Csáji Attila

A Munkácsy Mihály-díjas, érdemes művész az Egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajzszakos diplomát 1964-ben. Az 1960-as évek közepétől induló magyarországi képzőművészeti avantgárd „újhullámának” egyik fő szervezője. Kezdeti lírai szürrealisztikus képei után főleg az anyagstruktúrák és a velük kialakított plaszticitás foglalkoztatta. A gesztus-festészeten, az assamblage-okon, konceptuális grafikákon keresztül vezetett az útja a koherens lézerfény képi lehetőségeinek kutatásához, de mint fényművész sem hagy fel a festéssel, s ugyanakkor ezzel parallel, képzőművészeti filmeket rendez és tanulmányokat ír.  A hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet támogatásával a lézer képi lehetőségeit kutatja, társa a munkában Dr. Kroó Norbert a magyarországi lézerkutatás vezetője. Új képi transzformációs módszert kísérletezik ki, az ún. szuperpozíciós módszert. Az eszközrendszert és módszert 1980-ban szabadalmaztatták. Fényművészeti munkássága alapján a Massachusetts Institute of Technology/ CAVS intézete taggá választja. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2011-2014. között az egyik alelnöke volt.