pásztory díjat kapott, valamint a Magyar Érdemrend Lovagkereszt és Tisztikereszt kitüntetéseket is megkapta.

Liszt-díjas hárfaművész. 1996-tól a Zeneakadémia tanára. 2013-ban a 140 éves Zeneakadémia első női rektorának választották. 1993 óta évente tart szólóestet a Zeneakadémián. 1994-ben a ZDF „Die Beste” című műsorába kapott meghívást „Hárfaversenyek” című lemeze nemzetközi sikerének jóvoltából. Néhány fontosabb koncert: 1997-ben Kocsis Zoltán dirigálásával, a Budapesti Fesztiválzenekarral, 2005-ben a Téli Ünnepi Esteken Tokody Ilonával, majd Marton Évával, 2012-ben Brüsszelben, 2014-ben Japánban, Szapporóban, a Kitara Hallban adott szólóestet. 2012-ben mesterkurzust tartott a Brüsszeli Zeneakadémián. A Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál alapítója és művészeti vezetője már 1999 óta. A walesi, az arles-i, a belgrádi, a gödöllői, a szegedi nemzetközi hárfaverseny zsűrijének tagja. Tíz szólólemeze jelent meg, többségében a német Capriccio Kiadó gondozásában.

Liszt-díjas zongoraművész. 2002-ben, 13 évesen felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába. Az egyetem befejezéséig hat nemzetközi zongoraverseny győztese. 2011-ben megkapta a fiatal művészeknek járó legnagyobb elismerést, a Junior Prima Díjat. 19 ország művészei közül az Európai Koncerttermek Szövetsége neki ítélte a Rising Star Díjat. Európa, Amerika és Ázsia legismertebb koncerttermeinek állandó vendége. A Snétberger Központ tanára. A Gramofon díjas művész munkásságát a lengyel állam is kitüntetéssel ismerte el. Gyerekeknek tartott ingyenes klasszikus zenei ismeretterjesztő koncertjeit már több mint 10 ezren látogatták, 2016-ban a Bazilika előtt egyedülálló szabadtéri zongoraestet adott, amely bebizonyította, hogy a klasszikus zene képes több mint 10 ezer ember számára maradandó élményt okozni. Példaképe szellemi hagyatékának ápolása céljából 2016-ban megalapította a Cziffra György Fesztivált, amelynek művészeti vezetője. Egyéni zenei látásmód jellemzi előadásait. Hitvallása, hogy a zene csakis a lélek legmélyebb és legőszintébb érzelmeiből születhet meg.

Az 1990 óta működő Budapest Klezmer Band a tradicionális zsidó zenét szólaltatja meg. Zenei átiratokat játszanak, amelyeket az együttes alapítója és vezetője, Jávori Ferenc komponál. Ezek a dallamok Közép-Kelet-Európa azon területéről származnak, ahol a zsidó zenei kultúra egykor virágzó volt. 25 éves pályafutásuk során bejárták szinte az egész Földet és a világ számos ismert koncerthelyein léptek már fel. Az együttesnek köszönhetően a klezmer zene részese lett a magyar kultúrának. A Liszt Ferenc Kamarazenekar felkérésére a Budapest Klezmer Band alapítója egy olyan művet komponált, amelyben a két együttes együtt játszhat. Ez a „Klezmer Szvit”, amelyet 1999-ben mutattak be a Dohány utcai zsinagógában. A Band több sikeres színházi produkcióban is részt vett, többek között a “Purim vagy a sorsvetés” c. műben (a Győri Balettel), a “Hegedűs a háztetőn” produkcióban (korábban a Madách Színházzal, most a veszprémi Pannon Várszínházzal), a Menyasszonytánc c. darabban (az Operett Színházzal), valamint a “Getto” c. darabban (a Pécsi Nemzeti Színházzal). 2000-ben az MTA Pro Kultúra Alapítványának kuratóriuma Kodály Zoltán Közművelődési díjat adományozott a Budapest Klezmer Band-nek; emellett az együttes 2003-ban Artisjus-díjat, 2004-ben eMeRTon Díjat kapott. Jávori Ferenc “FEGYA” zeneszerzőt, előadóművészt, érdemes művészt, a Budapest Klezmer Band alapító zenekarvezetőjét 2014-ben Kossuth-díjban részesítették.

Gyermekkorát Venezuelában töltötte, nyolc évesen ott adta első zenekari koncertjét. A Zeneakadémián Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos voltak a tanárai, majd 1998-tól Párizsban tanult Eduard Wulfson irányítása alatt. Több nagy nemzetközi verseny után 2010-ben megnyerte a Moszkvai Paganini Versenyt, amelynek első díját a hegedűsök Oscar-díjának tekintik. Tökéletes technikája, elmélyült zeneisége gyorsan a nemzetközi zenei élet élvonalába emelte: a világ legrangosabb zenekaraival és karmestereivel lép fel, szívesen látott vendég a New York-i Carnegie Halltól a moszkvai Csajkovszkij-termen át az amszterdami Concertgebouwig. 2014-ben a világ legkeresettebb hegedűművésze volt. 2011-ben a legmagasabb zenei elismeréssel, a Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2014-ben Bartók—Pásztory-díjat és Kossuth-díjat kapott. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2012-14 között a pécsi Zsolnay Központ rezidens művésze, 2015-től a Kaposfest nemzetközi kamarazenei fesztivál egyik művészeti vezetője.

A briliáns magyar zongorista-generáció egyik tagja, világszerte ismert zongoraművész. Hatalmas diszkográfiát mondhat magáénak, több mint 200 különböző CD van forgalomban a neve alatt, Bartók Béla és J. Haydn teljes zongorairodalmát és Liszt Ferenc műveinek nagy részét is felvette. Kossuth, Liszt, Bartók- Pásztory- díjas Érdemes művész, a standard klasszikus zeneirodalom egyik legkiválóbb előadója, Beethoven, Mozart és Schubert összes zongoraszonátája, Mozart 27 zongoraversenye van repertoárján. Játéka a partitúrához való hűségéről híres. Mégis, ahogy írták már róla: három hang után felismerhető, hogy ő ül a zongoránál. 1972-ben a versailles-i Cziffra György versenyen és 1975-ben a milánói Dino Ciani zongoraversenyen második díjat, 1973-ban a Magyar Rádió Zongoraversenyén és 1977-ben a sydney-i Nemzetközi Zongoraversenyen (kamarazene kategóriában) egyaránt első díjat nyert. Tanulmányait 1974-ben fejezte be, azóta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít, illetve a Filharmónia szólistája volt. Európa számos városában fellépett, de eljutott az Egyesült Államokba, Ausztráliába, Dél-Afrikába, Latin-Amerikába, Koreába és Japánba is. Olyan karmesterekkel dolgozott, mint Ferencsik János, Fischer Ádám, Fischer Iván, Kocsis Zoltán, Lamberto Gardelli, Ligeti András, Giuseppe Patané, Peskó Zoltán, Jurij Szimonov és Antoni Wit. Koncertjei mellett rendszeresen tart mesterkurzusokat. Nemzetközi zongoraversenyek zsűritagjaként is foglalkoztatják. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora.

Gráf Zsuzsanna diplomáit a Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte, zenetanár-karvezetői és zongora tanszakon. A Városmajori Gimnáziumban 25 éve zenetagozatot hozott létre, a gimnáziumnak azóta is szolfézs-, zeneelmélet és énektanára. Tanítványai közül több mint ezren választották a zenei pályát, közülük jeles operaénekesek, zeneszerzők, zenetörténészek és zenetanárok kerültek ki. Hatodik éve tanít a Zeneakadémián is, amellett külföldi zenei egyetemek állandó vendégprofesszora. 25 éve alapította meg az Angelica Leánykart (ugyancsak a Városmajori Gimnáziumban), mely kórussal 7 nemzetközi kórusverseny első helyezettje, számos különdíjjal. Nagy sikerrel szerepeltek az Egyesült Államokban, Japánban, Argentínában és Európa szinte minden országában, különféle fesztiválokon és hangversenyeken. Legfőbb feladatuknak tekintik a kortárs magyar zeneszerzők műveinek megismertetését és népszerűsítését határainkon innen és túl. Körülbelül 30 olyan kórusmű ősbemutatója fűződik a nevükhöz, melyeket a szerző kifejezetten az Angelica Leánykar számára komponált. Éneküket számtalan rádió- és tévéfelvétel, valamint 7 CD-lemez örökíti meg. Gráf Zsuzsanna karnagyot eddigi munkásságáért 3 Artisjus díjjal, Liszt Ferenc díjjal (2007) és Bartók-Pásztory díjjal (2013) ismerték el, kórusát, az Angelica Leánykart 2009-ben Magyar Örökség díjjal, 2013-ban pedig Junior Prima díjjal tüntették ki.

Édesapja játékát figyelve, majd vele játszva tanulta meg a gitárjáték alapjait. Klasszikus zenét és jazzgitárt tanult. Ma főként improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönhetően ismert. 1988 óta Berlinben él. Végigkoncertezte Európát, fellépett Japánban, Koreában, Indiában és az USA-ban. Írt kísérőzenét filmhez és színdarabhoz. A Liszt Ferenc-díjas művész 2011 nyarán Felsőörsön elindította a róla elnevezett Zenei Tehetség Központot, amelynek célja, hogy a fiatal, hátrányos helyzetű roma zenei tehetségek világszínvonalú képzést és mentorálást kapjanak.

Fotó: Raffay Zsófi

Az Amadinda együttest az egyik legeredetibb, legsokoldalúbb ütőhangszeres együttesként tartja számon a világ szakmai közvéleménye. Tevékenységüket a legrangosabb díjakkal – Liszt díjjal, Bartók-Pásztory díjjal és Kossuth-díjjal ismerték el. Az Amadinda repertoárját magyar és külföldi szerzők, köztük John Cage, Ligeti György és Steve Reich művei, az együttes tagjainak saját kompozíciói, tradicionális zenék, valamint korábbi zenetörténeti korszakok darabjainak átiratai alkotják. Ezt az egyedülálló repertoárt az Amadinda 30 év alatt, 4 kontinens 33 országában mutatta be nagy sikerrel.

Az első magyar hegedűművész, aki Bach összes szólószonátáját egy koncerten előadta és Paganini 24 capricióját is eljátszotta. 1975-ben a Magyar Rádió Hegedűversenyén első díjat nyert. Fellépett Európa összes országában, valamint Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában és Afrikában. A Magyar Virtuózok Kamarazenekar alapítója, melynek szólistája, karmestere. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, ahol 1978 óta a különleges tehetségek osztályát vezeti. 20 szóló- és zenekari lemeze jelent meg. Liszt – és Kossuth-díjas, a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével kitüntetett művész.

A kórus – amelyet Gulyás György alapított 1955-ben – a kezdetekben a Zeneművészeti Szakiskola énekkaraként működött. Számos sikeres hazai és nemzetközi szereplést követően 1971-ben lett hivatásos együttes. Nem egy hazai és külföldi zeneszerző darabjának ősbemutatója fűződik nevéhez. Az együttes komoly diszkgráfiával büszkélkedhet. A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny házigazdája. Világhírű karmesterek sokasága vezényelte a kórust. Ma a Somogyi-Tóth Dániel által irányított Kodály Filharmónia Debrecen részeként működik, vezető karnagya 2009 óta Pad Zoltán. Munkásságát Magyar Örökség-díjjal is elismerték.

Takács Klára Kossuth-díjas magyar operaénekesnő, mezzoszoprán.

Bogányi Gergely Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.

Világhírű operaénekesnő, az Operaház Örökös Tagja. Diplomáit a Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte. 1972-ben megnyerte a Kodály-énekversenyt. 1976-tól az Operház tagja, 1979-től a bécsi Staatsoper állandó vendégművésze. Fellépett a világ nagy operaházaiban és koncerttermeiben. Híres szerepei: Melinda, Mimi, Liú, Aida, Desdemona, Leonórák, Erzsébet. Nagy partnerei: Carreras, Domingo, Pavarotti, Bonisolli, Siepi, Taddei, Simándy, Kelen, Melis. A Kossuth-díj mellett megkapta szinte az összes állami díjat, idén a Bartók-Pásztory-díjat is. 50 kiadott lemeze van, ebből 10 szóló CD.

A világhírű magyar ének-zeneoktatáson alapuló zenepedagógiai műhely 55 éves. A kórus, melynek tagjai 7-16 éves korú gyerekek, gyakori szereplője rangos hazai és európai fesztiváloknak, fellépett az Egyesült Államokban és Ázsiában is. Sok CD, rádió és TV felvételt készített. Neves karmesterekkel dolgozott hazai és külföldi oratorikus előadásokban. Bartók és Kodály kórusművei mellett repertoárja a gregoriántól a kortárs zenéig terjed, számos ősbemutató fűződik nevéhez. Különlegessége, hogy ötvözi a hivatásszerű zenélést a gyermeki frissességgel. A kórus Bartók-Pásztory-díjas, Grammy-díjra is jelölték.

1972-től az Operaház ösztöndíjasa volt, 1973-tól az intézmény magánénekese lett. A 20. század végi operajátszás egyik meghatározó egyénisége, akit többek között Alfréd, Edgar, Don José, Don Carlos, Faust szerepeiben is láthatott a közönség. Nevéhez több operafilm fűződik. Oratóriuménekesként is jelentős. Lírai-hőstenor szerepekben rendszeresen fellépett a világ operaszínpadain, vendégszerepelt a milánói Scalában és a bécsi Staatsoperben is. Munkásságát sok más kitűntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.

A vonósnégyes tagjai: Komlós Péter, Hargitai Géza, Németh Géza és Mező László. Első sikereiket 1958-tól folyamatosan aratták. 1964-ben elnyerték az akkori legrangosabb vonósnégyes verseny első díját Liege-ben. Azóta az együttest a világ vezető vonósnégyesei között tartják számon, eddigi 4200 koncertjük mellett számtalan nemzetközi fesztiválon szerepeltek nagy sikerrel. A New York Times szerint: „kétségtelenül a világ nagy quartettjei között a helyük”. Az együttes eddigi kitüntetései: Kossuth-díj (1970-ben és 1997-ben), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (2008-ban).