Maczkó Mária

eMeRTon-, Magyar Örökség-, KÓTA Tanári-díjas népdalénekes. 1982-ben a Debreceni Zeneművészeti Konzervatóriumban végzett magánének szakon. Ezután hazatért Turára, mint a művelődési ház művészeti munkatársa. 1983-ban megnyerte a Pest megyei népdalversenyt, ugyanebben az évben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet. 1986-tól tíz éven át a Magyar Állami Népi Együttes szólóénekese volt. Évekig a Vasárnapi Újság hangjaként is felcsendült a Magyar Rádióban. A fehér foltnak számító Galga mentén elkezdte a népdalok gyűjtését, amelyből 1990-ben Rónai Lajossal könyvet jelentetett meg “Rózsát ültettem a gyalogútra” címmel. Közben óvodás-gyermekjátékkört és népdalkört vezetett Domonyban, tanított az aszódi népzenei műhelyben, táborokban, hat éven át a Kartali Asszonykórus, tíz éven át a Turai Énekmondók művészeti vezetője volt, mindig kiváló minősítéseket szerezve velük. Számtalan zenekarral dolgozott együtt, melyekkel több hangzóanyaguk is megjelent: a Tarisnyás népzenekarral énekelt Bagon, a Gajdos népzenei együttessel Egerben, duóban bejárta az országot Széles András citeraművésszel, Szabó András versmondó előadóművésszel. Életútjáról Lőrincz Sándornak vallott portrékönyvében. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének népi ének tanára. Népdalokból és főként egyházi népénekekből összeállított műsoraival koncertezik, jótékonysági esteken hirdeti kincset érő nemzeti örökségünket.