„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
„A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson„
Kilovaglás egy őszi erődből című első verseskötetében a lázadás avantgárd formabontó poézisét írta meg. Verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi. Költőként indult, majd áttért a prózára. Novellái és kisregényei a mindennapi életről szólnak, parabolikus regényeiben, filmforgatókönyveiben a történelmet jeleníti meg. Regényei közül a Lavina, A birodalom ezredese, a Vadon a legismertebbek. 1970-94 a MAFILM-nél dolgozott, mint rendezőasszisztens, majd dramaturg és forgatókönyvíró. Olyan meghatározó filmek forgatókönyveit írta, mint a Mephisto és a Redl ezredes. A Kossuth- és József Attila-díjas író, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
A negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közöl. A Hajnali csillag peremén című gyűjteményes verseskönyve az év gyermekkönyve lett. A játékos természetű költő verseiben több kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg. Számos verse szól az erdélyi magyarságról. Formagazdagságát a következetes részletességgel felépített költői maszkok, alakmások (Jack Cole, Lázáry René Sándor) is segítik. Verseit több nyelvre lefordították. A Kossuth-, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. 1990 óta a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője.
A hetvenes évek közepe óta publikál tárcákat, közéleti írásokat, verseket, esszéket. Közgazdász diplomája megszerzése után teljesen az irodalom felé fordult. Pályája elején verseit a metaforák jellemezték, később nyelve egyszerűsödött, a képek helyét átvette az egyszerű, a hétköznapiság felé közelítő nyelv, az irónia és a humor. A szenvedély az egyik legerősebb mozgatója a költészetének. Művészetére erős hatást gyakorolnak a társművészetek és a film (2011-es verskötete például egy Scorsese-film címét viseli). Verseiből dramatizált változat is készült. A József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területei: a nemzetközi és az európai makroökonómia, a nemzetközi és az összehasonlító gazdaságtan. Közel 400 publikációja jelent meg, közöttük több könyv és számos idegen nyelvű munka. Olyan alapvető jelentőségű kérdéseket vizsgált tudományos műveiben, mint az európai integráció makroökonómiája; az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai; a pénzügyi és gazdasági válság, illetve a COVID-krízis növekedési hatásai; valamint a strukturális reformok mechanizmusai. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1971-ben szerzett diplomát. A Széchenyi-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas matematikus munkásságának köszönhetően az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika a modern matematika központi területeivé válhattak. Elsősorban kombinatorikával és számítógéptudománnyal foglalkozik. A Szent István-renddel, Corvin-lánccal kitüntetett, Abel-, Kyoto- és Wolf-díjas tudós a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. 2014 és 2020 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Több mint háromszáz tudományos publikáció és tíz könyv szerzője vagy társszerzője.
1980-ban történelem-könyvtár szakon végzett az ELTE-n. Még ebben az évben a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tudományos segédmunkatársi állást kapott, ahol megkezdte tudományos munkásságát s amelynek később főigazgatója lett. Fő kutatási területe az 1919 és 1945 közötti Magyarország történelme, az ország második világháborús szereplése, a volt magyar rendvédelmi szervek története, valamint a kor politika- és sporttörténete. Az MTA doktora, Bezerédj-, Zrínyi Miklós- és Széchenyi-díjas egyetemi tanár. A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem kutatóprofesszora. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese.
Magyar-népművelés szakon és színházelmélet-dramaturgia szakon végzett. 20 évet tanított a színművészetin, az ELTE-n, s az Apor Vilmos Katolikus Főiskola drámapedagógiai tanszékét vezette. Gyakorló nevelőket tanított figyelni, beszélni, önmagukká lenni. A drámapedagógia és a neve elválaszthatatlanul egybefonódott. Játsszunk bábszínházat és Csörgősipka című tévéműsorai, a hagyományismeretre is figyelő, sok kiadást megért könyvei a szakterület népszerűsítését szolgálták. Részt vett a Nemzeti Alaptanterv Tánc és dráma fejezetének előkészítésében, s neki köszönhető a tanítványai által sikerre vitt, egyetemi Dráma- és színházismeret-tanári szak kidolgozása.
1980-ban a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán szerzett előbb gyártástechnológus-üzemmérnöki, majd gépész műszaki-tanári diplomát. 1990-ben az ELTE-n fizika szakos tanári oklevelét vehette át, azóta vezeti a Műegyetem Fizikai Intézetének Demonstrációs Laboratóriumát, nem tudja elképzelni a fizika tanítását kísérletek nélkül. Több száz kísérletező fizika órát tartott diákoknak és tanároknak, még a határainkon túl is. A szkeptikus mozgalom egyik élharcosa. 2005-ben az ő javaslatára, akkor még egyetlen helyszínen, a Műegyetem Fizikai Intézetében tartották az első Kutatók Éjszakáját. Sok, fizikát népszerűsítő TV műsorban szerepelt, ezek közül a Brutális Fizika című sorozat volt a legsikeresebb.
Tízéves korától írt verseket, novellákat, humoreszkeket. 1973-ban elvégezte a főiskolán a könyvtár-népművelés szakot. 1970-től népművelő egy művelődési központban, majd a Kassák klubot vezette, ahol a Sebő klub egyik alapító tagja volt. 1975-ben az ELTE népművelés-könyvtár szakán végzett. Öt verseskötete, negyvennél több ifjúsági könyve jelent meg, és írt számos hangjátékot, tévéjátékot és filmet is. Négy-öt regényét kötelező irodalomként tanítják az általános iskola különböző évfolyamain. Író-olvasótalálkozókon vesz részt, ahol a tehetség megőrzéséről, és a szépirodalom olvasásának fontosságáról beszélget a fiatalokkal játékos, humoros formában.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
Nincs díjazott.
Birkózni Sárváron kezdett 1956-ban. 1967-ben Szombathelyről igazolt a Vasasba. 1971-ben Szófiában kétvállas győzelmekkel lett világbajnok, ott kapta a Mr. Tus becenevet. A világ legjobb birkózójának, itthon az Év Sportolójának választották. 1972-ben Münchenben megnyerte a magyar sport 100. olimpiai aranyérmét. Kétszeres Európa-bajnok. 1979-ben szövetségi kapitány lett, a világ legjobb edzőjének választották. 1992-től 23 évig volt a hazai szövetség elnöke, ma tiszteletbeli elnöke. 2001-ben megalapította a Mr. Tus-sportiskolát, ma a Kozma-akadémia szakmai irányítója. Tagja volt a nemzetközi szövetség elnökségének, legendaként választották a Hírnév Csarnokába.
1957—1972 a Bp.-i Honvéd versenyzője, amelynek ’72-től edzője volt. Ötszörös Universiade aranyérmes. Tokióban 1964-ben egyéni kard olimpiai bajnok. Háromszoros olimpiai bronzérmes. 1966-ban Moszkvában csapatban, 1970-ben Ankarában egyéni világbajnoki aranyéremet szerzett. Buenos aires-i, moszkvai, montreáli, ankarai, bécsi világbajnokságról ezüstéremmel tért haza, Gdanskban, Montreálban pedig bronzérmes is lett. Vezető edzősége alatt a magyar kard válogatott csapat három világbajnoki aranyérmet szerzett (1978, 1981, 1982). Tanítványai olimpiai és világbajnoki eredményeket értek el. Jelenleg az MTK Pézsa Tibor vívóakadémia vezető edzője.
1989-ben kezdett el sportolni az Alba Volán SC versenyzőjeként, majd a szakosztály igazgatója. 14 felnőtt, 5 junior vb-n, 14 Eb-n és 3 olimpián indult. A juniorok között 1997-ben egyéni világbajnok, Európa bajnok, váltóban háromszor aranyérmet nyert. 3x felnőtt Világbajnok (1999, ’03, ’04.) 3x VB ezüst, 2x EB arany egyéniben. Ő volt az első, aki női öttusa olimpiai aranyérmet tudott nyerni a 2004-es athéni ötkarikás játékokon. A Testnevelési Főiskolán öttusa szakedzői és testnevelői diplomát szerzett. ’05-ben az év sportolója. MÖSZ Általános alelnök. 2020 Tokió olimpiai bronzérmes, Kovács Sarolta edzője.
Az 1980-as évektől kezdett foglalkozni szülőföldje, a Göcsej hagyományaival, kultúrájával. Megismerte a térség gyümölcsészetét és elhatározta, hogy megpróbálja megmenteni ezt az örökséget. Az idő múltával kutatásait kiterjesztette a Kárpát-medence magyarlakta területeire. Amerre járt, gyűjtötte a régi fajtákat, a fák oltványait pedig megosztotta az ott élőkkel. Így kezdődött a tündérkertek sikertörténete. Az elmúlt évtizedek során családja és sok-sok jóakaratú ember segítségével több száz tündérkertet létesítettek, a Pórszombati Génbank pedig több ezer gyümölcsfajtával Európa legnagyobb gyűjteménye, ami egy nép hagyatékát őrzi.
A Táncház Egyesület a fél évszázados táncházmozgalom társadalmi szervezeteként bő három évtizede azon tevékenykedik, hogy a táncház értékei széles körben váljanak mindennapi életünk részeivé. Céljaik közé tartozik, hogy az UNESCO-listás táncház módszer révén minél többen ismerkedjenek meg a Kárpát-medence hihetetlenül gazdag folklórkincsével, a néptánccal, a népzenével és az ezekből táplálkozó társművészetekkel. 1994 óta jelenik meg Prima díjas folyóiratuk, a folkMAGazin. Minden tavasszal megrendezik a nagy tömegeket vonzó Táncháztalálkozót, ősszel pedig a Táncházak Éjszakájával indítják a táncházas évadot.
1971-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző szakán, később tagja lett a Bartók Táncegyüttesnek. Ő volt az első női prímás a táncházmozgalomban. 1974-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. A Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályának kutatója volt, Martin György irányítása alatt kezdett gyűjteni, zenei anyagokat feldolgozni. Vidéki tanfolyamokon és népzenei táborokban tanított, majd különböző zeneiskolákban adta át tudását. Több évtizedes lejegyzői és tanári munkája eredménye az 1989-ben elindított Népzenei Füzetek, Hangszeres Népzenei Példatár című sorozat, amelynek 23. kötete az idén jelent meg. Ez a kottasorozat mára a népzeneoktatás alapját képezi. Jelenleg az Óbudai Népzene Iskola nyugdíjas hegedűtanára.
Hétévesen kezdett hegedülni, 14 évesen felvették a Zeneakadémiára. 1983-ban megnyerte a Hubay hegedűversenyt, majd Ferencsik János meghívására az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere és az Országos Filharmónia szólistája lett. 1984 és 1991 között a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere. 1987-ben megalapítja a Keller Quartettet, amellyel 1990-ben megnyerték a világ két legjelentősebb vonósnégyes versenyét. Karmesterként 2003-ban debütált az Orchestre di Padova e Veneto élén. 2007 óta a Concerto Budapest zeneigazgatója, a londoni Guildhall School of Music and Drama professzora és az International Bartók Chair birtokosa. A Kossuth, Liszt és Bartók-Pásztory díjas Érdemes művész munkásságát világszerte 65 nemzetközi díjjal jutalmazták.
A Kossuth-díjas művészt egyedülálló játékstílusáért a világ legjobb ütőhangszeresei között tartják számon. A 70-es években egy egyéni kézi ütéstechnikát dolgozott ki, amelyet sikeresen ötvözött a már hagyományos technikákkal. A Trió Stendhal-lal lett országosan közismert zenész, azóta a magyar zenei élet kiválóságai mellett, világklasszis jazz művészekkel koncertezik rendszeresen. Fellépett több mint 20 európai országban, Észak-, és Dél-Amerikában, Indiában, Észak-Afrikában és Kínában. Hazai, európai, és amerikai főiskolákon és egyetemeken tart bemutatókat. 2016-ban a brit Rhythm magazin a világ legjobb ütőhangszeresének választotta.
Gimnazista korától énekel, ám az igazi sikert az 1965-ös Ki mit tud? hozta meg számára. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes 49 nagy-, és 92 kislemezével a magyar hanglemezgyártás történetének legtöbb szólólemezével rendelkező előadóművésze. Több mint 500 dal van a repertoárjában. Zenei stílusát számos műfaj alakította, a rock, a beat és a pop zenétől kezdve, hangja a legnehezebb dzsessz, gospel, spirituálé, blues dalok, sőt még opera éneklésére is alkalmassá tette, de énekelt már magyar népzenét, megzenésített verset, televíziós felkérésre pedig rapet, magyar nótát vagy operettet. 11 országban, 80 kiadásban jelentek meg felvételei.
1999-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós szerkesztő és adásrendező szakán. 1992-ben a Magyar Rádiónál kezdte pályafutását, televíziós karrierje pedig két évvel később kezdődött a Magyar Televíziónál. 1997-től dolgozik a kereskedelmi televíziózás területén. Többek közt nevéhez fűződik a magyar egészségügyet bemutató, Igazi vészhelyzet című dokumentum sorozat. 2012-ben jelent meg első könyve Egy tökéletlen anya naplója címmel. Anyasors című könyvében az anyaság nehézségeiről, kudarcairól és legszebb pillanatairól ír. 2013 óta futó Jön a baba című televíziós sorozatában a babavárástól a szülésen át az utána következő pár hónapos időszakig mutatja be a családok sokszínű életét.
Nincs díjazott.