„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
Első verse 1967-ben jelent meg. Tájleíró költészetében életszeretete mellett a szülőföld iránti hűsége is jelen van. Verseiben nemcsak Kárpátalja varázslatos tájait, hanem Magyarország és Erdély természeti szépségeit is megrajzolja. A közösséghez tartozás témái mellett jelentős helyet foglalnak el lírájában az emberi lét örömeit, gondjait kifejező versei. A kárpátaljai Forrás stúdió tagjaként az elsők között fogalmazta meg az 1944-es deportálások sorstragédiáját. Több versét megzenésítették. Oroszból és ukránból fordít. Táncsics-díjas újságíró, József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Szülőfaluja, a kárpátaljai Nagybereg díszpolgára.
Drávaszögi keresztek című regényével vált ismertté 1988-ban. Az álom hídja című regénye Az Év Könyve lett 2018-ban. Megírta Horvátország magyar irodalmának történetét. A frankfurti, lipcsei, strasbourgi és varsói könyvfesztivál vendége volt. Művei nyolc nyelven olvashatók. Huszonhárom könyve jelent meg. A legutóbbi 2023-ban A fiú – Elszánt történetek címmel. Összetéveszthetetlen hangon ír a közép-európai emberek sorsáról. Regényeire és novelláira az idegenség, a merész szókimondás, a lélektan sokrétű ábrázolása, a váratlan fordulatokat hozó történetek és az önéletrajzi elemek jellemzőek. József Attila- és Babérkoszorú díjas, az MMA rendes tagja.
Első verseskönyve 1995-ben jelent meg, eddigi tíz kötete pedig összegyűjtve is Vagyok címmel 2022-ben. Hat prózakönyve közül a Törésteszt emberi játszmákról és szerelmi függőségekről, a Szabadulógyakorlat zenéről és vágyról szól. A József Attila-díjas költő sokszor írt gyerekeknek (például: Tatoktatok, Adventi kalendárium). Több mint száz könyv és színdarab fordítója, többek közt Shakespeare, Yeats, John Updike, Beatrix Potter és Dr. Seuss művein keresztül csillogtatta meg nyelvi leleményességét. Irodalmi műsorok rendszeres résztvevője volt (Nyugat, Lyukasóra, Szósz, Lírástudók), verseit Halász Judittól a Kalákán át a JaMeséig sokan éneklik.
Kilovaglás egy őszi erődből című első verseskötetében a lázadás avantgárd formabontó poézisét írta meg. Verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi. Költőként indult, majd áttért a prózára. Novellái és kisregényei a mindennapi életről szólnak, parabolikus regényeiben, filmforgatókönyveiben a történelmet jeleníti meg. Regényei közül a Lavina, A birodalom ezredese, a Vadon a legismertebbek. 1970-94 a MAFILM-nél dolgozott, mint rendezőasszisztens, majd dramaturg és forgatókönyvíró. Olyan meghatározó filmek forgatókönyveit írta, mint a Mephisto és a Redl ezredes. A Kossuth- és József Attila-díjas író, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
A negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közöl. A Hajnali csillag peremén című gyűjteményes verseskönyve az év gyermekkönyve lett. A játékos természetű költő verseiben több kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg. Számos verse szól az erdélyi magyarságról. Formagazdagságát a következetes részletességgel felépített költői maszkok, alakmások (Jack Cole, Lázáry René Sándor) is segítik. Verseit több nyelvre lefordították. A Kossuth-, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. 1990 óta a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője.
A hetvenes évek közepe óta publikál tárcákat, közéleti írásokat, verseket, esszéket. Közgazdász diplomája megszerzése után teljesen az irodalom felé fordult. Pályája elején verseit a metaforák jellemezték, később nyelve egyszerűsödött, a képek helyét átvette az egyszerű, a hétköznapiság felé közelítő nyelv, az irónia és a humor. A szenvedély az egyik legerősebb mozgatója a költészetének. Művészetére erős hatást gyakorolnak a társművészetek és a film (2011-es verskötete például egy Scorsese-film címét viseli). Verseiből dramatizált változat is készült. A József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Egész életműve leírható az erdélyi, a huszadik századi székely és a moldvai magyarság sorsának hiteles és költői megfogalmazásával. Legutolsó könyve, a Veszedelmekről álmodom c. dokumentum-család regény, amely mintegy három évszázadnyi időt átölelve, az erdélyi székely-magyar sors lényegének a megfogalmazására törekszik. A Kossuth-díjas írónak eddig több mint 20 könyve jelent meg, főleg verskötetek, publicisztikai és riportkötetek. Költészetében fontos szerepe van az anyanyelvi hagyomány továbbörökítésének. A Székelyföld c. irodalmi-művészeti folyóirat alapítója, a Moldovai Magyarság periodika felelős kiadója. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Költőként a Kilencek csoportjával indult pályája. A magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatok kutatója. Kiemelt figyelmet szentel 1848/49 és 1956 magyar és lengyel eseményeinek. A Széchenyi-díjas történész, Babérkoszorú-díjas költő tevékenysége meghatározó mind a magyar, mind a lengyel kultúrában. 1973-ban adták ki első verseskönyvét Havon forgó ég címmel, amelyet számos verses-, próza-, esszé- és tanulmánykötet követett. Összes verse A lét vonalkód-fényei címmel jelent meg 2000-ben. Költészetében legszemélyesebb élményeit a történelem sorsdöntő eseményeinek megidézésével társítja. A Magyar Művészeti Akadémia elnökségének tagja.
A József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író életművében regényei és novelláskötetei mellett (pl. Az Ezüst Macska, Lovak a ködben, Apám darabokban, Andalúziai kutyák, Elpatkolsz, szívem, mint a pinty) fontosak a nehéz témákat boncolgató esszék is. Írt könyvet a székelyekről (Székelyek), a cigányok (Cigányok – Európa indiánjai) és a zsidóság egyetemes és hazai történetéről (Írd fel házad kapujára…). Kultúrhistóriai munkák, Trianoni szöveg- és képgyűjtemény, fotóművészek (pl. Korniss Péter) albumaihoz írt szövegek, újságokban megjelent mintegy 600-700 tárca is a szerző sokoldalúságát bizonyítja. Számos munkája több világnyelven is olvasható.
Nincs díjazott.
1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. December 13-án elhagyta az országot. 1969-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964–1970 között a Szomorú Vasárnap c. irodalmi lap kiadója, főszerkesztője. 1960-ban adják ki első francia nyelvű novelláskötetét. 5 évvel később Münchenben jelent meg első magyar prózakötete Futószalagon címmel. Budapesten 1988-ban kerül a polcokra első regénye. Könyveiben hangsúlyosan volt jelen az ’56-os forradalom, az életérzés krónikásaként az emberi helyzeteket, sorsokat, arcokat mutatta meg. Szépírói és műfordítói munkásságáért József Attila-díjban és több külföldi irodalmi díjban részesült. Magyarország Babérkoszorúja díjjal idén ismerték el. Ötvennél több kötet szerzője, művei francia, spanyol, német, bolgár nyelven is elérhetők.
Az 1956-os forradalom után menekültként Londonban telepedett le. A Londoni Egyetemen irodalomtörténetből diplomát szerzett. 1966-tól 1977-ig a BBC Rádió magyarnyelvű adásának szerkesztője, 1977-től külső munkatársa volt.1989 óta Magyarországon is publikál. Lapok és rádióadások londoni tudósítója. Több mint 25 kötete jelent meg, novellagyűjtemények, életrajzok. ‘Levelek Zugligetből’ című regénye az 1960-as évek magyar és angol világát írja le. József Attila-díjjal tüntették ki.
1968-ban az ELTE magyar-történelem szakán végzett. Szerkesztője volt a Kortársnak, a Mozgó Világnak és a Hitelnek. Három évig vezette a Magyar Távirati Irodát, évtizedekig tanított egyetemeken. Jelenleg az Életünk főszerkesztője. Számos tanulmánya, esszéje és tárcája mellett tizenegy könyvet adott ki. Az utóbbi években a művelődéstörténet felé fordult: azok a „kódok” érdeklik, amelyek a magyar nemzeti karaktert alakítják. Legutóbbi esszékötete Koldusállás címmel számol be elért eredményeiről. Évtizedek óta kétlaki életet él: Pestújhelyen és Kemenesalján. Egy történelmi regényen dolgozik, amelynek témája a pilisi Beleznay-gyilkosság (1818. július 5.).
1978-tól szabadfoglalkozású író. Romániában 1981-ben megfosztják közlési jogától, könyveit kivonják a könyvtárakból, majd bezúzzák őket. Költészetében az áttelepülés, az otthonteremtés gyötrelmei foglalkoztatták, prózájában a groteszk játékosság, az anekdotikus-humoros fikcióteremtés az uralkodó. Szomorú hold című regénye unikumnak számít a magyar irodalomban. Alcíme: Siralom a szászokért, egy kiürült szász község egyetlen lakója révén eleveníti meg a nyolcszáz évig Erdélyben létező, immár teljesen eltűnőben lévő közösséget. Munkásságáért Székelyföld-díjjal tüntették ki. A József Attila-díjas író-költőnek eddig több mint 30 könyve jelent meg.
Első versei 1953-ban jelentek meg a Dunántúl című folyóiratban. A középiskolában irodalmi társaságot alapított barátaival, működésüket, verseiket államellenes izgatásnak minősítették. E vádak miatt 1955-ben börtönbe került, ennek dokumentációját Priusz c. prózai művében adta közre. 1963-ban elvégezte a pécsi tanárképző főiskola magyar–történelem szakát, 1973-ban az ELTE könyvtáros szakát. Első önálló kötete 1972-ben jelent meg, azóta verseit több mint 20 kötetben adta közre. A Bertók-szonett formája verstörténeti újítás. Irodalmi életrajzokat is írt. A József Attila- és Kossuth-díjas író, költő 1999-től a Jelenkor című folyóirat főmunkatársa.
Első kötete Füst és fény címmel jelent meg 1956 októberében. Első színdarabját, a “Komámasszony, hol a stukker?” címűt folyamatosan játsszák itthon és külföldön. 25 színdarabot írt. A világirodalomból rengeteg verset és drámát fordított. Több műve önéletrajzi ihletésű, a Galopp a Vérmezőn című drámája a kitelepítés emlékeit dolgozza fel. Adria szirénje című regényéért megkapta a 2000-es Év Könyve-díjat. A Kossuth-díjas író számára a legfontosabb az ötkötetes “Utolsó jelentés Atlantiszról” című nagyregénye, amely korrajz és fejlődéstörténet a harmincastól a kilencvenes évekig. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja.
A Kossuth- és József Attila- díjas írónak 1964-ben jelent meg első novelláskötete Sorskovács címmel, amelyben a lét határait feszegető küzdelem valós helyzetekre épül. Ezt követte Ezen a csillagon című második novelláskötete, majd első regénye az Üllő, dobszó harang. Jámbor vadak című novellás kötete után következett a máig legnépszerűbb regénye a Kő hull apadó kútba, amely az erdélyi kisvárosok romba dőlő, eltűnő világának állít emléket. A diktatúra szorításában írta Agancsbozót címmel abszurd látomását az elembertelenedő világról. Hollóidő című regényében úgy válik a fikció történelmi alakzattá, hogy tanulságai átültethetők a mába. 1963-tól az Utunk folyóirat munkatársa majd főszerkesztő helyettese, 1990-től a Helikon folyóirat főszerkesztője. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Nemzet Művésze.
A kétszeres József Attila-díjas költő 1967-ben az ELTE magyar-népművelés szakon diplomázott. Egyetemista korában tagja volt a Kilencek, azaz Elérhetetlen föld antológiában jelentkező baráti és költői csoportnak. Játékosság és rezignáció, hetyke életöröm és keserű vád, természetszeretet, vidéki táj és városi környezet vegyül a versekben, melyek pecsétje a megalkuvások nélküli küzdelmes élet és a személyes hitelesség. A több évtizedes alkotómunka másik része az embert körülvevő világ aprólékos megfigyelésére és feltárására, az élet vagy hétköznapok eseményeinek a leírására irányul. Gyermekversei a népköltészet világát idézik. A bolgár költészet fordítója. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
A Kossuth-díjas költő első verseskötete 1955-ben jelent meg Virágzik a cseresznyefa címmel. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors, mint alaptémák határozzák meg költészetét. Verseiben a magyarság sorskérdéseire keresi a választ (Fától fáig, Halottak napja Bécsben, Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). A népköltészetben gyökerező hang és a közösséghez fűződő hűség teszi egyedivé és különlegessé stílusát és a műfajok változatosságát. A lírai műveinek megteremtésén túl a prózában és a gyerekversek terén is remekműveket alkotott. Életművének fontos részét képezik az esszék és műfordítások, írt drámát és forgatókönyvet is, verseit számos nyelvre lefordították. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Arany János-, József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár. 1962-ben végzett az ELTE magyar-latin szakán. 1970-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumba került, ahol Gellért Oszkár és Füst Milán hagyatékának feldolgozásában vett részt. 1973-ban MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa lett, majd főmunkatársa és a Nyugat Irodalmi Osztályának vezetője. 1990-től 2007-ig az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézetének egyetemi tanára, előadásainak és szemináriumainak témája a 20. századi irodalom. 1990 és 1999 között az Új Ember c. hetilap főszerkesztője. Számos könyvében tekintette át a modern magyar irodalom értékeit. Ifjúsági regényeket és az unokáiról szóló történeteket is írt.
Füst Milán-, József Attila-, Kölcsey- és Babérkoszorú-díjas magyar író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakán diplomázott. Az egyetem elvégezése után a Szépirodalmi Kiadó lektoraként került az irodalmi élet fősodrába. 1975 óta jelennek meg saját szépprózai művei, novellái, elbeszélései és kisregényei. Pszichológiai érzékenységgel ábrázolja a kiszolgáltatottság, az elmagányosodás és a bizalmatlanság légkörét. A személyes, a társadalmi és a történelmi lét tényeinek, igazságainak elévülésével és értékvesztésével szemben érzett tiltakozás hatotta át mindig írói munkásságát. A nyolcvanas években ez a hatás kiegészült a népi mozgalom eszmeiségének az elsajátításával, erőteljesebbé vált érdeklődése a társadalom, a közélet jelenségei iránt. Kontárok ideje című elbeszéléskötetében a rendszerváltozás sors- és lélektani történetét dolgozza fel, amelynek leírása mindeddig igen hiányos prózairodalmunkban: a pártállami korszak etikus ellenzéki magatartását a változásba beépítő, majd félretolt, leselejtezett értelmiségi réteg jelenik meg e könyvben. A Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
József Attila-díjas író. 1975-ben a jogi diploma megszerzése után nem jogászként, hanem az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként dolgozott. 1991-ben megalapította az Ab Ovo könyvkiadót. 1995 és 2003 között televíziós műsorvezetőként is megismerhette a közönség. 2005-től az Alexandra Könyvesházban a Vámos Klub keretén belül neves írókkal és költőkkel beszélgetett. 35 kötete jelent meg, ebből néhányat 24 nyelvre fordítottak le. Legismertebb regényei: Zenga zének, A New York–Budapest metró, Anya csak egy van, Apák könyve. Magyarországon 4 drámáját mutatták be (például Asztalosinduló, Világszezon). Filmforgatókönyveket is írt (Csók anyu, Szamba, Gondolj rám). Műveiben elsősorban a család és a történelem összefüggéseit ábrázolja. 2016. október elején jelenik meg egy új, vastag regénye, a Hattyúk dala, öt év munkája.
A Kossuth-, Kassák Lajos-, Füst Milán-, Weöres Sándor-díjas költő, író, műfordító 1967-ben magyar–német szakon végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Első versei az Alföldben jelentek meg 1962-ben. Első kötete 1972-ben jelenhetett meg Héj címmel. 1982-től az Élet és Irodalom versrovatának szerkesztője, később főmunkatársa. 1985-86-ban a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i campusán volt vendégtanár, a modern német líráról tartott előadásokat és angol versírást tanított. Amerikai élményeiből, a hopi indiánok történetének és kultúrájának megismeréséből született meg A hopik könyve, amelynek verseiben anyag és szellem, ember és természet egybetartozása fedezhető fel. Nagy sikert aratott az egy szerelem pusztulását önkínzó részletességgel feltáró 1972. szeptember című prózavers-kötete, valamint a költői főművének is tartott Halászóember, a szülőfaluját néprajzi alapossággal feltérképező versciklus. 2007-ben jelent meg az Ondrok gödre című faluregénye, családtörténete a magyar paraszti sors talán eddigi legjobb rajza. A 2012-ben megjelent Kaliforniai fürj című regényéért megkapta a Magyar Szépírók Társaságának díját. 1995-től 2005-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára volt, ahol német irodalmat és amerikai őskultúrát tanított. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Író, dramaturg, a József Attila Kör alapító tagja majd titkára.1966 óta jelennek meg művei. 1971-ben a Kortárs folyóirat munkatársa, 1975 és 78 között a Mozgó Világ prózarovatának vezetője. 2001-ig a Magyar Televízió dramaturgja. A József Attila és Balázs Béla díjas író prózai kötetein túl tucatnyi mozi- és tévéfilm forgatókönyvét írta, saját témái és klasszikus művek felhasználásával. Dramaturgként vagy negyven produkció készítésében vett részt. Írásai nagyrészt önéletrajzi ihletésűek, de a dühökkel, iróniával, humorral és féltő aggodalommal előadott történetei nemcsak egyéni sorsáról, hanem az ország és népének az elmúlt hetven esztendőben megélt megpróbáltatásairól is szólnak. Szerelmetes szavakkal beszél a szűkebb hazájának tekintett Dunakanyarról. Egyénisége meghatározója a természet jelenségeihez való áhítatos viszonya, leírásaiból a mindenség sugallatát érezzük.
A Mikes Kelemen-, József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista, irodalomtörténész az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol szakán diplomázott. 1966-tól 1970-ig a Corvina Kiadóban volt angol szerkesztő, részt vett a modern magyar költészet angolra fordításában. 1989-ben az ELTE amerikai tanszékének társalapítója volt. Anglistaként és amerikanistaként ösztöndíjakkal számos tanulmányúton vett részt. Vendégprofesszorként amerikai és magyar irodalmat tanított az USA több egyetemén. 1991 óta a Magyar Szemle, 2010 óta a Hungarian Review főszerkesztője. Első verskötete 1981-ben, első esszékötete 1999-ben jelent meg. 2012-ben irodalmi és közéleti tevékenységéért a Magyar Érdemrend Középkereszt a csillaggal kitüntetésben részesült. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz szakán kezdte. 1955-től jelentek meg versei. Egy év börtön (’56) és öt év kihagyás után az egyetemet magyar szakon fejezte be, ezután tanárként dolgozott, majd a kecskeméti Forrás című folyóirat belső munkatársa lett. Költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is. Ismeretesek baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt, kazak és ujgur fordításai, melyek bevezetik az olvasót addig alig ismert népek kultúrájába. Kitüntették már többek között Kossuth-, Radnóti-, József Attila-, illetve Kölcsey-díjjal. Jelenleg Tiszakécskén él, hat gyermek édesapja.
Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor- és Krúdy Gyula-díjas erdélyi magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Művei alapján több film készült, melyek Fábri Zoltán és Gothár Péter nevéhez fűződnek. 1969-ben megjelent első novelláskötete is A tanú címmel, ettől kezdve az első Forrás-nemzedék tagjaként tartják számon. Az igazi áttörést a Holmi novellapályázatán nyert első díj, valamint a mély iróniával és fekete humorral fűszerezett Sinistra körzet (Magvető, 1992) című alkotás megjelenése jelentette, amit Bodor eddigi fő művének tartja az irodalomtörténet. Regényeit, elbeszéléseit eddig mintegy harminc nyelvre fordították le.
József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő és művelődésszervező, irodalomtudós és egyetemi oktató. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje. Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója; verseskötetei, regényei, műfordításai és drámai művei folyamatosan jelennek meg itthon és külföldön. A maga nemében egyedülálló Parnasszus költészeti folyóirat és verskiadó alapító főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és publikációs lehetőséghez juttatását. Alkotói tevékenysége mellett az elmúlt két évtized egyik legaktívabb irodalomszervezője; a Magyar PEN Club főtitkára, a Magyar Írószövetség Költői szakosztályának háromszor újraválasztott elnöke, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Tagja továbbá itthon a Szépírók Társaságának és a MÚOSZ-nak, külföldön a norvég Irodalmi Akadémiának és az Európai Költészeti Akadémiának.
A vegyészmérnök a kémcsöveket tollra cserélte. Első novellája megjelenése után a százhalombattai Olajfinomítóból újságírónak ment a csepeli Papírgyár üzemi lapjához. A kilencvenes évek elején a KORTÁRS irodalmi lap prózarovatát szerkesztette, 1991-től szabadfoglalkozású író. Művészetében meghatározó a gyerekkor, az ötvenes-hatvanas évek politikai világa, a kamaszkor útkeresése és a társadalmi problémák. Történeteiben jelen vannak a társadalom leszakadt rétegei is, az utcán élők, a hajléktalanok. Történetei jellemzően szociográfikusak.
Negyven kötete között szatirikus regénytrilógiája szól a Rákosi és a Kádár korszakról, amely még a rendszerváltoztatás előtt majdnem százezer példányban jelent meg. Pompeji pusztulásáról szóló regényét 11 ezer archeológiai adat alapján írta meg.
Monográfiája szól Karinthyről, Chaplinről, Tatiról, Mikszáthról, a filmburleszkről, a francia és a magyar filmvígjátékról. Irodalomtörténeti korszak monográfiát írt a középkori irodalmi és képzőművészeti humorról többek közt és az ősember művészetéről. Történelmi tárgyú vitacikket és pamfletet jelentetett meg könyvalakban.A Magyar Hírmondó művelődéstörténeti sorozata több mint félszáz kötetből áll. József Attila, Arany János és Alternativ Kossuth-díjat kapott.
Tizenöt könyv gyerekeknek, tizenöt felnőtteknek, huszonöt kötet műfordítás, vers, próza, dráma vegyest. Tizenhét évig tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen francia irodalmat és Kreatív Írást. Milyenek a magyarok? című humoros kötete több mint 15.000 példányban fogyott el. A József Attila-, Déry Tibor-, Illyés Gyula-díjas író-költő szövegeit a Kaláka, Lovasi András, Malek Andrea és mások éneklik. Tévéműsorok műsorvezetője, műveit tizenöt nyelvre fordították le, sokat szerepel külföldön, évi kilencven-száz alkalommal lép fel határokon belül. Zsámbékon él feleségével és öt gyerekével.
Fotó: Fejér János
Első kötete 1959-ben jelent meg Paradicsommadár címmel. Életművének négy könyve, Csillaganyám, csillagapám, ötven verseskötetét tartalmazza. Prózaíróként is kiemelkedő: kilenc esszékötete jelent meg, és ő a Vadmeggy, illetve három regény szerzője. Műfordítói munkásságának legszebb darabjai a Boldog látomások, a világ törzsi költészete, D. H. Lawrence Az érintés föltámadása és Baudelaire A Rossz virágai. 1976 és 1987 között a Kortárs versrovatvezetője, 1992 és 1995 között a Magyar Írószövetség elnöke volt. József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas, Balassi-emlékkarddal kitüntetett alkotó.
Az Alföld című folyóiratban mutatkozott be 1962-ben. Számtalan verseskötete jelent meg, köztük a Fabábu, Az éden íze, Az úrnő ezüst ujja, a Szélörvények vonulnak, a Jár nyomomban. A magyar gyermekirodalom egyik meghatározó alkotója. Gyermekkönyvei többek közt A holdnak háza van, A téli utak ördöge. Drámai művei, köztük A macskaprémkalapos hölgy, a Basarózsák és a gyermekeknek szóló Bolondmalom színpadon is jelentős sikert arattak. 1990 és 1993 között a Tekintet szerkesztője volt. Munkásságát a Babérkoszorú-díjjal is elismerték.
1985-ben látott napvilágot első műve, a Sátántangó. További fontosabb regényei: Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború, Az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó és a Seiobo járt odalent. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, s a regényeiből készült filmek is bejárták a világot. Egyike a legelismertebb magyar íróknak külföldön is. Munkásságát Németországban a Brücke Berlin-díjjal ismerték el. Az Amerikai Egyesült Államokban is óriási sikerrel szerepel. Itthon számos egyéb elismerés mellett Kossuth-díjjal tüntették ki.
Tévéjátékok és hangjátékok szerzője, jelentős novellista. A Francia tanya, az Emberi üdvözlet, a Bolond madár és az Heloise című regények írója. Első színpadi műve, az Életem, Zsóka volt. Ezt követette az Ördöghegy, az Adáshiba, a Hongkongi paróka és más drámák. 1963-tól a Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a győri Kisfaludy Színház, a pécsi Nemzeti Színház és a debreceni Csokonai Színház dramaturgja volt. Rendkívül tevékenyen vesz részt a hazai irodalmi élet szervezésében. A Lyukasóra kiadója, szerkesztőségi tagja. Kossuth-díjas alkotó.
Írt regényt, novellát, drámát: A svéd király, a Legendárium, a Feltűrt Gallér, a Jézus újságot olvas – csak néhány a kötetei közül. Számtalan korszakos magyar film forgatókönyvírója. A tanítványok, Az Eldorádó, a Hídember írója és rendezője. E filmek közül az Eldorádó elnyerte a Legjobb európai film díját. Cseh Tamásnak több mint 1000 dalszöveget írt. Dalszerzői munkásságáért 1997-ben Huszka Jenő-díjban részesült. 12 színdarabját mutatták be magyarországi színházakban. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja. József Attila-díjas és Kossuth-díjas művész.
Számtalan verseskötet, gyermekregény, mesekönyv, verses mese szerzője. Ő Süsü, Mirr-Murr, Gombóc Artúr, Pom Pom és aNagy Hohohorgász megálmodója. Színpadi szerzőként Ágacska című darabjával aratta első sikerét. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a regényéből készült Keménykalap és krumpliorr című játékfilm elnyerte a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
Az ELTE Bölcsészettudományi karán szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát. Újságíróként dolgozott a Magyar Rádió külföldi adásainak szerkesztőségében. Az Élet és Irodalom rovatvezetője, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat rovatvezetője volt. Az Ajtófélfámon jel vagy, a Riportnapló Északról, A kastély előtt, A tolmács, a Stációk, az Őrizetlenek szerzője. Többek között James Joyce és Dylan Thomas műveit fordította magyarra. Összegyűjtött versei 2006-ban jelentek meg Útérintő című kötetében. Kossuth-díjas művész.
A Pécsi Tudományegyetemen jogot végzett. Számos lap szerkesztőségének volt munkatársa, köztük az Új Tüköré, a Mozgó Világé, a Négy Évszaké, a Magyar Szemléé. 1989-től 1990-ig az Igen főszerkesztője volt. A magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Ötven kötet regényt, novellát, esszét és színdarabot írt. A Várkonyi Krónika, a Luca néni föltámadása, az Eufémia, a Magyar Rémmese sorozat, az Adorján és Seborján, a Megváltó, a Disznójáték szerzője. Beavatás című televíziós esszésorozatát tizenhárom éve vetíti a Duna Televízió. Munkásságát sok más kitüntetés mellett József Attila-díjjal is elismerték.
Novellái, regényei, szociológiai ihletésű riportjai 1955 óta jelennek meg. Több mint 90 könyv szerzője. Első kötete, Az Idegen bajnok 1963-ban jelent meg. A Ha jönne az angyal…, a Malom a pokolban, Az elbocsátott légió, a Negyven prédikátor szerzője. Jelentős teljesítménye a Kádár Jánosról szóló életrajza és Az utolsó töltény, 10 kötetes önéletrajza. A hazai humor és szatíra meghatározó alkotója. Számtalan riportkönyve közül néhány: Szabadíts meg a gonosztól!, A jog zsoldosai, Történelemóra. Rendkívül népszerű szerző, művei több millió példányban keltek el, némelyik kilenc kiadást is megért. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
Költőként kezdte pályáját. Műfordítóként verseket ültetett át magyar nyelvre. Válogatott fordításait Kalandok, szenvedélyek címen adták ki. Számos antológia szerkesztője volt. Első verseskönyve, a Sárangyal 1969-ben jelent meg. Visszatérő szerkesztője, szereplője a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak. Jelentős esszéista, legutóbbi, 2000-ben megjelent esszékötetének címe Kakasfej vagy filozófia? Válogatott versei 2007-ben láttak napvilágot, Az egyetlen lehetőség címmel. Jeles pedagógus, egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
1965-ös első könyvét további 15 lírai kötet követte, köztük a Boldog vérem, a Mivé lettél, s A Magyar Költészet Kincsesháza sorozatban kiadott válogatás. Írt több szociográfiát, önéletrajzi prózát, regényt. Az árokból jön a törpe elbeszéléseire az Év könyve díját kapta. Esszéiben szinte a magyar költészet egészével, múltjával és jelenével foglalkozik. Gyermekverseit, meséit, népmese átdolgozásait is kiadták. Főleg a délszláv és a finn-ugor költészetből fordított. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkásságát sok más kitüntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.
Első novelláskötete, A hazudós 1958-ban jelent meg. Legendás regénye, a Rozsdatemető 1962-ben látott napvilágot. Ezt követte a Jó estét nyár, jó estét szerelem című műve. E regény 1977-es átiratából önálló, megzenésített színpadi változat is készült, amelyet nagy sikerrel játszott a Vígszínház. Ugyanebből a műből készült az a tévéjáték is, amely országos népszerűséget hozott a szerzőnek. Regényei mellett olyan színpadi remekműveket is írt, mint a Vonó Ignác és a Cserepes Margit házassága. Munkásságát sok más kitüntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.
1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. December 13-án elhagyta az országot. 1969-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964–1970 között a Szomorú Vasárnap c. irodalmi lap kiadója, főszerkesztője. 1960-ban adják ki első francia nyelvű novelláskötetét. 5 évvel később Münchenben jelent meg első magyar prózakötete Futószalagon címmel. Budapesten 1988-ban kerül a polcokra első regénye. Könyveiben hangsúlyosan volt jelen az ’56-os forradalom, az életérzés krónikásaként az emberi helyzeteket, sorsokat, arcokat mutatta meg. Szépírói és műfordítói munkásságáért József Attila-díjban és több külföldi irodalmi díjban részesült. Magyarország Babérkoszorúja díjjal idén ismerték el. Ötvennél több kötet szerzője, művei francia, spanyol, német, bolgár nyelven is elérhetők.
